2012. május 28., hétfő

Napforduló-riport: Mantra-kommandó


Mai riportalanyom Horváth Ádám, azaz Kisor Das, egyeseknek Harciszerzi, a Sambandha Mantra Kommandó együttes értelmi szerzője. Este 6-tól csapnak a billentyűk, húrok, dobok meg miegymás közé a Napforduló Jógafesztiválon, úgyhogy ismerjük meg őt is pár szóban! Nem kevés közös történetünkm volt már, kezdve a tavalyelőtti első Jógafesztivál szervezésével, majd a tavalyi nagy sikerű Mantra Pikniken való közös részvétellel, sőt, egyszer lementem az edzőtermükbe zsákolni is, ő pedig ott volt első Thaibox edzésemen, és remek fotókat meg videókat készített. 

G: Mi a legfontosabb az életben?

K: Ez kemény kérdés mindjárt az elején. De mindenképpen jogos. Főleg, hogy pont mialatt idefelé jöttem, láttam egy halott embert. A mentősök még próbálták újraéleszteni, de mikor már oda értem érezhetően nem volt benne a lélek. Amúgy itt történt az Átmától 2 sarokra. 2 perccel ezelőtt. Erre te nekem szegezel egy ilyen kérdést…

Na de szóval azt hiszem a legfontosabb az életben az, hogy önmagunk legyünk. Talán ez az élet célja is, hogy közelebb kerüljünk magunkhoz. Merjünk azok lenni, akik legbelül szeretnénk. Mert csak mi tudjuk az utunkat és senki más. Persze jöhetnek az életünkben tanítók, Guruk, Mesterek, akik segítenek nekünk, és útba igazítanak, ha éppen arra van szükségünk. De senki sem fog végigmenni ezen a változásokkal teli úton rajtunk kívül.
Ha pedig mi félünk a változástól, és nem merünk olyat tenni, amit szeretnénk, mert az esetleg a hétköznapi emberek átlagos tömegénél úgymond „kicsapná a biztosítékot”, akkor csak egy helyben fogunk toporzékolni egészen addig, amíg meg nem merjük lépni a lépést, hogy azokká váljunk, akik mindig is lenni szerettünk volna. Mert ha nem lépjük meg a lépést, akkor soha nem fogjuk a magunk útját járni, mindig csak valakinek, valaminek az árnyékai leszünk. De legfőképpen önmagunké.

Amíg ideértem, ebben a pár percben azon gondolkodtam, hogy vajon ez az ember a maga útját járta-e, és elégedetten halt-e meg. Mert csak leugrott a boltba, egy zsugor vízért, meg kéztörlőért és valószínűeg nem úgy készült, hogy akkor ez ennyi volt és nincs tovább…
Úgy szeretnék meghalni, hogy az életem bármelyik pillanatában érjen is a halál, én azt mondhassam, hogy igen, ez így rendjén van, mert én mindent megtettem azért, hogy minél közelebb juthassak ahhoz, aki most ebben az életben vagyok.

G: Mit jelent számodra a mantra-éneklés?

K: A mantrákkal 2003-ban találkoztam először. Akkor még csak valami halandzsának tűntek, amiknek valamiért különleges erejük van. Aztán szépen lassan az életem folyamán azóta a mindennapjaim részeivé váltak. Főleg miután megismertem a jelentésüket. A mantra maga már egy különleges szó. Nyers fordításban annyit jelent, az „elme felszabadítása”.

A Mérleg jegyében születtem Skorpió aszcendenssel, így hát gondolom akik járatosak az efféle témákban, tisztában vannak azzal, hogy egy efféle bosszúálló ember mennyit képes agyalni azon, hogy minél nagyobbat tudjon szúrni másokon. A legdurvább pedig az egészben, hogy hiába voltam tisztában ezzel a rossz tulajdonságommal, nem tudtam ellene tenni semmit.

Aztán egyszer csak találkoztam a mantra-jógával, ezeknek az ősi mantráknak a titokzatos erejével és a folyamatos gyakorlásnak hála most már le tudom állítani ezeket a „veszélyes” gondolatokat, amik egészen addig megkeserítették az életemet. (Meg azokét is, akik körülöttem éltek akkoriban.)

Persze nem tudom, hogy most jó ember vagyok-e, vagy lettem ennyitől, de az életem mindenképpen megváltozott. A mantrák éneklése egy örök menedék számomra, és bár néha hajlamos vagyok megfeledkezni róluk, töredelmesen bevallom, de a legvégső menedékem csak ezeknek az éneklése maradt. Hiszen ebben a korszakban, amiben most élünk, a Kali-yugában, a veszekedések, hazugságok és az álszentség korában ez az egyetlen, garantáltan, mindig minden körülmények között  működő folyamat.

“harer nama harer nama harer nama eva kevalam
kalau nasty eva nasty eva nasty eva gatir anyatha”

“A viszályok és képmutatások e korában az egyetlen mód a felszabadulásra az Úr szent nevének éneklése. Nincs más út. Nincs más út. Nincs más út.” [Brhan-naradiya Purana 3.8.126]

Ami természetesen nem jelenti azt, hogy minden más semmit sem ér, hanem csupán annyit, hogy ez biztosan működik 100% garanciával. Sőt mi több maga az ácsárja, aki elhozta ezt a tanítást, azt mondta, hogy mindenki énekelje ezeket a mantrákat, vallástól, néptől, nemtől függetlenül. Vagyis járja tovább az útját, és énekelje mellette. Mert a mantrák megerősítenek. Én magam is jógázom, sőt, harcművészetekkel foglalkozom igazán. De mégis nagyon sokat jelent az a rengeteg élmény, tudás és megvalósítás, ami a mantrák éneklésével, vibrálásával érkezik az életembe.

G: Miért hívják Mantra Kommandónak az együttesedet? Mutasd be nekünk a zenekart!

K: Ez egy régről maradt név. A történeti háttere csupán annyi, hogy amikor az első mantra-jóga estet csináltuk, akkor nem volt elismerésünk úgymond a "hivatalos szervektől”, sőt akkoriban még bizonyos erőfeszítéseket is tettek, hogy a blogomat beszüntessék, töröltessék az internetről. De azt gondoltam, ami az igazság is, hogy a mantra éneklés mindenkié, bárki énekelheti. Nincsenek szigorú szabályai, csak a szöveget kell megtanulni, ami szintén nem túl bonyolult általában. Persze vannak mélyebb és komolyabb mantrák, de a Maha-mantra - a legfelsőbb mantra, csak 3 egyszerű szóból áll és így bárki számára könnyen elsajátítható.

A zenekar tagjai pedig a jó barátaim, akik körülbelül hasonlóan gondolkodnak a mantra-éneklésről. És mivel mindenki más hangszeren játszik, vagyis más-más húrjait pengeti az érzékeknek, így akkor és ott úgy tűnt nekem, hogy mivel még viszonylag illegális is a dolog, miért ne tennénk rá még egy lapáttal, és így Kommandó lettünk.

A Sambandha pedig azt jelenti, hogy kapcsolat. Nem szántanám túl mélyen a védikus filozófiát, de ez egy fontos első állomás, és a kommandónak azért lesz a neve, mert a tagokkal mindannyian viszonylag máshonnan jöttünk, mást csinálunk és más érdekel bennünket. Mondhatni az egyetlen biztos közös pont az életünkben, az a mantra-jóga, hiszen rendszeresen összegyűlünk és együtt zenélünk, énekelünk. Ez a kapcsolat közöttünk is.

G: Zene - Jóga - Ninjutsu - van-e valami kapcsolat a három között?

Ahogy minden mindennel össze függ, úgy természetesen ez a három dolog is. Nem fejteném ki itt és most ezt bővebben, hiszen pár éve, ezt már egy publikus eszme futtatás során megbeszéltük. Illetve a Jóga Vs. Ninjutsu téma ki lett vesézve ezekben a bejegyzésekben:

Ezért talán a zenéről mondanám, hogy miként illik bele a többibe. De aki már mozgott zenére, vagy játszik valamilyen hangszeren, az tudja, mi a helyzet. Hiszen a Ninjutsu egy tánc, amit szív ritmusára járunk, a zene meg maga a hang, az eredete mindennek. Erről beszélni talán felesleges is, hiszen az olyan, mintha valakinek megpróbálnánk elmondani, hogy milyen a baracklekvár, aki még sosem evett egyet sem, csak mindig kivülről nézegette meg szaglászta, nyalogatta a befőttes üveget.

Ha valakit mélyebben is érdekel a téma az én látás módommal, ajánlom figyelmébe ezt a táncról írt két bejegyzést:

A zenét meg nézzétek meg ott. Mert 18:00-tól mi leszünk ott, a Sambandha Mantra Kommandó. Aminek a lényege, mint ahogyan minden egyes Kommandónak, hogy mindig azok vannak benne akik eljönnek egy ilyen bevetésre. Tehát vannak törzstagok, de bárki beszállhat bármilyen hangszeren zenélni, hiszen az egyetlen kritérium, hogy nyissa meg a szívét és zenéljen velünk együtt. Mindenkit sok szerikével várunk. :)

G: Szerinted kell tehetség a zenéhez?

K: Szerintem a zenéhez jó szív kell. Mint minden máshoz is. Ha valaki jó szívvel zenél, vagy olyan szívvel ami törekszik arra, hogy jó legyen, akkor az tetszeni fog az embereknek, mert könnyebb megszólaltatnia a szív húrjain, ahová a hang megy, a harmónia dallamait. Ha valaki azért énekel, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, akkor meg lehet bármennyi tehetsége, nem fogják igazán kedvelni a zenéjét.

De a mantra-éneklés az más. Mert ezek a mantrák megsemmisítik az anyagi vágyakat, a múltat és a jövőt, hogy  csak a jelenben tudjunk létezni, akkor és ott abban a tökéletes pillanatban, együtt az emberekkel, és együtt Istennel. Mi majd megpróbálunk egész nap kint lenni és egész nap zenélni a többi zenésszel, de estére remélem minél többen érkeznek majd, hogy mindenki bele tudja tenni, amije van, hogy aztán valami fantasztikus hatalmas nagy egészben vehessen így részt, és ezentúl ennyivel több lehessen…
És hadd ajánljam a végén a facebook oldalunkat, ahol van fent már pár ilyen közös meditáció, amit tartottunk, mindig sok-sok-sok nagyon jó emberrel.

Szeretettel:

Horváth Ádám (Kisordas) Shidoshi-ho, dojo-choBujinkan Bhima Dojo ninjutsu oktató

"Ha nincs aki megvédjen, védd meg magad"

szellem:                  TheHarciszerziHistory
"Gondolatok, érzések, történetek, képzések"

Lélek:       SambandhaMantraCommando
"Meditáció, Jóga, Harmónia, Zene"

Nincsenek megjegyzések: