2016. június 20., hétfő

A közös jógázás ereje

Ismét egy hét  csúszással tudok nekiülni a blogjaimnak, pedig azt hittem, hogy a Napforduló után több időm lesz :-D De ahogy Buddha mondja egy interneten keringő idézeten (persze lehet, hogy a valóságban nem is ő mondta, hanem Petőfi Sándor): "A probléma az, hogy azt hiszed, van időd!" Na mindegy, szóval múlt vasárnap napfordulóztunk.

Az időjárás remek volt, a stúdiók is eljöttek és majdnem az összes órát megtartották, amit vállaltak (ez összesen hetven jógaóra volt), és a végére még zenészek is kerekedtek. A közös jógázás mindig nagy élmény, és az is, hogy csak át kell sétálnod a rét másik részére, és máris kipróbálhatod egy másik tanár jógaóráját, akihez egyébként órákat kéne utaznod, mire eljutsz a stúdiójába. 

Idén már volt két jógafesztivál, amiről tudok, de mivel egyikre sem hívtak meg, nekem ez volt az első ilyen élményem. Ez egy nonprofit fesztivál, mindenki ingyen jön órát tartani, zenélni, gyakorolni. Nincsenek árusok, nem kell fizetni semmiért. A reklám főleg a Facebookon zajlott, de már az sem a régi. Túl nagy lett, túl sok résztvevővel, és szerintem egyre többen ábrándulnak ki belőle, és egyszerűen meg se nézik az eseményeket, amikre meghívják őket az ismerőseik. Egyébként ezzel én is így vagyok, szóval nem nagyon jutnak el hozzám a hírek, csak ha személyesen mondja valamelyik ismerősöm. Ez már a negyedik Napforduló volt, és az előző három alkalommal még sokkal könnyebben tudomást szereztek róla az érdeklődők és könnyebben mozgósíthatók voltak. Persze idén sem kellett panaszkodni, és bár talán a tavalyihoz képest mintha némileg mérséklődött volna a résztvevők száma, szerintem így is bőven ezer fölött voltunk a nap folyamán. Akinek ott kellett lennie, az ott volt, hogy ismét egy ezoterikus közhelyet idézzek, és ami még fontosabb, jól is érezte magát mindenki. Csupán egy fanatikus keresztény nő üvöltözése zavarta meg az egyik relaxációt, de aztán viszonylag könnyen sikerült visszaringatni a saját gondolatmenetébe, anélkül, hogy mindenáron meg akart volna menteni mindenkit, mint éppen a pokol martalékává készültek válni a jógázás és mantra-éneklés közepette.

Ami az órákat illeti, ez egy jó alkalom arra is, hogy az ember felmérje, mik az uralkodó trendek. Idén a vinyásza flow jellegű órák uralták a kínálatot, mindenféle témára improvizálva. Az Ashtanga láz talán egy kissé alább hagyott, vagy fejezzem ki úgy, hogy aki "megtér" az Ashtangának, az sokszor valamiféle zárkózott, szektás űbermensch mentalitást ölt magára, ami a kezdő spirituális keresők tipikus hibája: ők nem keverednek a jógás "pórnéppel". Persze gondolom ez minden irányzatnál vagy "tradicionálisnak" tekinthető iskolánál előfordulhat, de minden esetre akik ide kijöttek, azok jógázni akartak, és nem azzal foglalkoztak, hogy ki mennyire "tradicionális" vagy hogy ki találta meg a helyes utat és ki nem. 

Én a magam részéről továbbra is azt mondanám, hogy inkább kísérletező mindenevő vagyok, főleg ami az atmás órákat illeti, mert szinte mindegyik tud nekem számos hasznos dolgot nyújtani (a szó soros értelmében), főleg amióta kettlebellel is edzek. Persze továbbra is az Ashtangára helyezem a hangsúlyt a gyakorlásomban, de sok minden mással is kísérletezem és alkalmazom, hogy fejlesszem a mobilitásomat és a hajlákonyságomat. Remélem, hogy aki idén részt vett a fesztiválon, az jövőre is  bejegyzi a naptárba: június 24 lesz a dátum, a helyszín pedig várhatóan ugyanaz! Aki pedig idén valamilyen érthetetlen oknál fogva lemaradt róla, az jövőre mindenképpen látogasson ki!

Nincsenek megjegyzések: