2017. január 3., kedd

A szabadság és a halál

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A jóga rendszere felismeri, hogy az elme arra van programozva, hogy inkább a külvilág tárgyaihoz ragaszkodjon, mint az alanyhoz (a tudathoz), és ezért lassan kell a megfelelő tárgyak felé fordítani. Csak akkor irányítjuk az alany felé, ha a meditációs tárgyakra történő koncentrációt elsajátítottuk, és teljesen kifejlesztettük a koncentrációs erőnket. Ezáltal kétféle csapdát is el tudunk kerülni: a radzsaszikus elmével rendelkezők általában frusztráltak lesznek meditáció közben, mivel az eléjük folyamatosan ugrál az egyik gondolatról a másikra, mint ahogy a majom ugrál ágról ágra; míg a tamaszikus elmével rendelkezők általában eltompulnak és elálmosodnak, és kifejlődik náluk a fehér fal-effektus, amikor az elme üres, de lelassul, mintha kábítószer hatása alatt lenne. A jógában arra törekszünk, hogy először is ragyogóvá (szattvikussá) tegyük az elmét, és csak utána törekedjünk a tiszta tudaton történő meditációra.

Ezután először is találni kell egy megfelelő tárgyat a meditációhoz. Ha nem adunk az elmének egy tudatosan választott tárgyat, akkor az elme saját maga választja meg a tárgyat, és lehet, hogy nem fog tetszeni a végeredmény. Ebben az esetben az elme véletlenszerűen fog kapcsolódni bármihez, ami felbukkan benne, és ha már bele van programozva egy erős tendencia, akkor hajlamos lesz visszatérni az olyan tárgyakhoz, amikhez ragaszkodik, például a szexhez vagy valamilyen ételekhez, vagyont szeretne gyűjteni, szégyenkezik és bűntudatot érez a múltbeli élmények miatt, vagy pedig jövőbeli események miatt fél vagy izgul.

A jóga definíciója a meditációval kapcsolatban ellentétben áll sok nézettel, amit a modern tanítók képviselnek. Egyesek azt tartják, hogy a meditáció az az állapot, amit elérünk, ha sikeresen gyakoroljuk a meditációs technikát. A jóga azonban szamádhinak nevezi ezt a végeredményt. Mások abban hisznek, hogy a modern társadalom problémája nem a meditáció hiánya, hanem a túl sok meditáció. Mivel a meditációt bármilyen, általunk vágyott tárgyra irányíthatjuk, legyen az anyagi vagyon vagy érzéktárgy. Például, ha valakinek erős vágya van arra, hogy gazdaggá váljon, és az ideje java részét azzal tölti, hogy a vagyonszerzésre irányuló stratégiákat tervezi és hajtja végre, akkor a jóga álláspontja szerint ez a személy a dolláron meditál. Ez is meditáció, de annak tamaszikus formája. A jóga azért utasítja el a meditáció ezen formáját, mert a halál pillanatában nem fog segíteni. Ha a vagyonhoz és a testhez fűződő ragaszkodásunkat erősítjük, abból az a probléma származik, hogy a halálos ágyunkon nagyon fogunk ragaszkodni a jelenlegi helyzetünkhöz. El kell majd engednünk az összes vagyonunkat, amit kemény munkával szereztünk, és a testünket is, melybe szintén oly sok erőt fektettünk. A jóga célja az olyan elmeállapot létrehozása, mely a szabadsághoz vezet, és ez a szabadság még a halál pillanatában is megállja a helyét. A halál pillanatában a szabadság azt jelenti, hogy készek vagyunk elengedni mindent. Éppen ezért utasítják el a jógik az olyan tárgyakon történő meditációt, melyek növelik a ragaszkodásukat az átmeneti dolgokhoz és a véges anyagi testhez."

Nincsenek megjegyzések: