2012. június 25., hétfő

A ragacs

Nem tudom, hogy mindenki tudja-e, mi az a myofascia. Mert ha nem, akkor elmondom. Az izmainkat rostok alkotják, és ezek a rostok kötegekben kapcsolódnak a csontokhoz. Az izomkötegeket izompólya tartja össze, ami laza rostos kötőszövetből áll és amellett, hogy egyben tartja az izomköteget, az is a szerepe, hogy biztosítsa az egyes izomkötegek elcsúszását egymáson. Ha az izomkötegek összetapadnak, akkor az izmok és ízületek mozgási tartománya lecsökken, és könyebben alakulhat ki izomfeszültség is, ami pedig izomfájdalomhoz, esetleg gyulladáshoz vezet. 


Mitől tapadnak össze az izmok? Gil Hedley szemléletes videójából (lásd a poszt alján) kiderül. Az izompólyából ugyanis egy ragacsos, nyálkás váladék választódik ki, amig Hedley "fuzz"-nak nevez, én jobb híján a "ragacs" kifejezést találtam rá. A hivatalos latin neve myofascia, és Hedley elmélete szerint, ha túl sok termelődik ebből a magas kollagén-tartalmú anyagból, akkor az összeragasztja az izomkötegeket, és megnehezíti azt, hogy megfelelően elcsússzanak egymás felett. A kollagén önmagában nem rossz, mint kötőszöveti alkotóelem, a bőrgyógyászok szerint például azért ráncosodik az ember bőre, mert az életkor előrehaladtával a bőr kollagén-tartalma lecsökken. Az izmok között azonban ellentétes a hatása, Hedley szerint pontosan hogy az izom- és vázrendszer öregedését okozza, ha túl sok van belőle. 


Nem tudom, hogy ez mennyire bizonyítható (legalábbis emberi holttestek boncolása szerintem nem elegendő hozzá), de Hedley elmélete szerint a ragacs alvás és mozgáshiányos időszakok alatt termelődik, míg a mozgás, és főleg a nyújtás "felolvasztja" a ragacsot, és így az izmok mozgása szabadabbá válik. Azt azért a hétköznapi tapasztalat is alátámasztja, hogy reggel merevebbek vagyunk, mint este, amikor már egész nap mozodtunk. Illetve ha nem mozgunk, akkor a hajlékonyságunk és az ízületek mozgási tartománya folyamatosan csökken az életkor előrehaladtával. Ehhez még persze hozzájárulhat az a jelenség is, hogy a kötőszövetek folyamatosan zsugorodnak, és az izmok is sorvadnak, főleg, ha nem csinálunk velük semmit. 


Mi tehát a megoldás, ha nem akarjuk ölbe tett kézzel várni azt, hogy megöregedjünk és meghaljunk? Meghalni persze tutira meg fogunk, de azért szerintem nem mindegy, hogy mikor, és hogy az addig hátralévő éveket hogyan töltjük el. Hedley szerint háromféle tevékenység olvasztja a ragacsot: a mozgás, a masszázs és a nyújtás, méghozzá ez a legutóbbi teszi ezt a leghatékonyabban. A mozgás, például futás során összehúzódnak az izmok, és így az izmosorvadást meg lehet akadályozni, illetve a kötőszövetek anyagcseréje is javul. Az izomkötegek elcsúsznak egymáson, szóval a ragacs is olvad valamennyire. De az biztos, hogy a hajlékonyságunk nem fog túlmenni azon a kicsinyke tartományon, amiben mozgatjuk az izmainkat. És ez minden mozgásra érvényes, vagyis elegendő nyújtás híján majdhogynem minden mozgás köti az ízületeket, mivel az izmok megrövidülnek az ismételt összehúzódásoktól. 


A masszázsnak vannak olyan speciális formái, amelyek pontosan a ragacs kimasszírozására irányulnak, ezt "moyfascial release"-nek, vagy triggerpont-masszázsnak is nevezik. Az izomkötegek elomozdulása egymáson azonban itt is minimális, még a thai masszázs esetében sem olyan nagy. A kemény habhengeren történő gurulászást is szokták erre a célra használni. De például a meleg olaj bemasszírozása elősegítheti a ragacs olvasztását.


A leghatékonyabb módszer azonban Hedley szerint, és szerintem is, a nyújtás, vagyis a jóga, mivel itt nyújtjuk meg az izmokat maximális hosszúságukra, és a jóga-ászanákkal tudjuk a legjobban elmozgatni egymás fölött a különböző izomkötegeket. Jó példa erre a csípőnyitás vagy a gerinc-csavaró gyakorlatok, amelyekkel olyan izomkötegeket tudunk elcsúsztatni egymás felett, amiket általános mozgás során maximum együtt mozgatunk, és nem külön-külön. Vagyis Hedley azt mondja, hogy ha minden nap jógázunk, nyújtunk, akkor az izmaink és kötőszöveteink fiatalosak maradnak, arról nem is beszélve, hogy a testmozgás során őket érő terhelést a sérülések kisebb kockázatával fogják kibírni. Vagyis a nyújtás néha egy picit fáj, vagy kellemetlen, de sokkal több fájdalomtól kímél meg bennünket hosszú távon. 


Hedley szerint minden éjszaka gyűlik a ragacs az izmok között, így, ha egy napot kihagyunk a jógából, akkor másnap már két napnyi ragacsot kell felolvasztani. Arról nem is beszéllve, hogy mi van akkor, ha egy hétig, vagy egy hónapig kihagyjuk a jógát. A konklúzió tehát: "Jógázz minden nap, és halj meg egészségesen és fiatalosan!" Ha az örök életet nem is, de ezt mindenképpen várhatjuk a rendszeres jógától, és ha megnézzük azokat, akik 30-40 éve napi szinten jógáznak, akkor több bizonyítékra nem is lesz szükségünk. 


Nincsenek megjegyzések: