"Jógikus kontextus: A vájuk
A vájuk, amikből összesen tíz van, a testünkön belül keringő vitális áramlatok. Ezek a következők: prána, apána, szamána, udána, vjána, nága, kúrma, krikara, dévadatta és dhanandzsaja. A Gheranda-szamhitá szerint, az első öt az elsődleges váju. A vájuk pránikus áramlatok, amelyeket a prána, vagyis életerő alosztályainak tekinthetünk. Az alosztályokon belül az első elem szintén a prána nevet viseli, ami potenciálsian zavaró lehet. Ha a "prána" kifejezést az apánával együt említik, akkor a prána vájura vonatkozik. A "pránájáma" kifejezésben azonban magára az életerőre vonatkozik, ami a tíz váju összessége.
A tíz váju mellett, amiket a tíz vátának is nevezhetünk, a testünkben tízféle kapha és tízféle pitta is van. Annak az oka, hogy nem említik őket túl gyakran, abben rejlik, hogy a vájukat meg tudjuk változtatni a tetteink segítségével, és így az egész szervezetünket is meg tudjuk változtatni. A pittákat és a kaphákat viszont nem tudjuk közvetlenül változtatni.
Vjásza a következőket mondja kommentárjában az öt alapvető levegőáramlatról: "A prána mozgása a szájra és az orra van korlátozva, és a szívig terjed a hatása. A szamána az ételből származó tápanyagokat szállítja minden testésznek egyenlően, s a hatásköre a köldökig terjed. Az apánát azért nevezik így, mert a salakanyagok kiürítését végzi, és lefelé hat, egészen a lábujjakig. Az udána a felfelé irányuló életerő-áramlat, és egészen a koponyáig hatol; A vjána nevű életerő az egész testben kiterjed. Ezen erők közül a prána a legfőbb."
Megjegyzések: Krishnamacharya egy kicsit részletesebb leírást ad a tízféle váju elhelyezkedéséről és működéséről Jóga-makarandájában:
"1. Prána váju: a szívben helyezkedik el. Fő feladata az összes nem kívánt szennyeződés eltávolítása a testből, és a tiszta külső levegő beszívása a dzsathara gani (emésztési tűz) fenntartása érdekében. Fontos támasza az élet kiterjedésének.
2. Apána váju: A múládhára csakra és a végbélnyílás között helyezkedik el. Fő célja a széklet és vizelet kiürítése és a test aktív és energikus állapotban tartása.
3. Vjána váju: A testünk minden részét átjárja. Megfelelő állapotban tartja az izmokat, csontvelőt és a zsírszövetet. Fenntartja a véredényeket és a megfelelő vérkeringést.
4. Udána váju: A torokban helyezkedik el. Megszűnteti a kapha dósához kapcsolódó betegségeket, helyreállítja a hangszálak működését, és egészséges feszességet ad a testnek.
5. Szamána váju: A köldökben helyezkedik el, a test középső részén. Bármit eszünk bármikor, ez a váju a dzsathara agniba juttatja azt, és segít a megemésztésében.
Ezt az öt vájut pancsa-pránának is nevezik, és a durva fizikai testtel állnak kapcsolatban. Az ászana és pránájáma számos erőteljes kedvező hatása által, amiket a jóga-szentírásoknak megfelelően gyakorolunk, a vájuk elősegítik a testünkben az általuk elfoglalt helyek és testrészek megtisztítását a következpk szerint: A prána váju a következő helyeken található: arc, orrüregek, szív, köldök, nagylábujj; az apána váju a guhjában (a végbélnyílás és a nemi szervek), a combok, a gyomor és a csípők; a vjána váju a következő helyeken: a fül, nyak, szemek, koponya és a brahma-randhra (fejtető); az udána váju a következő helyeken: az ízületek, a csontok és az idegek találkozási pontjai; a szamána váju pedig a dzsathara agni ereje által a test összes mozgó részében megtalálható és mindet tisztítja.
A nága váju a böfögésért felelős; a kúrma váju a pislogásért; a krikara váju az orrfújásért; a dévadatta az ásításért; a dhanandzsaja váju pedig a test összes részében jelen van, és mág a halál után is huszonnégy percig - ezt mind tapasztalaton keresztül is megérthetjük. Értsük meg az öt váju kapcsolatát a testünkkel és utána gyakoroljuk a jógát."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése