Siva, Sakti és a csakrák

Ma jóga után volt egy kis időm leülni dobolni, és az alábbi témát tettem fel az utazáshoz: Hogyan nyilvánul meg Siva és Sakti a csakrákban? Az utazás legelején egyből megpillantotam Sivát Nataraja formájában, még a teste is ugyanolyan rézszínű volt, mint a Nataraja murtimnak. Lassan forgott körbe-körbe, és a színe vörösrézből átváltott aranyszínűbe. Látni lehetett csillogó fekete rastáit, és a Gangeszt, amint a fejéből csordogált alá. A karján a Vászukí kígyó tekergett, és még sok más kígyó díszítette a testét.

Ekkor a csakrákat is megpillantottam, mintha mindegyik egy külön világ lenne, más és más jellemzőkkel, színekkel, minőségekkel. A múládhára alatt megpillantottam a szunnyadó Kundalinít, amint három és félszer körbetekeredik egy Siva-lingam körül. Elgondolkodtam, hogy miért három és fél? Ugyanis az alsó csakrából kiindulva hatszor kell megtenni a távolságot a hetedikig, a koronacsakráig. Ha mindegyik távolságot a kígyó fél környi hosszával fed le, akkor hat félkörnyi hossz alatt eljut a koronacsakrába, és még mindig marad egy fél kanyarnyi. Elképzelhető tehát, hogy a szahaszrára fölött van még egy, valamiféle "emberfeletti" csakra, melybe végül belép a Kundaliní.

Miközben a csakrákon meditáltam, érdekes, sűrű ritmusban szólt a dob a kezemben, talán Siva damarujához tudnám a leginkább hasonlítani, és a medencém jobbra-balra ringatózott, minthogyha táncolna és tekergőzne benne a Kundaliní. Bár nem volt konkrétan semmilyen belső hő- vagy testérzetem, elképzelhető, hogy a Kundaliní már csak attól is felfigyelt egy kicsit, hogy ő volt az utazás témája. Utána azt láttam, mintha nem is egy kígyó lenne, hanem kettő, és egyszerre vagy külön-külön is fel tudnak emelkedni, majd visszatérni. Erről Tom Kenyon "Hórusz misztériumai" című albumán hallottam először, szóval még utána kell nézni, hogy mi is ez a két kígyó, illetve a nyolcadik csakráról is kellene szerezni némi infót.

Végezetül a csakrák bídzsa-mantráiról volt szó, és azt az utasítást kaptam, hogy amikor a csakrákon meditálok, akkor zengetni kell a bídzsa-mantráját is. Ezek a következők: Lam (Föld), Vam (Víz),  Ram (Tűz)  Jam (Levegő), Ham (Éter),  Óm (manasz (elme) -ágjá csakra). Vannak, akik a szahaszrára csakrához a viszargát (a szanszkrit szavak végén lévő kilehelléshez hasonló hang) kapcsolják. Én azonban azt kaptam ebben a meditációban, hogy a szahaszrára bíjdzsa mantrája a csend, vagyis a külső hangok hiánya. Az nem derült ki ebből az utazásból, hogy Siva és Sakti milyen formában jelenik meg az egyes csakrákban, csak annyit tudtam meg, hogy mindegyikben jelen van mindkét aspektus, és amikor a Kundaliní felemelkedik, és átszeli az adott csakra csomópontját, akkor feloldódik a granthi (csomó), mely az akadályozó téynezőket képviseli, és Siva egyesül Saktival az adott csakra szintjén, a beteljesülés, tökéletesség és különleges képesség egy-egy szintjét aktiválva a gyakorlóban. De mivel nem kaptam egyértelmű válaszokat a formákat és minőségeket illetően, ennek is majd utána kell nézni egy kicsit.