Pozitív testkép???

Néha felkapom a fejemet egy-egy cikkre, amit a Facebokon megoszt valaki. Az igazság az, hogy a Facebook már annyira tömegjelenség lett, hogy próbálok egyre kevesebb időt tölteni a hírcsatornám nézegetésével. Én magam is főleg az Instagramon posztolok, itt a blogban is jobb oldalt látható az Instagram ablakom. Illetve igyekszem továbbra is időt szakítani a blogomra, bár ez néha nem olyan könnyű, így becsúszok pár nappal, van, hogy egy héttel is. Ez is a múlt szerdai blogbejegyzés éppen. 

Szóval a szemem a következő cikken akadt meg: "12 Rockstar Yogis Who Are Leading the Body-positive Movement". Olvassátok végig a szöveget, nézzétek meg a tizenkét képet. Szerintem itt a nagy liberalizmus és tolerancia jegyében össze lett mosva két dolog, amit nem kellene. Az egyik azok, akik valamilyen betegség, baleset, testi fogyaték miatt kerültek hátrányos helyzetbe, veszítették el a végtagjukat, a testük valamely funkcióját vagy épségét-szépségét. A másik viszont a kövérek klubja, és a tizenkettőből bizony hatnak kábé semmi más baja nincs azon kívül, hogy szeret túl sokat zabálni és keveset mozogni. Mert ugye, a pránájámától nem lesz valaki ekkora :-). 

Örülök neki, hogy rendszeresen jógáznak ők is, de mint látjuk, a jóga nem képes napi 3-4000 kalóriát elégetni, illetve arról se feledkezzünk meg, hogy a jóga-írások szerint a tilalmak közül a mitáhára (vagyis a mértékletes evés) előírása a legfontosabb. Márpedig aki nem zabál, hanem azt eszi és annyit, amennyire a testének szüksége van, az nem így néz ki. 

Örvendetes dolog, ha az ember el tudja fogadni magát olyannak, amilyen, mert az önutálat nem fog elvezetni a megoldáshoz. De a jóga a változásról, fejlődésről, tökéletesedésről szól.Ttehát miután elfogadtuk, hogy a karmánk és a függőségeink oda juttattak bennünket, ahol éppen vagyunk (például egy 100 kilós testbe), akkor fontolóra kell venni, hogy mit tudunk ezen változtatni. Nem arra utalok itt, hogy miden jóginak ki kell, hogy látszódjon a bordája (bár a legtöbb indiai jógira ez jellemző, mivel kb kéthetente egyszer esznek), és 10% alatt kell, hogy legyen a testzsírja. A jóga nem fitnesz, és a médiában sulykolt "egészséges testkép" valóban néha eltúlzott dolog, és annak hajszolása nem feltétlenül a harmónia felé fogja vinni az embert. 

De. És ezt már tucatszor elmondtam, hogy bár a kövérség önmagában nem betegség, hanem a helytelen életmód és étkezési szokások, függőségek és pszichológiai problémák következménye, mégis, messze nem csak esztétikai, hanem elsősorban egészségügyi kérdés. Remek dolog, ha egy 100 kilós nő tud kézenállni, de kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a gerincére és a vállára. Emellett ne feledjük el azt, hogy a legtöbb elhízott ember metabolikus szindrómában és kezdődő cukorbetegségben is szenved, vagyis a túlsúly számtalan krónikus betegség és a vezető halálokok kialakulásának előszobája. A szív, a vese, a máj, a gyomor, a belek, az ízületek és számtalan szervrendszerünk kénytelen viselni a nyakló nélküli zabálásból fakadó terhet. 

Az orvosok ritkán beszélnek erről, pedig sokan tudják, hogy mindez mivel jár. Inkább csak felírják a gyógyszert és hazaküldik a beteget. Vagy esetleg megműtik, mikor mindez megelőzhető volna. Le merem szögezni, hogy a képeken látható hat, erőteljesen túlsúlyos jógini nem a zöldségek és gyümölcsök végtelen zabálásától hízott ekkorára. A finomított liszt, cukor, zsíros tejtemékek és az ezekből készíthető összes étel valószínűleg gyakrabban kerül a tányérjukra, mint az egészséges, esszenciális tápanyagok. Ez pedig csupán választás kérdése, mint ahogyan a mennyiség is.

A másik hat, valóban betegséget vagy balesetet túlélt jógi érdekes módon egyáltalán nem kövér. Ők már megtanulták az élet értékét, és van annyi akaraterejük, hogy azért egyenek, hogy életben maradjanak, ne pedig azért éljenek, hogy betolhassanak még egy krémest vagy pizzát.

Hatalmas félrevezetés tehát, ha a gyenge akaraterőnket, esetleg a különböző pszichológiai komplexusainkat a "pozitív testkép" mozgalommal próbáljuk mentegetni. Nekem mindegy, hogy ki hány kiló. Aki le akar fogyni, annak segítek, mert mindenki le tud, ha akar. De azt azért mindannyian tudjuk, hogy például egy gerinccsavaró póznál vagy egy alvó teknősnél messze nem mindegy, hány kiló háj reng az ember dereka körül, a kartámaszokról nem is beszélve. Tehát ne csináljunk úgy, mintha ez nem számítana, akárcsak a hatékony ászana-gyakorlásban, de legfőképpen az egészségi állaptunkban. 

A korábban már emlegetett "Apatest" divathoz hasonló ez a dolog, amikor a lustaságunkat, evésfüggőségünket és akaratgyengeségünket megideologizáljuk, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket. Ezzel legfőképpen az a baj, hogy a jógaoktató ilyenkor mások alá is adja a lovat, hogy nem számít, hány kiló vagy, mert mindenkit úgy szeretünk, ahogy van. Holott a jógaoktatónak a mértékletességet és az egészséges életmódot kellene propagálnia, és a saját életével is példát kell mutatnia ebben ahhoz, hogy másokét is meg tudja változtatni. Nem beszélve arról, hogy ez mennyire negatív diszkrimináció azokkal szemben, akik valóban betegek, vagy azok voltak, és megvívták a saját küzdelmüket az életért, az egészségért.

A pránájáma légzésmintái

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Háromrészes fel-fel hullám ülve

Most áthelyezzük a háromrészes kétszeres felfelé-hullámot a függőleges síkba. Üljünk kedvenc meditációs ászanánkba. Az előző hullámhoz hasonlóan, aktiváljuk a belégzési uddíjána bandhát, hogy először az alhasba menjen a levegő, majd a törzs közepébe, és végül a mellkasba. A kilégzésnél a gravitációval ellentétesen dolgozunk, és felfelé visszük az apána vájut. Ez azt jelenti, hogy először az alhasból lélegzünk ki. Érezzük meg, hogy mennyire kell ehhez megfeszíteni az uddíjána bandhát. Utána lélegezzünk ki a törzs közepéből, majd a mellkasból. Eleinte irányítsuk a tudatosságot arra, hogy ne erőltessük túl a rekeszizmot. A rekeszizomnak többet kell dolgoznia ebben a módszerben, mivel a gravitáció ellenében végezzük a kilégzést.

A háromrészes fel-fel hullám nagyon jól energizál és megtanít a légzés szétosztására. Végezzünk el egy kísérletet. Finoman vigyük a figyelmünket a bhrúmadhjára (a harmadik szemre). Amikor felfelé lélegzünk ki ennek a hullámnak a segítségével, észre fogjuk venni, hogy a prána természetesen a harmadik szem felé áramlik. Míg az előző háromrészes fel-le hullám aláveti magát az apána vájunak, a háromrészes fel-fel hullám az apána gatit használja, vagyis a belső felfelé irányuló mozgást, ami az általában lefelé áramló kilégzésen belül található. Ez fontos ahhoz, hogy elérjünk és fenntartsunk bizonyos állapotokat a pránájáma és a meditáció közben. A prána felfelé áramoltatásával ez a hullám megakadályozza, hogy az elme tamaszikussá váljon a kilégzés végén. A háromrészes fel-fel hullám minden olyan lassú légzéssel járó pránájáma természetes légzéshulláma, mint a nádí sódhana, a szúrja és csandra bhédana és a sítalí.

Hatrészes fel-le hullám ülve

Ez a hullám a csakra-légzés és -tisztítás alapja, mert mindegyik hullám teteje a hat csakra egyikéhez kapcsolódik. Mivel a hatodik csakra a fejünkben van, be kell építeni egy biztonsági óvintézkedést, hogy a koponyaűri nyomás ne emelkedjék meg. Ennek érdekében nem lélegzünk végig az egész törzsön, hanem csak a szusumnán, ami egy nagyon vékony energiavezeték a gerinc mentén. Ez nehezebbnek hangzik, mint amilyen. Mivel a prána oda megy, ahová a vritti (gondolat) megy, csupán folyamatosan kell koncentrálnunk a szusumnára, hogy ezt elérjük.

Hatrészes fel-fel hullám ülve

Ez a Kundaliní felemelésének természetes hulláma. Belégzés és kilégzés közben is a csakrákra koncentrálunk, de ahelyett, hogy engednénk az apánát leereszkedni, kilégzésnél felemeljük, miközben felfelé sorrendben koncentrálunk a csakrákra, ahogy azt a belégzésnél is természetesen tesszük.

A hatrészes meditációs hullámok természetesen bontakoznak ki a háromrészes hullámokból, mint ahogyan a meditáció is természetesen fejlődik ki a pránájámából, a pránájáma pedig az ászanából. Ezek az összetett hullámok számos kiegészítő aspektussal rendelkeznek, mint a mantra, csakra, bandha és múdrá, melyek túlmutatnak e könyv témáján. Remélhetőleg egy későbbi publikációban sor kerül az ismertetésükre."

Vedd kézbe az életedet!

Sok szó esett már arról, hogy ki mit választ az élete során: belecsúszik a kényelmesnek tűnő, ám boldogságot sem ígérő áldozat szerepébe, és egész életében másokat és a körülményeket hibáztatja a kudarcaiért, a sikertelenségéért és másokat okol a szenvedése miatt, vagy pedig a kezébe veszi az életét, a sorsát és küzd. Ha az élet százszor a padlóra küldi, akkor is feláll és küzd tovább, és nem rest a nulláról kezdeni, sohasem adja fel. 

Ez valóban csak választás kérdése, bár a másodikhoz jóval több akaraterő, elszántság, hit,  kitartás, áldozatkészség és élni akarás kell, mint az elsőhöz. Nem csoda tehát, hogy kevesebben választják a másodikat, és így ha körülnézünk, akkor számtalan lúzert, szürke eminenciást és középszerű, meghasonlott, boldogtalan embert látunk magunk körül. Sokkal kevesebb a sugárzó, az életének örülni tudó, a valódi értékeket értékelő, önmagát kifejező és megvalósító ember. Mivel mindenkinek szabad akarata van, ha az elsőt választod, akkor a környezeted, a barátaid minden unszolása hiábavaló lesz. Ha nem döntötted el saját magad, hogy változtatni akarsz és fogsz, hogy megoldod az életedet megkeserítő problémákat, vagy legalább minden tőled telhetőt megteszel ennek érdekében, akkor minden a régiben fog maradni, sőt, elképzelhető, hogy nem is fogod keresni azoknak az embereknek a társaságát, akik mér felébredtet, és képesek lennének téged is felrázni.

Számtalan kifogás van, amire rá lehet fogni a sikertelenségünket. Maradjuk a fitnesz és alakváltás témájánál. A jóravaló hölgy jógázik, sportol, odafigyel az étkezésére, ámde jön az esküvő, és megszületik a kis gyerkőc. Mindenki tudja, hogy egy gyermek mennyire erősen igénybe veszi az anyukája idejét és energiáját, szinte éjjel-nappal foglalkozni kell vele. Ilyenkor aztán a legtöbb anyuka feladja: nincs már ideje mozogni, nem figyel oda a kajára, hiszen érzelmileg is megviseli ez a helyzet. Szép lassan elkezd belesüppedni az evésfüggőségbe, élvezeti kajákkal tömi magát a többi anyukával együtt, és sajnáltatják magukat, hogy gyerek mellett nem lehet sportolni meg jól kinézni. 

A férj persze szereti a családját, de mivel szembesül: a feleségnek sokkal kevesebb ideje jut rá, ráadásul a szülés előtti csinos alakja is kezd már a feledé homályába merülni. Hadd ne részletezzem, de a családpszichológusok is kimutatták, hogy a legtöbb kapcsolat a gyermekvállalás témáján siklik félre. Nem is ez a lényeg, hiszen vannak olyan nők, akiket talán még jobban frusztrál az, hogy a körülmények miatt elhagyják magukat, mint a férjüket, aki szerető és türelmes, de nem tud mit kezdeni az asszonyka felgyülemlett frusztrációjával.

Ilyenkor jön az a téma, amivel a mondókámat kezdtem: feladod, vagy küzdesz tovább? megpróbálod összehangolni a megnövekedett elvárásokat, ellátni a gyereket, gondoskodni a férjedről, ha vállalkozásod van, akkor még azt is menedzselni, és mindeközben a fittségedre és az alakodra is odafigyelsz. A jógaórákon és a fitnesz-termekben a legtöbb nő vagy szingli, vagy gyerektelen, vagy a gyerekei már nem egy-két évesek. A születés utáni időszak a legnehezebb, de valamikor össze kell szedni magadat, különben könnyen beletespedsz a kényelmes lustálkodásba és a nassolásba. 

Itt áll előttem a remek példa, Orsi, a feleségem. A baba előtt, sőt még terhesen is minden nap mozgott, az étkezése pedig mindig spártai volt. Értsd úgy, hogy spártai vegán, vagyis szinte semmi fölösleges kalória nem volt benne. Lola érkezése persze megtépázta az ő eltökéltségét is, és sokszor panaszkodott nekem, hogy mennyire érzi a mozgás hiányát, és hogy szeretne jobban kinézni (nem mintha oka lett volna a panaszra). A nőknek van egy nagy előnyük a férfiakkal szemben: ha valamire ráteszik az elméjüket, akkor megállíthatatlanok. 

Elmondtam neki, hogy az egészségére és a fittségére saját magának kell vállalnia a felelősséget, igazából ezzel mindenki így van. Ha nem teszed meg, akkor mások legfeljebb sajnálnak, vagy megértően bólogatnak a "Body Positive" mozgalom és a tolerancia jegyében, de benned még attól megmarad a frusztráció. Szóval, ha eldöntötted, hogy igenis szeretnéd visszanyerni a versenyformádat, mert jogod van hozzá, bármilyen sok is az akadályozó tényező, azzal elsősorban magadnak teszel jó szolgálatot. Egészségesebb leszel (a túlsúlyos emberek sohasem egészségesek, sem testileg, sem lelkileg), csinosabb leszel, aminek mindenki örülni fog, és sokkal minőségibb életet fogsz élni.

Azt is elmondtam neki, hogy amit prioritásba teszünk az életünkben, arra mindig tudunk időt szakítani. Ha minden nap edzeni akarsz, akkor kelj fel, és kezdd a napodat azzal! Én is szinte minden nap hétre megyek a terembe személyi edzést tartani, és amikor vége, akkor egyből leedzek. Minden más utána jön. A jógások reggel felkelnek és lejógáznak. A papok reggel felkelnek és imádkoznak. A munkamániások reggel dolgozni kezdenek. Mindenki azzal kezdi a napját, ami a legfontosabb a számára. 

Persze Orsi némileg megsértődött, hogy én nem segítek neki. Természetesen segítek, de nem tudom a napirendjét meghatározni, azt neki kell összehangolni a gyerekkel. Szóval a feladat adott volt: rendszert kellett vinni Lola életébe, átalakítani az étkezését, mert már majdnem másfél éves, és még mindig nagyon sokat szopizik, és Orsikám mindezt megoldotta két hét alatt. Felújította a rendszeres babakocsis futást, TRX-ezik, úszik, mindenhová futva megy, többet jógázik, és amikor Lolát lefekteti napközben és este, akkor még főzni is jut ideje, meg a vállalkozással foglalkozni. Nagyon fegyelmezett, céltudatos, és maximalista. Ilyennek ismertem meg, de tudom, hogy ha az ember nem tudja egyensúlyba hozni a különböző szerepeit, akkor a céltudatosságát is elveszíti. 

Számos, akár több gyerekes anyukát is lehetne példaként hozni, akik nem adták fel, és boldog az egész család. Orsi is sokkal elégedettebb az alakjával, boldogabb attól, hogy minden nap tud mozogni vagy jógázni, és így az élet minden területén produktívabb és hatékonyabb. A fenti képen láthatjátok, hogy milyen jól tolja, és ez még csak a kezdet! Ha anyuka vagy, és kell egy kis lelkesedés, akkor vedd fel vele a kapcsolatot a jogamami.hu-n, vagy a Facebookon! Ha pedig szeretnél személyi edzésre jönni, abban én is nagyon szívesen segítek. Táplálkozással kapcsolatban mindkettőnket kérdezheted, jógára pedig továbbra is ott van az Atma Center!

Garudászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

3. Garudászana (saspóz, tekintet az ujjhegyeken)

Álljunk a bal lábunkra, a jobb combot keresztezzük a bal fölött, majd a jobb lábfejet akasszuk be a bal vádli mögé. Így a jobb lábunkkal körültekerjük a balt.

Karjainkat keresztezzük a mellkasunk előtt, úgy, hogy a jobb kar van alul, és öleljük át a vállainkat!

A bal könyököt dugjuk át a jobb fölött, miközben a bal alkarral kívülről körbefonjuk a jobbat. A két tenyér andzsalí-múdrában (imatartás) összesimul az arcunk előtt. Így a bal karral körbefonjuk a jobbat. A két hüvelykujj az orr és a felső ajak között ér az arcunkhoz. A bal térd van felül, és a bal könyök van alul. Egyensúlyozzunk a pózban, miközben a hátunk egyenesen van. Végezzünk el tíz mély légzést, kilégzésnél aktiválva a bandhákat. Utána döntsük a törzset előre úgy, hogy a mellkasunk a térdre ereszkedik, a könyökünk pedig a térd alá. Ez a garudászana B pozíció. Az A pozícióban olyan mélyre kell ereszkedni, hogy a támaszkodó lábunk combja vízszintes legyen. Amennyiben ez sikerül, áttérhetünk a B pozíció gyakorlására. Ha még nem megy, akkor maradjunk csak az A pozíciónál, melyben a törzs függőleges, a csípők és a vállak pedig párhuzamosak.

Ezt is tartsuk tíz légzésig. Végül térjünk vissza tádászanába, majd ismételjük meg a gyakorlatot a másik oldalra.

Megjegyzés: A kéz- és a lábtartást külön-külön is gyakorolhatjuk, ha együtt nem megy. A lábtartást egy széken ülve is lehet gyakorolni (office-jóga). A lábfej beakasztásához is általában arra van szükség, hogy a támaszkodó láb térde 90 fokban hajlítva legyen. Ha túl egyenes a térd, akkor nem fogjuk tudni beakasztani a lábfejünket. Ha rendelkezünk a szükséges mobilitással bokában, térdben és csípőban, akkor sikerülni fog a láb beakasztása. Kivételt képez az az eset, ha a csontok tól rövidek, vagy a lábak túlzottan vaskosak.

A gyakorlat hatásai:

Helyreigazítja és lazítja a test tizenkét fő ízületét

Kedvező hatással van a központi idegrendszerre

Elősegíti a nyirokkeringést, és fejleszti az immunrendszert

Mobilizálja a csípőízületet

Fejleszti az egyensúlyérzéket

Erősíti a lábakat

Kedvező hatással van a visszérpanaszokra

Felfrissíti a vesét

Fokozza a nemi szervek vérellátását

Növeli a szexuális erőt és a fölötte való uralmat

Feszessé teszi a kart, lábakat és a hasat

Teniszkönyök esetén kedvező hatású

Oldja a nyak és vállak feszültségét

Lazítja a lapockákat

Kecsessé teszi a testet és megelőzi a cellulitisz kialakulását

Pávanamuktászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

          Pávanamuktászana 

(         szélkieresztő póz, tekintet az orrhegyen)

A pávanamuktászana az Agni-jóga sorozatban és egyéb klasszikus ászana-rendszerekben is előfordul, de általában hanyatt fekve gyakorolják. Ebben az esetben álló helyzetben fogjuk a két combunkat felváltva a hasunkhoz szorítani. Ezzel a pózzal masszírozzuk a vastagbél felszálló, illetve leszálló szakaszát, és egyensúlyozó póz lévén, az idegrendszert is tisztítjuk. A napüdvözletek és az uttánászana után következő öt póz az egylábas egyensúlyozó ászanák témája köré épül.

Végrehajtás

Belégzésre helyezzük át a testsúlyt a bal talpunkra, majd a jobb térdünket emeljük fel a mellkashoz, és kulcsoljuk át a karjainkat a térdünk körül. Ideális esetben a két könyökünket fogjuk tartani a kézfejeinkkel, és a combot rés nélkül a törzs jobb oldalához tudjuk szorítani. Ezzel masszírozó hatást fejtünk ki a vastagbélre, a májra és az epehólyagra is.

Kilégzésre egyenesítsük ki a gerincet, húzzuk hátra a vállakat és lefelé a lapockékat. Ezzel még jobban oda tudjuk szorítani a jobb combunkat a hasfalhoz. A jobb lábfej spiccel, a bal térdet tartsuk egyenesen. Hajtsunk végre tíz mély légzést a pózban, majd a következő kilégzésre bontsuk a kulcsolást és álljunk vissza tádászanába. Ismételjük meg a gyakorlatot ugyanígy a bal lábbal is. Ekkor a vastagbél leszálló szakaszát és a lépet masszírozzuk a bal combbal.

