2010. április 29., csütörtök

Hold volt, hold nem volt

Érdekes jelenség ez a telihold, ahogy beljebb haladok a gyakorlásban, egyre jobban érzékelem a befolyását. Mivel én a holdtölte előtti napon születtem, már a tizennegyedik holdnap is nehéz szokott lenni, de ezen a héten még előbb kezdődött a mizériám. Hétfőn nagy lelkesen a harmadik sorozatot gyakoroltam, és addig erőltettem a kézenállás-kartámasz kombókat, míg gyakorlás után az Agni közben éreztem, hogy jól megfájdultak a csuklóim, plusz a jobb vállam is elkezdett nyilallni.

Az utóbbi hetekben sokat témázgattam a rotátor-köpeny sérülésen, és úgy látszik, bevonzottam, meg kellett tapasztalnom nekem is, hiába vettem komolyan a dolgot. Az egész azzal kezdődött, hogy vettem otthonra egy húzódzkoró-rudat, és elkezdtem minden nap húzódzkodni. Úgy látszik, még nem elég erős a vállízületem, mert egy hét után már picikét elkezdtem érezni a feszültséget a jobb vállamban, de ez hétfőn ütközött ki igazán.

A rotátor-köpeny egy kis izomcsoport, amely a kar oldalra és felfelé emelését végzi, és váll-lapként fekszik a trapézizom alatt. Majd írok róla részletesebben is, elég hozzá annyi, hogy megfájdult, és kénytelen voltam egy kicsit visszább fogni a gyakorlásomat az utóbbi napokban, hogy hétvégére a Sheshadri-workshopra azért rendbe jöjjek.

Kedden végignyomtam azért a délelőtti órát Pannival, a végére már a sima lógatástól is fájt a vállam. Szerdán végre telihold, talán túl leszünk a szenvedésen. Reggel eleve fejfájással ébredtem, ami társult a két napja sajgó vállamhoz, ami ugye éjszaka sem hagyott megfelelően pihenni. Nyomatom rá a Mahanarayan olajat, meg órák előtt a Herbal Cure krémet. A China olaj nem jött be, mert úgy csíp, mint a fene, és teljesen kipirosodik tőle a bőröm.

Szóval a szerdai amúgy sem túl kipihent napomon még reggel a fürdés közben sikerült a szappanhabot is a szemembe spriccelnem, így az is bepirosodott. Reggel puja a templomban, majd bhaktis óra Zsuzskával. Látta rajtam a szenvedést, meg is kérdezte, hogy fáj-e valamim. A gyakorlatok végül nem voltak annyira megterhelőek váll-ügyileg, a gerinc-csavarásokra mentünk rá. A páros gyakorlatoknál éppen Betti készült kitépni a vállamat a helyéről, miközben beigazított a csavaró pózba, de leállítottam, kelleni fog még az később is.

A délelőtt folyamán a fejfájás jobban kínzott, mint a vállam. Közben mentem még egy kört görkorival az Atma Buda és Pest között, a szép időre való tekintettel. A délutáni gyakorláson a fejfájásom már múlni kezdett, a vállam persze megint jelzett a sorozat végére. Azért teliholdoz képest egészen elfogadhatrósa sikerült ez a 2. sorozat gyakorlás. Az Agni-óra is Ok volt, és este hatan jöttek az Astanga 2-re - Good luck! Abból öten golyóálló astangások, egy lány meg véletlenül tévedt be, azt hitte, Agni lesz. Mondani sem kell, hogy a felénél feladta. A többiek becsülettel végigszenvedték, volt azért járkálás ki-be meg minden.

Aki teliholdkor kibírja a 2. sorozatot, az szerintem az atomtámadást is túléli. Közben érezterm, hogy a vállsérülésem miatt a hátizmaim elkezdtek kompenzálni, és szétterjedt a feszültség a trapéz- és romboid-izmomban. Közben a vállamra kent kínai masszázskrémet sikerült bedörgölnöm az arcomba és a szemembe, úgyhogy alig láttam. A másik teremben István szintén hat embernek tartott 1. sorozatot, majd 108 napüdvözletet, úgyhogy később végeztek, mint mi. Hát így zárult a nagy teliholdas nap, hazafelé menet még láttam is holdanyót a hév ablakából, és megbeszéltük, hogy most egy hónapra békén hagyjuk egymást.

Nincsenek megjegyzések: