A bemutatkozó kör végeztével énekeltünk néhány erődalt, majd megkaptuk az első feladatot, ki kellett menni az erdőbe, hogy keressünk egy erőtárgyat. Elindultam az erdőbe, és eszembe jutott, hogy a múltkor milyen nehezen találtam egy-két követ a havas erdőben. Most elindultam, és egy idő múlva megálltam egy csinos kő előtt. Nem voltam biztos benne, hogy tényleg erőtárgyat találtam, ezért elővettem a dorombomat és elkezdtem játszani rajta. Ekkor azt láttam, hogy megjelent mind a négy erőállatom, és feltöltötték erővel a követ, egészen elkezdett izzani. Még egy kígyó is feljött a föld alól, és belemászott a kőbe. Felajánlottam egy kis dohányt, és elhoztam a követ, úgy éreztem, hogy kellemesen lüktet a kezemben.
Amikor visszatértünk, vágtam egy kis fát, hogy legyen mivel fűteni a házban, mert ez egy teljesen önellátó erdei ház. Amikor mindenki visszatért, akkor egy diád-gyakorlatot végeztünk párban: “Mondd meg nekem, ki vagy te?” Ez volt a kérdés, amit feltettünk egymásnak 45 percen keresztül. Megint remek utazás sikeredett a diád alatt a kettősségek birodalmából a transzcendens felé. Oguz azt mondta, hogy amit ilyenkor látunk, mondunk, hallunk, az egy tükör, ami segít megérteni azt, hogy mivel azonosítjuk magunkat, amik igazából nem vagyunk. A diádot mindig egy kicsit kényelmetlen elkezdeni az egónak, nekem ez volt a harmadik alkalom, és viszonylag kellemes, megnyugvásszerű felismeréseim voltak.
A diád után ismét szünet volt, majd egy utazás volt az alsó világba, sokunknak az első találkozás az erőállatával. Én egy kérdést tettem fel a holdfogyatkozás alatti látomásommal kapcsolatban, melyben egy embriót láttam az anyaméhben, és nem tudtam, hogy én vagyok-e az, vagy valaki más.
Az Életfánál találkoztam az erőállataimmal, és a farkas hátára ülve elindultunk az alsó világba. A hét lépcsőn lejutva az előző életembe kerültem, ahol a halálomat láttam. Dél-Indiában haltam meg, saivita brahmin voltam, és a Siva-lingam előtt elterülve hagytam el a testemet. A lelkem Kailásra szállt, Sivához, és ő visszaküldött a földre, hogy szülessek meg ismét, mert még tökéletesednem kell, és tanítanom kell másokat.
Az anyám méhében voltam, de hét hónap után meg kellett születnem, mert rákos volt, és már kezelni akarták. Ehhez kapcsolódott egy-két traumám, amit legalább sikerült már tudatosítani. Arra a kérdésre, hogy ki volt a magzat, akit a múltkori látomásban láttam, az a válasz jött, hogy anyukámnak volt egy előző terhessége, és akkor is már kezelték rákos megbetegedéssel, ezért az a baba nem lett egészséges, és a kockázatok miatt inkább abortuszt hajtottak végre anyukámon, amikor kiderült, hogy ő terhes volt, miközben sugárkezelést kapott. Mivel mindkét szülőm meghalt már, ezekről a dolgokról nem tudom megkérdezni őket. Még azt az utasítást is kaptam, hogy meg kell bocsájtanom anyámnak mindent, amiért neheztel rám, és tőle is bocsánatot kell kérni mindenért, a vélt és jogos dolgokért is. Ugyanezt kell megtennem a lelki tanítómesteremmel kapcsolatban is.
Ezután a sasom elvitt repülni, és megmutatta, hogy a Föld egyszerre gömb alakú, és lapos is, attól függően, hogy honnan nézzük. Majd az oroszlán invitált egy kis föld körüli utazásra, és sok monolitikus helyet mutatott meg: az egyiptomi piramisokat és templomokat, a dél-amerikai és mexikói kőépítményeket, a húsvét-szigeteki kőszobrokat, az európai, indiai, ázsiai kőmonumentumokat is. Majd a sárkány megmutatta, hogy mindezek a helyek energiacsatornák a Föld és a felsőbb világok között. Láttam a fénylő energiaszálakat, melyek összekötik az eget és a földet azokon a helyeken, ahol ezek a monilitikus építmények állnak. Utána visszatértünk az életfához, és búcsút intettünk egymásnak. Még volt egy hangsátor és éneklés, majd vacsoráztunk, és a lefekvéshez kezdtünk készülődni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése