2010. november 4., csütörtök

Muay Thai vs Astanga

Az elmúlt három nap krónikája következik röviden. Hétfőn nyitva tartottunk, bár Halottak napja volt. Elég sokan jöttek is órákra. A délutáni óra előtt a 3. sorozatot gyakoroltam, amire mostanában maximum hetente egyszer szokott sor kerülni, bár szeretnék ráerősíteni. A csípőm még mindig nem elég nyitott, és a kartámaszok is nehézkesen mentek. Estére meg is fájdult a jobb csuklóm, a bal alkaromon meg kiújult az izomfájdalom. 


Sebaj, kezeljük astangával - kedd délelőtt óra Pannival, majd délután a szokásos tömeg az órákon. A keddi 6-os pesti astanga meglehetősen tömött szokott lenni, most is 21-en voltunk. A Blikk Fitt-től jelentkezett egy lány, hogy jönne az órát kipróbálni, meg a fotósa is. Egész jól nyomták, a fotós csaj közben fényképezett, ahogy igazgattam a lányt. Rajtuk kívül még bevágódott egy 8 fős amerikai diákcsoport, és három új versenyző, akik kicsit késve érkeztek. Láttam rajtuk, hogy gáznak, de azért az astangát egy kicsit erősnek találták. A fotós lány háromnegyed óra múlva elment, de a másik végigcsinálta becsülettel. A többiek lelkesedése is a baddhakónászanánál kezdett alábbhagyni, két külföldi srác és a három új lány is leköszönt. Pedig onnan már csak a könnyű pózok voltak hátra! 


Szerdán reggel a templomban kezdtem, majd fél 8-tól Zsuzskánál zúztam a Bhaktiban. Mostanában Taekwondo-jellegű órákat tart. Meg kell fogni a nagylábujjadat, és kinyújtani előre, majd oldalra, majd vissza. Jól be szokott állni tőle a  farizmom. Óra végefelé volt néhány páros gyakorlat, baddhakónászana igazítás, upavista meg egyéb. Bettivel még rátettünk egy lapáttal, miután jól megnyitottuk egymás csípőjét, gyakoroltuk még a Van Damme-nyújtást is, így egészen megnyúltak a combizmaim óra végére. 


Fél 12-re beszéltük meg Lovász Andival, hogy kipróbálunk egy Thai box edzést Rolandnál, aki már régebb óta jár jógázni hozzánk. A Szív utcai Re-gym-ben még a régi Atmánál is szúrósabb oroszlánszag fogadott, és kellemes meleg, mert a Thai edzéseket is melegben tartják. Gondoltam, hátha jót fog tenni egy kis boxolás a csuklómnak. Egyébként a "Muay Thai" kifejezés ugyanazt jelenti, mint az Astanga, vagyis nyolc végtagot. Persze a Thai boxban az ütőfelületekre gondolnak ilyenkor (öklök, könyök, láb, térd), de azért ez is összekapcsol rendesen :-).


3x3 perc ugrókötelezés volt a bemelegítés, amitől még ma is úgy fáj a vádlim, mint Tony Jaa-nak, amikor félholtra kínozták egyik filmjében. Máshol érdekes módon nincs olyan nagy izomlázam, és a csuklóm is jelentősen jobb, mint kedden. De azért legközelebbre veszek egy bandázst a kézfejemre. A bemelegítés után Roland nem sokat teketóriázott, ránk adta a boxkesztyűt, és bevitt a ringbe iskolázni. Tartotta a kesztyűket, és mondta, mit kell ütni. Balegyenes, jobbhorog, felütés, könyök, térd, félköríves rúgás, toló rúgás stb. Felváltva iskolázott bennünket az Andival, én közben úgy kiizzadtam, mint ahogy jóga közben szoktam. 


Utána beálltunk zsákolni, majd iskola tovább, most már keményebb párnákkal. A végén még a Muay Thai clinch-et is gyakoroltuk. Ilyenkor befogod az ellenfél fejét a két kezed közé, lehúzod és térddel rárúgsz. Elég brutál technika, úgyhogy csak gyomorra gyakoroltuk. A végén felülések medicinlabdával, kitörések, miegymás. Óra után mondta, hogy nyújtsunk le, úgyhogy még egy tíz perc jógát betettünk a végére. 


Közben jöttek már le a nehéz fiúk edzeni. Fekete dzseki, napszemüveg, headset a fülben, tetovált kar, kopasz fej. Olyanok, akikkel nem érdemes ellenkezni. Amúgy a legtöbbjük elég pocakos, látszik, hogy nem fordítanak figyelmet a kardióra és a diétára. A nyújtásról nem is beszélve. Talán Roland az egyetlen kivétel, aki ezt komolyan veszi, de a legtöbb harcos sem edzés előtt, sem utána nem nyújt túl sokat, és így a testük kevésbé lesz rugalmas, könnyebben megsérülnek, és a sérülések is lassabban gyógyulnak. Plusz a nyújtások megerősítik az ínszalagokat is, ami ilyen terhelésnél nem egy hátrány. 


Szóval megbeszéltük Rolanddal, hogy tartunk majd a srácoknak egy páros nyújtó workshopot, és én remélem, hogy a jövőben egyre inkább belekerül a harcosok edzésporgramjába is a jóga. Biztos vagyok benne, hogy sokkal tovább aktívak és eredményesek tudnának maradni, ha kihasználják az ászanák és a tudatos légzés gyógyító hatásait, mintha csak egymást püfölnék meg rúgnák. 


Az edzés nagyon bejött amúgy, heti egyszer nem árt egy ilyen jellegű mozgás sem. Persze nem tudom, mi fog az időmbe beleférni, mert azért az astanga gyakorlás az elsődleges, pontosan azért, mert abban egyidejűleg benne van az erő, az állóképesség, a nyújtás és a tudatos légzés is. Szóval, aki astangázik, az nagyot nem tévedhet, de ha még mellette a bunyóra is van igénye, akkor figyelmébe ajánlom a Re-gymet. Roland amúgy remek edző, laza, természetes, pontosan belövi, kit hogyan kell terhelni. Ez egy nagy plusz volt a tegnapi edzésben. Elképzelhető, hogy másnál nem jött volna be ennyire. Egy tanárnak mindig félre kell tennie az egóját, csak akkor várhatja el, hogy a tanítvány is szögre akasztja.


Este a 2. sorozaton egész sokan voltak, ismét néhány új versenyző. Érdekes dolog, hogy mint a ringben, a matracon is sok minden a fejben dől el. Ha feladod, akkor már nagyon nehéz tovább vonszolni magad, rávenni a fáradt testedet a következő vinyászára, ászanára. A jóga is kitartásra nevel, és arra, hogy a külső-belső körülményektől függetlenül ne veszítsük el a lelkesedésünket. Persze a sérülésekre vigyázni kell, mert a túlzott lelkesedés is előidézheti őket. A jóga a tudatosságról szól, és az önkontrollról. A harcművészet úgyszintén. A szívedben lévő szennyet, negatív indulatokat, aggressziót önmagadon belül kell feldolgozni, és nem másokon levezetni, úgy, hogy fizikai vagy érzelmi sérülést okozz nekik. Szóval megyünk tovább, a héten lesz még néhány jógaóra és gyakorlás.

Nincsenek megjegyzések: