2018. május 17., csütörtök

A gyakorlásból származó erő

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

"Most vegyük szemügyre a korábban említett kérdéseket!

A jóga filozófiája szerint vissza kell vonnunk az elmét a külső tevékenységektől, és befelé kell fókuszálni, hogy elérjük a mély koncentrációt. Ennek a folyamatnak a hasznát magyaráztuk el fentebb az alvás példája segítségével. Az elme ereje, amit az alvásból merít, tamaszikus természetű. De az elme azon minősége, melyre a jóga szádhaná jóvoltából tesz szert, tisztán szattva guna-jellegű. Ez a különbség a kettő között. Mondani sem kell, hogy a szattvikus gyakorlattal szerzett mentális erő magasabb rendű a tamaszikus alapon állónál. Bármennyi egészségre, erőre és boldogságra teszünk is szert a normális alvással, azt ezerszeresen meghaladja a jóga gyakorlása által szerzett erő, egészség és boldogság. A hétköznapi ember ezt nem értheti meg. A jógábhjásza által szerzett mentális koncentrációt és erőt jóganidrának nevezik, míg a közönséges mentális pihenés, mely tamaszikus természetű, a közönséges nidrának nevezett mentális pihenés eredménye.

Miután az elme összes tevékenysége és mozgása megszűnik, a dominánsan szattvikussá vált elme szilárddá válik. Amíg nem fejleszti ki ezt a stabilitását, semmi hasznát nem vesszük. Amíg nem tudjuk megszilárdítani az elménket, az összes erre tett erőfeszítés pazarlás lesz és semmi hasznunk nem fog származni az ingatag elmével végrehajtott tettekből. Ennek következtében valaki feltehetné a kérdést: ha a jógával töltött idő eleinte semmi eredményt nem hoz, akkor minek gyakoroljuk? Ez a kérdés indokoltnak tűnik, de azt kell mondani, hogy ilyen kérdéseket csak azok tesznek fel, akik nem gondolták végig mélyen a témát. "Erőfeszítés nélkül nem érhetsz el semmilyen eredményt vagy célt" - ez egy nagyszerű mondás. 

Általában ha egy profitra vágyó ember anélkül kezd bele egy vállalkozásba, hogy követné a megfelelő irányelveket, és felteszi a kérdést: "Mit nyerhetek én ebből? Ki tudja, hogy nyerek-e rajta vagy sem?" - és kételkedik a pozitív eredményben, az semmit sem fog elérni. De ha úgy tesz erőfeszítést, hogy követi a megfelelő utat, akkor a gyakorlás eredményei nem fogják elkerülni. Nézzük például az oktatás vagy mezőgazdaság területét! Mint ahogy az ember csak egy bizonyos időszak múlva kapja meg az eredményeket ezeken a területeken, ugyanez a helyzet a jógábhjászával, ha a krama (megfelelő sorrend) betartásával gyakoroljuk. Csak azután, hogy egy bizonyos ideig gyakorolt a krama szerint, fogja a jógábhjászí elérni a testi erőt, a jó egészséget és a boldogságot, és a szattva-gunában nyugvó elmét."

Nincsenek megjegyzések: