"4.8. tatasz tad-vipákánugunánám-évábhivjaktir-vászanánám
tatah – onnan; tad-vipáka – azok megérése; anugunánám – annak megfelelően; éva – csakis; abhivjaktih – megnyilvánulás; vászanánám – a feltételekhez kötöttségnek.
A karma három típusából származik a feltételekhez kötöttség, ami annak megfelelő tetteket eredményez.
A hogy a 2.13. szútrában elmagyaráztuk, minden tett következménye a neki megfelelő feltételekhez kötöttség (vászaná), ami a neki megfelelő tettek végzéséhez fog vezetni. Minden élmény, legyen az élvezet, fájdalom, gyűlölet, félelem, szeretet, vagy bármi más, rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy hasonló élményeket hajlamos létrehozni. Így a jámbor tettek végzése is lehet csupán a feltételekhez kötöttség terméke, és így nem vezethet el a felszabaduláshoz.
A jámbor és bűnös tettek egyaránt feltételekhez kötöttséget (vászaná) eredményeznek, ami a tudatalattink robotszerű programozása. Ez a feltételekhez kötöttség az elme hullámzásához vezet, ami a valóság megszínezése a feltételekhez kötöttségünknek megfelelően. Akár a bűnöző, akár a szent valóság-alagútjában élünk, az még mindig egy mesterségesen létrehozott valóság, ami nem az igazság, vagy a milyenség (a valóság-ahogy-van), vagy a mély valóság. Jámbor tetteket kell végezni, de az eredményhez való bárminemű ragaszkodás nélkül. A jógi nem azért végez jámbor tetteket, hogy elismerésre vagy bármilyen érdemre tegyen szert, mivel az erény ragaszkodáshoz és az egoitás újbóli felbukkanásához vezetne. Az egoitás szempontjából egyáltalán nem számít, hogy jó vagy rossz tettek által teszünk rá szert. bármilyen jellegű tett, amihez elkezdünk ragaszkodni, elkülönít bennünket a határtalan tudat óceánjától.
A karma negyedik fajtája, amilyen a jógié, nem fehér, nem fekete, és nem is kevert. A jógi karmája olyan szamszkárákat hoz létre, amelyek megakadályozzák saját lenyomataikat (1.50. szútra). Ezek az elme nyugalmának benyomásai. Ez végső soron az elme felfüggesztéséhez vezet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése