2016. december 2., péntek

Viszonyítási alap

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját helyzetünket másokhoz viszonyítsuk. A Bhagavad-gítából tudjuk, hogy az ember élete az öröm és a szenvedés keveréke. Vagyis az anyagi világban tulajdonképpen lehetetlen kiküszöbölni a szenvedést, és folyamatosan élvezni az életünket. Éspedig nem csak objektív tényezők miatt, hiszen a karma egymás után érő gyümölcsei okozhatnak meglepetéseket, hanem amiatt is, hogy ugyanazt az élethe3lyzetet képesek vagyunk az egyik pillanatban elégedettséggel és örömmel megélni, a másik pillanatban pedig frusztráltak leszünk benne, pedig külsőleg semmi sem változott, csupán az elménk hullámzik máshogy. 

Az ember ugye társas lény, és van egy olyan szokása, hogy a saját életét másokéhoz hasonlítja. Ez azonban nem mindig egy előremutató dolog. Tételezzük fel, hogy van az életedben valamilyen körülmény vagy helyzet, ami boldogtalanná tesz. Ha arra gondolsz, hogy vannak mások, akiknek még nálad is rosszabb, ettől a te helyzeted nem fog változni. Persze elkezdhetsz örülni neki, de igazából ezt kárörömnek nevezik, mert annak örülsz, hogy te nem szenvedsz annyit mint valaki más. Ugyanez történik akkor, amikor irigységgel gondolsz arra, hogy másnak mennyivel jobb az élete (látszólag), mint a tiéd. Ilyenkor hajlamosak vagyunk szépen kiszínezni, idealizálni a másik ember életét, miközben a bajairól vagy nem tudunk, vagy nem veszünk tudomást. 

Tehát amikor azt a kifogást hozzuk az életünkre, hogy "Könnyű neked, mert neked mennyivel jobb az életed", akkor megeshet, hogy tévedünk, mert nem jártuk végig az ő útját. Ha viszont azzal nyugtathatjuk magunkat, hogy másoknak még sokkal rosszabb, mint nekünk, mert vagy kevesebb a pénzük, vagy betegek, vagy magányosak, stb., akkor megint csak egy kifogást találtunk ahelyett, hogy keményen dolgoznánk a saját életünk fejlesztésén. 

El kell döntened, hogy mikor foglalkozol magaddal, és mikor foglalkozol másokkal. Amikor a saját életeddel foglalkozol (és ezt kellene tenned az időd java részében), akkor vizsgáld meg, hogy mi az, ami növeli a boldogságodat a saját életedben, és mi az, ami szenvedést okoz. Dolgozz a negatív dolgok megszüntetésén vagy csökkentésén, és a pozitív dolgok fejlesztésén, ne sajnáld az energiát! Persze meríthetsz inspiráló példát másoktól, de neked a saját életedet kell végigélni, és nem másokkal kell foglalkoznod. 

Amikor pedig másokkal foglalkozol, akkor ne csak a véleményedet hangoztasd, hanem próbálj meg segíteni, ha éppen arra szorul az illető,. és hajlandó elfogadni a segítséget, vagy pedig tanulj tőle, ha úgy látod, hogy az illető előbbre jutott az életében, mint te. A barátaidat vagy szeretteidet az kell, hogy jellemezze, hogy felemelitek és segítitek egymást, nem pedig a másiknak fájdalmat okozva igyekszetek feledtetni magatokkal a saját szenvedéseteket. Ez utóbbit úgy hívják, hogy mérgező kapcsolat, és vagy meg kell változtatni, vagy békén kell hagyni a másikat, mert nem tudtok tovább fejlődni benne. 

Tehát sokkal kevesebbet kell másokhoz hasonlítgatni magunkat, mint ahogyan azt szoktuk csinálni, és sokkal kevesebbet kell egyáltalán mások életével foglalkozni. Ki kell hozni a maximumot minden élethelyzetből, amibe kerülünk, élmények, tapasztalatok és bölcsesség formájában. 

Nincsenek megjegyzések: