2013. május 18., szombat

A kárandavászana mitológiája

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Kárandavászana (vízimadár-póz)

A mennyei tavak leírásai a sásztrákban általában három -féle vízimadárról számolnak be: csakraváka (vörös ásólúd), hamsza (hattyú) és a madár, akiről a pózt elnevezték, a kárandava (nagy bukó). (A másik két madárról is neveztek el ászanákat, de azokat nem gyakorolják az Ashtanga vinyásza jóga rendszerében.) Ezt a pózt a kárandaváról nevezték el, mivel a póz végső változatában a gyakorló alkarja a madár nagy lábaira emlékeztet.

Több rész is van a Rámájánában, amely említi a kárandavákat - az egyik Szítát, Dzsanaka király lányát is érinti, akit Rámához, Ajódhjá hercegéhez, Visnu hatodik avatárájához adtak feleségül. Ráma száműzetésbe kényszerült rosszindulatú mostohaanyja, Kaikéjí miatt. Ráma testvérével, Laksmanával együtt, Szítá követte Rámát a száműzetésbe. Ezután Rávana, a démon-király elrabolta Szítát és Lankára, a szigeten fekvő erődbe vitte. Ráma Hanumán segítségét vette igénybe Szítá megkereséséhez. Amikor Hanumán Szítát keresve átkutatta Lankát, kárandavákat látott. A Rámájána másik fejezetében az ég egy nagy tóhoz vagy óceánhoz van hasonlítva, a nap pedig egy kárandavákkal teli tóhoz. Egy harmadik idézet hamszákkal és kárandavákkal borított folyókhoz hasonlítja a hölgyeket a démon-király Rávana háremében.

A kárandavák a Szkanda Puránában is többször vannak említve. Mindhárom helyen hattyúkkal együtt vannak említve, ami a lélek metaforája. Az első és második bekezdésben a hattyúk és kárandavák jelenléte növeli két szent hely természetes szépségét. A harmadik bekezdés három démonikus város (Tripura) pusztítását írja le az Úr Siva által. Amint a városokat elborítja a tűz, egyébként csendes és tiszta, lótuszokkal borított tavaikat felkavarják a hattyúk és a kárandavák, növelve a kép destruktív hatását."

Nincsenek megjegyzések: