"2. Rész
A
rádzsa-jóga
törvényei, vagyis a meditáció mentális dimenziója
Manapság
sokan foglalkoznak előszeretettel a jóga fizikai oldalával, a
hatha-jógával.
De a Hatha-jóga
Pradípiká szerint
a hatha-jóga
szintjén maradni, és nem továbblépni a rádzsa-jóga
(meditáció) szintjére, semmi más, mint az energia pazarlása
(4.58). A rádzsa-jóga
(vagyis a királyi jóga) a jóga központi része, a lényege.
Patandzsalí Jóga-szútrájához
fűzött kommentárjában mondta Risi Vjásza e halhatatlan szavakat:
„jógah szamádhih”
(Vjásza-bhásja
1.1.) vagyis a jóga az elme koncentrációjának módja. Ezzel azt
akarta kifejezni, hogy a jóga ösvényének a középpontjában
fekszik az elme koncentrálása olyan mértékben, hogy a jógi úgy
látja a világot (és csak később az önvalót), ahogy az van.
Ahhoz, hogy megértsük, miért van szükség a koncentrációra
ennek eléréséhez, vissza kell térnünk a villanykörte és a
lézer hasonlatához. A hagyományos fényforrás, például egy
villanykörte, különböző frekvenciájú fénysugarakat küld ki
minden irányba. Még ha egy sugárba is fókuszálnánk az ilyen
fényforrásból származó sugarakat, a kis fénycsomagok, amikből
a nyaláb áll, szétszórják egymást, és így a megvilágított
tárgyak árnyéka sem lesz éles.
A
lézer azonban ettől eltérően viselkedik. Ebben az esetben a
fénycsomagok mind ugyanazon a frekvencián vannak (vagyis
koherensek), így a sugár nem szóródik szét és az árnyékok is
élesek lesznek. Éppen ezért a lézer használható arra, hogy nagy
távolságokra is pontos információkat szállítson nagy
sebességgel, illetve az olyan tárgyakon is áthatol, melyekbe a
hagyományos fényforrások nem tudnak bevilágítani.
A
rádzsa-jóga
ösvénye azzal foglalkozik, hogy lézer-szerűvé tegye az elmét.
Olyan mértékben koncentrálja a gondolati hullámokat, hogy a
meditáció tárgyával kapcsolatos információ pontosan kerül be
az elmébe, és nem csak egy homályos elképzelést tudunk alkotni.
Képzeljük csak el, hogy milyen nagyszerű dolog egy ilyen elmét
használni!
A
legtöbb problémát az életünkben a felfogás pontatlansága
okozza. Ez onnan kezdődhet, hogy balesetet okozunk, mert
összeütközünk egy másik autóval, melynek a sebességét rosszul
becsültük meg, egészen az olyan komplex esetekig, amikor rosszul
ítélünk meg egy másik embert, mivel kivetítjük rá az
igényeinket, félelmeinket és a vágyainkat, ahelyett, hogy annak
láttuk volna, ami ő igazából. Hasonlóképpen alakíthatjuk át
az elménket a rádzsa-jóga segítségével, hogy lézerszerűen
képes legyen belehatolni a tárgyakba, és megpillantani vagy
befogadni azok mély valóságát vagy lényeges vonásait. Ezeket a
módszereket a tárggyal rendelkező (objektív) szamádhi
során alkalmazzuk, és Patandzsalí, valamint más bölcsek arra
használták, hogy felfedezzék az olyan tudományokat, mint a
pszichológia (jóga), orvoslás (ájurvéda)
és a hang tudománya (szanszkrit).
Ez
a rádzsa-jóga
leegyszerűsített bemutatása, melynek jelentős része abból áll,
hogy rajtunk kívül eső tárgyakra irányítva gyakoroljuk az
objektív szamádhit,
azzal a szándékkal, hogy tudományos ismeretekre tegyünk szert az
emberi társadalom fejlesztése érdekében. A rádzsa-jóga
ezen aspektusát csak futólag érintjük itt. A rádzsa-jóga
önmagában nem a fejlődés csúcsát jelenti, mivel bele kell
olvadnia a bhakti-jógába,
az isten iránti odaadás jógájába. A hatha-jóga
nélkül a rádzsa-jóga
nem rendelkezik felhatalmazással, a bhakti-jóga
nélkül pedig a rádzsa-jóga
nem rendelkezik szívvel."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése