2014. június 22., vasárnap

Baddha-haszta sírsászana D

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Vinyásza számolás – D változat

Szapta: Belégzésre ugorjunk előre és érkezzünk a térdeinkre. Kilégzésre helyezzük a fejünket és a karjainkat pontosan ugyanabba a helyzetbe, mint a baddha-haszta sírsászana A esetében. Ez alkalommal azonban, miután a megfelelő helyzetbe helyeztük a fejünket, engedjük el az ujjak kulcsolását, és helyezzük a tenyereinket a hátunkra, úgy, hogy csak a fejünkön és a könyökeinken egyensúlyozzunk. Ahelyett, hogy a trapézizmokra helyeznénk a kezeinket a nyakunk közelében, próbáljuk minél messzebb vinni őket a vállaink felé. ha ezt nem tudjuk megtenni, azt általában a kötött vállak okozzák.

Ezen kívül itt is a póz kulcsa a helyes távolság a fejtető és a két könyököt átszelő vonal között. Pontosan ugyanannyinak kell lennie, mint a mindennapos fejenállásunkban. Egyenesítsük ki a lábainkat és sétáljunk be velük, amennyire lehetséges, a hátunk púposítása nélkül.

Astau: Belégzésre lassan emeljük fel egyenes lábainkat a fejenállásba. A kiemelés itt általában könnyebb, mint az előző változatban. Kövessük az összes instrukciót, amik az előző fejenállásokban elhangzottak, szokás szerint minél több súlyt helyezve a karokra. itt különösen fontos, hogy a lapockáinkat a mennyezet felé vigyük. vegyünk öt levegőt, és nézzünk az orrunkra. A tranzíciót ugyanúgy végezzük, mint az előző pózokban.

Nava: Kilégzésre ereszkedjünk hátra csaturanga-dandászanába.
Dasa: Belégzésre felfelé néző kutya.
Ékádasa: Kilégzésre lefelé néző kutya.
Dvádasa: Belégzésre ugorjunk előre dandászanába. Kilégzésre feküdjünk hanyatt.

Megjegyzés: A pózban kétféle kéztartás közül választhatunk a felkar és alkar hosszának arányától függően: helyezzük négy ujjunkat a trapézizomra, míg a hüvelykujjat vigyük előre a kulcscsont elé. Ha rövidebb az alkarunk, akkor az ujjakat összeérintve betámaszthatjuk a vállgödörbe (a kulcscsontok külső végénél). Semmiképpen ne fűzzük össze az ujjainkat a tarkó mögött, mert ez azt eredményezi, hogy a könyökeink túl közel kerülnek egymáshoz, és kevésbé tudjuk átvinni rájuk a testsúlyt."

Nincsenek megjegyzések: