2014. június 5., csütörtök

A prána és a tudat

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"A prána

A „prána” kifejezés jelentései és funkciója

Miután megállapítottuk a pránájáma fontosságát és hatáskörét, a továbbiakban foglalkozzunk magával a pránával. Mint ahogy sok más kifejezés esetében, a prána is többféle jelentést hordozhat, kontextustól függően. Például egyes jóga-írások azt az utasítást adják, hogy a bal orrlyukon keresztül szívjuk be a pránát, majd a jobbon keresztül fújjuk ki, vagy fordítva. Ebben az esetben a prána egyszerűen a légzést jelenti.

Gyakrabban találkozunk olyan kijelentésekkel, hogy ne engedjük be a pránát a fejünkbe, vagy például hogy tudatosan nyomjuk a karokba, hogy megerősítsük azokat, vagy olyan testrészek felé irányítsuk, amelyekben betegség lappang. Nagyon gyakori az az utasítás is a szentírásokban, hogy áramoltassuk a pránát a középső energiavezetékbe (szusumnába), ami, ha sikerül, misztikus tudatállapotot eredményez. Mindezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy a prána nem a légzésre, hanem az „életerőre” utal. A légzés a finom életerő durva megnyilvánulása.

Kozmikus formájában a prána egyúttal a Nagy Istennő megnyilvánulása is, és gyakran megszemélyesített formájában hivatkoznak rá, Saktinak nevezik, amikor leszálló, vagy Kundalinínek, amikor felfelé halad. Ezt a két kifejezést is sokszor a kontextus függvényében felcserélhetően szokták használni.

A Brihad-áranjaka Upanisad a Brahmannal (a határtalan tudattal/mély valósággal) azonosítja a pránát (3.9.9). Ugyanez áll a Brahma-szútrában is (1.5). Hogyan lehet a Brahman, amely tiszta, határtalan tudat, azonos a finom életerővel, ami, bár az egész univerzumot áthatja és mozgatja, még mindig nagyon távol áll a tiszta tudattól? A választ a Taittiríja Upanisad sánti mantrájában találjuk (Sam nó mitra).

Ebben az invokációban találjuk ezt a fontos üzenetet: „ Köszöntelek, Ó Brahman, köszöntelek, ó Prána! mert, te, Prána, valójában a közvetlenül érzékelhető Brahman vagy. Csakis Téged foglak a közvetlenül érzékelhető Brahmannak nevezni.” (Namó brahmané namaszté vájó tvaméva pratjaksam brahmászi tvaméva pratjaksam brahma vadisjámi).

Nagyon fontos megérteni ezt az idézetet. A Brahman isten transzcendens aspektusa. A transzcendens aspektus azt jelenti, hogy közvetlenül nem érzékelhető (csakis a kegy médiumán keresztül). De érzékelhető az immanens aspektusa, jelen esetünkben a prána segítségével. Ebben a sánti mantrában a prána a Brahman immanens aspektusának van nevezve. Azt a filozófiát, mely szerint Isten egyszerre immanens és transzcendens is, panenteizmusnak nevezik. A panenteizmus gondolata minden nagyobb vallásban jelen van. A kereszténységben például az Atya a transzcendens Isten, míg Jézus és a Szentszellem az immanens Isten. Érdekes módon a szellem szó a görög pneuma szó fordítása az ógörög Újtestamentumban. A pneuma kifejezés a szanszkrit pránából származik, és még az angol inspiráció szóban is megjelenik a belégzés és így a légzés fogalma.

T. Krishnamacharya a tudattal is összekapcsolta a pránát. Elmagyarázta, hogy éber tudatállapotban a prána a testre és az elmére is kivetül. Az alvás állapotában visszavonódik a testtől és csak az elmére vetül ki. A mélyalvás állapotában azonban a prána visszavonódik a testtől és az elmétől is, és a tudatban van jelen. Ez az oka annak, hogy az álmodás nem igazán pihentető és nem járul hozzá az egészségünkhöz.

Ez azoknak a szólásoknak az eredetét is megmagyarázza egyes nyelvekben, hogy álmunkban visszatérünk Istenhez, vagy hogy álmunkban nem követünk el bűnt. Ez annak az állapotnak a leírása, amikor a prána azonossá válik a spirituális természetünkkel, és egyáltalán semmilyen tevékenység nincs jelen."

Nincsenek megjegyzések: