2010. június 20., vasárnap

Jóga és depresszió

Most akkor elmondom, hogy szerintem mivel lehet a leghatásosabban kezelni a depressziót - természetesen a jógával! "Áááh" - legyinthet erre valaki - "Gaurangának mindenről úgyis a jóga jut eszébe!" Nos, amellett, hogy elismerem a depresszió kialakulásában és kezelésében a táplálkozás és a stresszorok jelentős szerepét, még mindig fenntartom, hogy csupán a stresszmentes életmód és a helyes (szerintem laktovegetáriánus) táplálkozás önmagában nem minden esetben elegendő a depresszió tartós és maradandó kikezelésére.

Hadd kezdjem egy idézettel Szendi Gábortól, amivel viszont történetesen egyetértek: "Régi tapasztalat ugyanis, hogy a mozgás hatásos a depresszió ellen. Sokáig úgy gondolták, a mozgás egyszerűen jókedvre derít. Tíz éve tudjuk, hogy izomzatunk testünk legnagyobb endokrinszerve. A működő izomzat ugyancsak citokineket, azaz gyulladásfaktorokat bocsát ki, ám ezek paradox módon nem növelik, hanem csökkentik a gyulladást."

Egy kicsit tovább elemezném a mozgás (és azon belül a jóga) hatását az endokrin rendszerre. Az endokrinológia két hormonnal hozza összefüggésbe a boldogságérzetet - a szerotoninnal és a dopaminnal. Ezalatt persze én nem azt értem, hogy ezen vegyületek megemelkedett koncentrációja maga a boldogság OKA, hanem inkább a JELE, vagyis a boldogság állapotát átélő emberekben ezen vegyületek koncentrációja magasabb.

Most Brandenburg Géza gyógyult pánikbeteg honlapjáról idéznék:

"Az elmúlt néhány évtizedben több mint ötven ország háromszáz egyetemén és kórházában végeztek kutatásokat a jóga és a meditáció egészségre gyakorolt hatását illetően. A kutatások bebizonyították, hogy a meditáció hozzájárulhat az egyén élettani, pszichológiai és lelki egészségéhez. Ennek az a magyarázata, hogy a meditáció során az agyhullámok alfa állapotba kerülnek, mely a tudatnak azon szintje, ami a gyógyulást segíti. Tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a meditáció csökkenti a vérnyomást, enyhíti a fájdalmat és a stresszt. Egyre több ember – beteg és orvos egyaránt – kezdi értékelni és a gyakorlatban megtapasztalni a meditáció előnyös hatásait. Jóformán mindenki, aki egy bizonyos ideje már gyakorolja a jógát és a meditációt, pozitív változásokat figyelhet meg szemléletmódjában és erőnlétében. A jóga és a meditáció számos élettani előnye mellett úgy tartják, hogy megnöveli a szerotonin termelést. A jóga légző gyakorlatok segítségével az egyénnek lehetősége nyílik légzése kontrollálására, ami a pánikroham esetén nagyon hasznos lehet."

A következő hormon, ami rendkívül kiemelt szerephez jut a jógában, az endorfin. Ezt még inkább csodatévő hatású hormonnak tartja a tudomány, hiszen erősíti az immunrendszert, csökkenti a fájdalmat, csökkenti a stresszt és késlelteti az öregedési folyamatot. Akkor most lássunk egy idézetet szintén a fenti honlapról, arra vonatkozólag, hogy melyik mozgásforma serkenti a legnagyobb mértékben az endorfin-képződést:

"Az endorfinok szintén hozzájárulnak, ahhoz amit jó néhány atléta „második szárnyként” emleget. Ahelyett, hogy fájdalmat vagy kimerültséget éreznének futás közben, az endorfinok segíthetnek nekik fürgének és energikusnak érezni magukat a verseny vége felé. William Straw belgyógyász orvos szerint bizonyos ponton még energikusabbnak érezhetik magukat és belehúzhatnak, amikor korábban úgy érezték már nem képesek erre. Ez az endorfin fröccs egyénenként különböző, valakinek 10 perc kell hozzá, de valakinek fél óra.

A folyamatos, legalább húsz percig tartó ritmikus, egyenletes mozgás különleges testi-lelki harmonizáló folyamatokat indít meg. A tudatállapot módosulásával az érzelmi tudat (jobb agyfélteke) aktivitása fokozódik, ez endorfin termelést indít, az immunfolyamatokat aktivizálja, sőt a stresszhormon szintet csökkentő sejtek működését is fokozza."

Szóval a fenti leírás tökéletesen illik az Astangára. Ritmikus, egyenletes mozgás, 20 perc után kb. az álló sorozat közepén vagy, itt már el kellene kezdeni flesselni. De ha nem is ugrik be automatikusan az endorfin-fröccs, én biztos vagyok benne, hogy mindannyian már sok csatát megnyertünk a matracon, és több erővel felvértezve keltünk fel onnan, mint amennyivel a nyitó mantrához leültünk.

Én számtalanszor láttam már önfeledt-ártatlan mosolyt a jógásaim arcán, amikor a relaxáció után kinyitották a szemüket, és ez nekem éppen elég, hogy továbbvigyen. A negyedik hormon, amit érdemes még szemügyre venni, a melatonin, amelyet vámpír-hormonnak is neveznek, mivel csak éjszaka, alvás közben termeli a tobozmirigy. Ez a hormon lassítja az öregedést, megköti a káros szabadgyököket, javítja a szív munkáját, és egy csomó pozitív hatással rendelkezik. Túltermelődése esetén azonban depressziót okoz, amely tipikus az északi országokban a téli időszakban.

A savászanában történő relaxáció remek lehetőség a tobozmirigy aktivitásának szabályozására, és ne feledjük, önmagában a jóga is a leghatékonyabb módon szabályozza az összes belső elválasztású mirigy működését. Úgyhogy garantált, hogy a napi rendszerességgel jógázók körében a töredékére csökken a depressziósok száma, de persze, ahogy korábban is említettem, vannak méás tényezők, amelyeket szintén figyelembe kell venni. A depresszió és a spiritualitás kapcsolatáról a holnapi blogbejegyzésben írok majd többet.

2 megjegyzés:

Teofil írta...

Gauranga, köszönöm! Már a bejegyzés olvasásától is boldogabb lettem. Nagyon sok hasznosat találok a blogodban, bár még csak kis mókus vagyok :) És általában még jól is szórakozom :)

Gauranga Das írta...

Köszi, Teó. Szeretem a pozitív visszajelzéseket, mert legalább tudom, hogy nem csak felháborodást keltek, hanem valakinek az életében kedvező változást is hoznak az erőfeszítéseim. Persze nem várom el azt, hogy mindenért dícsérjenek, mert ugye az ember gyakran beleesik abba a hibába, hogy a pozitív dolgokat köszönet nélkül elfogadja, a kellemetleneken viszont felháborodik. További sikereket neked a jóga és az önmegismerés ösvényén!