A szudarsana csakra

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A csakra a Rig-Védában az Úr Visnu szimbólumaként van említve, mint Visnu fegyvere és az idő kereke. A Mahábháratában olvashatjuk a történetet, hogy Krisna a szudarsana csakra segítségével fejezi le Sisupálát Judhisthira Mahárádzsa rádzsaszúja szertartása közben. Válmíki Rámájanája szerint az Úr Visnu megölt egy Hajagríva nevű dánavát, a Csakravana nevű helyen, melyet Visvakarmá (a félistenek építésze) épített. Utána elvette tőle a szudarsana csakrát, és a saját szimbólumává tette.

A puránák szerint a szudarsana csakrát Visvakarmá készítette. Visvakarmá Szúrjához, a Napistehez adta hozzá a lányát, Szandzsanát. A Nap heve és fénye miatt Szandzsana nem tudott a Nap közelébe menni. Amikor panaszkodott erről apjának, Visvakarmá fakóbbá tette a Napot, hogy a lánya átölelhesse. Visvakarmá összegyűjtötte a Nap fényének „maradékát”, és három isteni tárgyat készített belőle: a puspaka vimána nevű égi járművet; Siva trisúláját, azaz háromágú szigonyát, és Visnu szudarsana csakráját. A csakra tízmillió küllővel rendelkezik, és ezek két sorban, egymással ellentétes irányban mozognak, ezért tűnik szögletesnek a csakra széle.

Amikor Szatí, Siva felesége a tűzbe vetette magát az apja, Daksa áldozati ceremóniáján, akkor Siva vigasztalanul hordozta körbe felesége holttestét. Utána a testet 51 darabra vágták a szudarsana csakra segítségével, és a darabok India különböző pontjaira hullottak, melyeket sakti-pítháknak (Durgá istennő szent ereje tárolóhelyének) tartanak.

A Mahábháratában Dzsajadratha volt a felelős Ardzsuna fiának haláláért. Ardzsuna megfogadta, hogy a következő napon napnyugta előtt megöli Dzsajadrathát. Dróna azonban három rétegnyi katonasággal vette körül Dzsajadrathát, hogy megvédje Ardzsuna támadása ellen. Krisna ekkor mesterséges napnyugtát hozott létre a szudarsana csakra segítségével. Amikor Dzsajadratha azt hitte, hogy már lement a nap, kijött az őt védelmező katonák gyűrűjéből, hogy Ardzsuna kudarcát ünnepelje. Ebben a pillanatban Krisna visszavonta a csakráját és a Nap ismét láthatóvá vált. Ekkor arra utasította Ardzsunát, hogy ölje meg Dzsajadrathát, Ardzsuna pedig a parancsnak engedelmeskedve levágta Dzsajadratha fejét.

A Puránák szerint az Úr Visnu a szudarsana csakra áldását adta Ambarísa Mahárádzsának, melynek következtében a királyságát jólét, béke és biztonság övezte. Az égen repülő Ráhu démon fejét is a szudarsana csakrával vágta le az Úr Visnu, illetve a tejóceán kiköpülésekor a Mandara hegyet is félbevágta vele. Ráhu az asztrológiában az árnyék-égitestek közé tartozik, és a Nap- illetve Holdfogyatkozást, valamint a holdfázisok váltakozását idézi elő.

A szudarsana csakra istenségét, a csakra-purusát főleg Dél-Indiában imádják önálló istenségként, és négy, hat, nyolc, tizenhat vagy harminckét karral ábrázolják. A tantrák szerint szudarsana imádata erővel ruházza fel a királyt, hogy a lehető legrövidebb időn belül le tudja győzni az ellenségeit. Szudarsana haja lángnyelvekből áll, melyek az ellenséget elpusztító erejét képviselik.