"78. Halászana – ekepóz
A
szarvángászana után el kell sajátítanunk a halászana
végrehajtását, mielőtt belekezdenénk a nirálamba
szarvángászana gyakorlásába. Ezért foglalkozunk most a
halászanával. A végső póz formája egy ekére emlékeztet,
innen a neve.
Technika:
- Miután felvettük a szarvángászana pozíciót, egyenes gerinccel, nyújtott lábbal és a mellkashoz nyomott állal, végezzük el a halászanát folytatásként.
- A kezeinket, melyekkel eddig a hátunkat támasztottuk, hozzuk le a földre úgy, hogy a karok ki legyenek nyújtva és a tenyereink lefelé fordítva érjenek a földhöz. A tenyereink közötti távolság legyen 12-18 hüvelyk.
- Miközben lassan kilélegzünk, mindkét lábunkat lassan engedjük le úgy, hogy a földhöz érjenek, amilyen messze csak lehetséges. A lábujjaink talppárnája érjen a földre, és ne csak az ujjak vége. Ezt a csípőben történő hajlítással érjük el, a hátunk viszont maradjon annyira egyenes, amennyire lehetséges és tartsuk fenn az állzárat. Tartsuk egyenesen és nyújtva a lábainkat, a térdeink legyenek összezárva, a lábujjak spicceljenek és legyenek összezárva, a combunk és a vádlink legyen nyújtva.Változatok: Többféle változat létezik, melyeket alább ismertetünk:a) Ebben a változatban kulcsoljuk össze az ujjainkat, fordítsuk ki a tenyereinket és a hüvelykujjak érjenek le a földre.b) A második változatban hozzuk a kinyújtott karokat a fejünk mögé, körkörös seprő mozdulattal, és a karjaink érjenek a talajhoz, amíg vállmagasságba nem érnek. Most a tenyereket fordítsuk fölfelé és folytassuk tovább a körzést, amíg a kezeink nem kerülnek a lábujjak közelébe.c) Miután elértük a fenti pozíciót, hajítsuk be a könyökünket és helyezzük egymásra az alkarunkat a fejtetőnk mögött. Fogjuk meg a bal könyökünket a jobb kezünkkel, a jobb könyökünket pedig a ballal.d) A következő változatban az alkarokat nem a fejünk mögé, hanem a térdhajlatunk fölé hozzuk. Így a karjainkat kulcsoljuk a térdhajlatok fölött. A térdeinket ne hajlítsuk be.Megjegyzés: a fent leírt pozíciók az elérendő végső helyzetek. De lehet, hogy ez nem sikerül a gyakorlás elején. Ne próbáljuk erővel elérni ezeket a helyzeteket. Csak annyira hajlítsuk, amennyire kényelmesen lehetséges. A mély belégzések és kilégzések által a hasizmok tonizálódnak és a testünk egyre hajlékonyabb lesz, ahogy a gyakorlásunk előrehalad. Fontos odafigyelni arra, hogy ne erőltessük túl a testünket egyik szinten se, amit a légzés nehézzé válása jelez. Ha nem több, mint 2-4 hüvelykkel akarjuk lejjebb ereszteni a lábujjainkat, nem lesz túlerőltetés, és a gyakorlás előrehaladtával el fogjuk érni a végső pozíciót.
- Lassan és mélyen lélegezzünk be és ki, mindkét orrnyíláson keresztül, a torokban súrlódó hangot képezve. A mély légzések száma nem legyen több hatnál.
- Miközben lassan belélegzünk, emeljük fel a lábainkat együtt és hozzuk függőleges helyzetbe.
- Hozzuk a testünket hanyatt fekvő helyzetbe gördülve, mint a szálamba szarvángászanában.
- Pihenjünk legalább egy percig."
(A
halászana vinyászái a modern Ashtanga vinyásza rendszer szerint:
Ékam:
Belégzésre karemelés (úrdhva-vriksászana).
Dvé:
Kilégzésre uttánászana.
Tríni:
Belégzésre úrdhva-uttánászana.
Csatvári:
Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Pancsa:
Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Sad:
Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Szapta:
Belégzésre ugorjunk előre dandászana pozícióba.
Astau:
Kilégzésre gördüljünk hátra a szarvángászanába, majd
engedjük hátra a lábainkat a fejünk mögé, a karjaink pozícióját
kiválasztva a fenti változatok közül (halászana szthiti).
Végezzünk el 3-6 vagy több légzésciklust.
Nava:
Belégzésre emeljük vissza a lábainkat szarvángászanába.
Dasa:
Kilégzésre gördüljünk tovább csaturanga-dandászanába
csakrászanán (hátrabukfencen) keresztül.
Ékádasa:
Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Dvádasa:
Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Trajódasa:
Belégzésre ugorjunk előre úrdhva-uttánászanába.
Csaturtadasa:
Kilégzésre hajoljunk előre uttánászanába.
Pancsadasa:
Belégzésre egyenesedjünk fel (úrdhva-vriksászana), majd
érkezzünk meg szamaszthitibe.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése