2011. augusztus 11., csütörtök

Extrém kérések extrém jógásoktól

Na jó, ha már úgyis én vagyok a magyar jóga fekete báránya, akkor bevállalom az "extrém" skatulyát, bár bevallom őszintén, hogy szeretem szétzúzni a rólam alkotott elképzeléseket, de közben azért nem szeretem megtagadni önmagamat. Egyébként azért tűzdeltem tele ezt a bejegyzést az "extrém" szóval, mert egyik ismerősöm szerint jelentősen emeli a találati arányt a keresőkben :-))). Majd meglássuk. Na jó, maradjunk az extrém témánál. Van nálunk ugyanis egy jógás, akit Évinek hívnak, és tényleg rendkívül hajlékony, a válla, csípője, hamstringje is extrém mértékben nyitott. A következő kéréssel fordult hozzám a napokban:


"Mi olyan nagy különbség van a 3. és az 1., 2. sorozat között hogy a 3. csak egyéni gyakorlásra való míg az első két sorozatot Mysore és vezetett óra keretében is gyakorolják? Kérdem ezt úgy hogy még nem gyakoroltam a 3. sorozatot és nyilván a nehéz gyakorlatok miatt nehézkesebb, döcögősebb együtt gyakorolni de én az első két sorozatnál sem törekszem arra hogy hajszálpontosan együtt mozogjak a többiekkel vagy az óravezető által diktált tempóval(nyilván bizonyos határon belül, nem nagy mértékben eltérve), és nem is hiszem hogy kell, a vezetés szerintem irányvonalt ad, de attól még a saját érzeteimmel, igényeimmel is próbálom összhangba hozni, bár néha tényleg nehéz mert néha nekem is túl gyors, máshol meg túl hosszú amikor pl el kell magyaráznia a tanárnak egy pózt egy új embernek, szóval igen, vezetett sorozatnál az ember nem teljesen a maga tempója, érzetei szerint gyakorol.
Pattabhi Jois is tartott vezetett 3. sorozatot (ezt biztos ismered: http://www.youtube.com/watch?v=odJyi07KiLM) bár ez talán csak alkalmi, bemutató óra jellege miatt volt vezetett. Szerintem csak azért nem szoktak vezetett 3. sorozatot tartani mert arra alig járnának mivel kell hozzá egy erős első két sorozat alap és a legtöbb ember mire eljut odáig abbahagyja az egészet vagy a kommentelő által említett nehézségek és a nyugodtabb befelé fordulási lehetőség miatt egyedül kezdi gyakorolni nemcsak a 3. de az első két sorozatot is. De nem tudom ezen kívül mi tenné egyéni gyakorlásra valóvá a 3.at vs. első kettő vezetett is lehet, főleg hogy megsérülni, rosszul végezni a gyakorlatot itt is lehet még komoly tapasztalati háttérrel is (gondolom). Persze Mysore alatt is van igazítás de Mysore reggel van, a legtöbb ember este ér rá, amikor viszont pl. nálatok vezetett órák vannak, ha nem akarok különcködni akkor azt a sorozatot csinálom amit a többiek. A lúzerezést meg én általában senkire nem tartom megfelelőnek, én pl egyszer használtam ezt a szót, akkor is magamra és akkor is szarkasztikusan értettem, nem valóban értettem a szót magamra hanem mint egy mások által kedvelt szót a hozzám hasonlókra, de nem tartom magam annak, és senki mást sem az eltérő mentalitás ellenére sem, még azt sem aki magát annak gondolja, hisz egyszer fenn egyszer lenn az életben. Amúgy érdekes, van akit az ösztönöz ha vesztesnek érezteti magával magát mert amint beáll a viszonylagos idill, fuldokol benne, kezd megzakkanni de ez egy másik téma csak eszembe jutott. Amúgy a 3. sorozatot szerintem egyszerűsítve kéne gyakorolni pl a 2. sorozatnál még OK hogy az egész álló részt elgyakoroljátok, a 3.nál viszont már talán bocsánatos ha pl csak a rövidítettet veszik, meg pl a visvamitrasana-vasisthasana után következő ékapádás gyakorlatokat egybe venném közöttük levő vinyásza nélkül, tehát jobb-baloldal egy-egy folyamat. Nem hiszem hogy csalás az ha leegyszerűsítve menne a 3. sorozat. Azt ötletelted nekem hogy akkor nyissak én jógastúdiót és majd ott úgy csinálom ahogy akarom de nekem nincsenek ilyen ambícióim. Jógatanári sem. Éva"



Kezdjük azzal, hogy az astangában minden sorozat, már az első is, igazából mester-sorozat, vagyis azok tudják folyamatában végigcsinálni, akiknek van már több éves jóga-múltja. Ha a csoport-dinamika megvan, vagyis az órán jelen lévők nagy része már ismeri a sorozatot, akkor az a pár új ember azért viszonylag elkóricál az órán. Persze nekik sem árt, ha elvégeznek Istvánnál egy kezdő astanga tanfolyamot, vagy vesznek egy pár magánórát, mert utána sokkal több hasznot tud az illető húzni a vezetett órából is. 


Krishnamacharya rendszere a one-on-one oktatás volt, vagyis egyszerre egy tanítvánnyal foglalkozott, és Pattabhi Jois Mysore-i oktatása is így indult. Aztán egyre több ember lett, és ipariasítani kellett az oktatást. Sajna ma már nem sokan engedhetik meg maguknak a one-on-one oktatást sem pénzben, sem időben. Bár én is bevállalom azt, hogy az egyes, illetve a kettes sorozaton is végigvezetem az új embereket egyhuzamban, nem biztos, hogy ez a legjobb módja a sorozat elsajátításának. Régen pózról pózra kellett haladni, és ez sokkal nagyobb alázatot igényelt, mint az órán együtt gyakorlás, főleg, ha valaki nem annyira fegyelmezett, hogy pontosan kövesse a tanár utasításait.


Már több, mint egy éve gyakorolgatom a 3. sorozatot is, de őszintén szólva még nem mertem tanárral végigcsinálni Mysore gyakorlás során, mert nem érzem azt, hogy annyira összeállt volna. Valamiféle isteni jelre várok... A pózok valóban olyan nehezek, hogy még nekem is szinte mindegyik után meg kell állni, és így megtörik a flow. Sőt, van egy csomó olyan póz, amihez egyszerűen még nem eléggé nyitott a csípőm vagy hajlékony a hátam. 


Tehát nem csak azért lenne érdemes külön egyénenként oktatni a 3. sorozatot, mert kevesen tudnak hozzászagolni (én is max 2-3 ilyen jógást ismerek), hanem azért is, mert mindenki máshogy fogja befogadni a pózokat. Pattabhi Jois valóban tartott vezetett 3. sorozatot, de olyan embereknek, akikkel előtte már egyenként végigmentek a pózokon. Ez inkább bemutató jellegű dolog volt. Én is tervezek workshopokat tartani, ahol átvesszük a 3. sorozat pózait, ismerkedés jelleggel, de ez még csak az első lépés ahhoz, hogy azt valaki tényleg egy összefüggő folyamatosságba gyúrja. 


Évi utolsó felvetésére, hogy változtassunk a sorozaton, én szintén nemmel felelnék. Bizonyos dolgokban, amiket ésszerűnek látok, eltérek a "tradíciótól", de azt is csak akkor, ha valamelyik tanártól látom, hogy úgy oktatja, és megértem, hogy miért. Ma is volt pár ilyen dolog a Manju workshopon, amit én nem "tradicionálisan" csinálok, de tudom, hogy miért. Annak azonban nem vagyok a híve, hogy játsszunk a sorozatokkal, az ászanákkal, mert az már nem astanga, hanem power jóga, vagy vinyásza flow. Én azért meglehetősen ragaszkodom a hagyományos sorrendiséghez. 


Mindezeken túl, ha valaki roppant módon ég a vágytól, hogy megtanulja a 3. sorozatot, az természetesen jelentkezhet nálam magánórára, megoldjuk. Utána lehet gyakorolni Mysore formátumban. Nehogy az legyen, hogy valakinek visszafogom a fejlődését, de őszintén szólva most én is megtorpantam egy kicsit a 3. sorozatban, végülis nem lóverseny ez, elkínlódok vele, amíg nem megy elfogadható módon. A 4.-hez még úgyis kell lazítani a térdemet és a csípőmet, szóval ráérünk. Aki pedig nem bírja ki, és most azonnal neki akar kezdeni, itt egy gyorsított videó a teljes 3. sorozatról, lehet próbálkozni:
   

7 megjegyzés:

k írta...

Remélem nem túlságosan elhúzva a témát, Éva alábbi mondatára kérdeznék rá:
"Persze Mysore alatt is van igazítás de Mysore reggel van, a legtöbb ember este ér rá".

A tradíció szerint nem a hajnali/reggeli gyakorlás az ajánlatos? Illetve félretéve a tradíciót az esti intenzív gyakorlás nem borítja meg a bioritmust? Tudom, nyugati világban, nyugati tempó szerint élünk, ettől függetlenül érdekel a válaszod. Köszönöm!

Gauranga Das írta...

Valóban a reggeli gyakorlás ajánlott, ezét mindenkit szeretettel várunk reggel Mysore órákra az Atma Centerbe :-). De szerintem az esti gyakorlást is meg lehet szokni, sót, az éjszakait is :-) Végülis a három műszakos munkabeosztást sem tiltja a törvény :-). Szerintem a legfontosabb a rendszeresség és az elegendő pihenés, és akkor minden rendben lesz.

Csabi írta...

Hallottam egy jó mondást: akkor jó gyakorolni, amikor az óramutató a függőlegeshez közelít a vízszintes helyett. Lefordítva reggel 6-9h, és este 6-9 óra között. A pirkadati és alkonyati órákban a Nap (tudatos, yang) és Hold (tudattalan, Yin) energiák egyensúlyban vannak, így a legoptimálisabb hatások alatt gyakorolhatunk.

Névtelen írta...

Egyébként nekem nem feltétlenül játszadozás a sorozattal ha változtatunk egy-két dolgot benne. Én annak idején az ashtanga első sorozatának elég lecsupaszított változatával kezdtem gyakorolni és semmi bajom nem lett, sőt azt hiszem így jobb volt mert nem sérültem meg, nem húzodott meg semmim mint sokaknak akik rögtön a teljessel kezdenek. Én akkor nem is tudtam hogy az nem a teljes sorozat meg semmit nem tudtam az egészről. Éva

Gauranga Das írta...

Kedves Évi,

Én úgy fogalmaznám meg, hogy az egyéni gyakorlásba sok minden belefér, amit én személy szerint vezetett órán vagy workshopon nem oktatnék, mint 3. sorozatot. Nem hiszem, hogy a változtatás vagy egyszerűsítés veszélyes lenne az egészségre, inkább azt gondolom, hogy az "eredeti" sorozatnak van egyfajta vonzereje, szépsége, és engem az érdekel, hogy az milyen hatást fejt ki, és miért úgy van megkomponálva. Persze lehet, hogy csak idalisztikus ábrándokat kergetek, de hátha egyszer csak sikerül feltörni az "astanga kódot" :-).

Névtelen írta...

Nagyon érdekes amit az eredeti sorozat "vonzerejéről" írsz, különösen annak fényében, hogy a külföldön járt régi tanítványaidat rendszeresen azzal szembesítik, hogy amit ők tanultak, az bizony nem a tradicionális ashtanga jóga :D

Gauranga Das írta...

Szerintem ez attól függ, hogy kinek milyen a "doboza". Én magam is nagyon sok változatot láttam már, és például Manju volt eddig az egyik legkevésbé vaskalapos ebben a kérdésben. A család többi tagjától inkább láttam a "csak egyetlen módon helyes" megniylvánulásokat. Amúgy csak pár dologban térnek el a mi tanáraink (Kamal és Ajay) a Pattabhi-vonaltól, de persze, ha másnál gyakorol az ember, akkor illik úgy csinálni, ahogyan ott elvárják.