A gyakorlat hatásai:

A gyakorlat a vastagbél felszálló és leszálló szakaszát masszírozza

Szabályozza a gyomorsavtermelést

Jó hatással van a székrekedés, puffadás és gyomorégés állapotaira

Megszünteti a deréktáji fájdalmat

Növeli a csípő mozgékonyságát

Feszesíti és tonizálja a hasfalat, elősegíti a combok és csípők mozgékonyságát

Erősíti a bélperisztaltikát

Stimulálja a májat, az epekiválasztást és a lépet

Elősegíti a bélgázok eltávozását (innen a neve).

Ellenjavallatok: az egyensúlyozószerv betegségeinél támaszkodjunk neki valaminek a nagyobb stabilitás érdekében. Ez a további egyensúlyozó pózokra is vonatkozik. A térd sérülései esetében a térdhajlat alatt is kulcsolhatjuk a kezünket.

A nyak erősítése

 A legtöbb ember nem is gondol arra, hogy a fejünket is tartani kell, sőt, tulajdonképpen egész nap ezt tesszük, kivéve, amikor a párnára hajtjuk éppen. Általános esetben persze a nyakizmok megfelelően fejlettek szoktak lenni ahhoz, hogy előre-hátra, és oldalra is tudjuk mozgatni a fejünket. Viszont vannak olyanok, akiknél nem ez a helyzet, vagyis túl gyengék a nyakizmaik. Hogyan lehet ezt felfedezni? Ha csináltatunk egy fotót magunkról profilból, és a nyakunk nem függőleges rajta, hanem előreesik, akkor valószínűleg ez a helyzet. A másik teszt az szokott lenni, amikor fekvőtámasz közben a leeresztésnél előreesik a fej. Ha nem tudod a fejedet a fekvőtámasz teljes terjedelme alatt vízszintesen tartani, akkor szintén gyenge a nyakad, vagyis a csuklyásizmod. 

Miért baj ez? Azon kívül, hogy esztétikailag nem szép látvány, az előreeső fej és a satnya csuklyásizom a nyaki porckorongokat is képes előbb-utóbb tönkretenni. Ugyanaz a helyzet, mind a derékcsigolyák és a gyenge törzsizomzat esetében, a porckorongok előbb-utóbb tönkremennek az egyenetlen terhelés miatt. Emellett, ha helyesen tartjuk a nyakunkat, és elég erős meg mobilis a nyakizomzat, jobb lesz az agy vérellátása és működése, a gerincvelő és a nyakból kilépő idegpályák működése, valamint nem fog ropogni, begörcsölni stb. a nyakunk. 

Az emberi fej 3.6-4 kg súlyú. Amennyiben a koponya helyesen ül a nyakszirten, a csigolyák egymásnak adják át a terhelést függőleges irányban, a fej mozgásából fakadó terhelést pedig a nyakizmok viselik. Az előreeső fej esetében azonban a csigolyák nem egymás felett vannak, így a terhelés oldalirányban esik a porckorongokra, és előbb-utóbb eldeformálja őket. A gyenge csuklyásizom ugyanakkor nem képes kompenzálni az előreeső fej miatt ránehezedő terhelést, így kialakul a helytelen tartás, főleg ülő munkát végzők, számítógép előtt ülők esetében.

A nyakizmokat többféleképpen tudjuk erősíteni. Erre fogok példákat adni a következőkben.

Izometriás feszítés. Az egyik legkézenfekvőbb dolog az, hogy a kezünkkel megtámasztjuk a tarkónk felett, majd erőteljesen hátrafelé kezdjük húzni a fejünket. Ilyenkor nem mozdul, de a két ellentétes erőhatás miatt mégis dolgoznak az izmok. Oldalról ugyanígy megtámaszthatjuk, és ellentolhatunk a tenyerünknek. 

Saját testsúlyos gyakorlatok. A jógában a szétubandhászana nevű jógapózban a törsz súlyát a fejünkkel tartjuk. Ha még nem elég erős a nyak, akkor a képen látható módon segíthetünk a kezünkkel, vagy akár a hídból is beereszkedhetünk a fejünkre, majd óvatosan előre-hátra gördülhetünk a koponyánkon. Ha a csuklyásizom megerősödött, akkor térdelő helyzetben is letámaszthatjuk a fejünket, és mozgathatjuk jobbra-balra, előre-hátra. A gyakorlatok előtt mindenképpen vizsgáltassuk meg a nyaki porckorongjaink állapotát, és fennálló károsodás esetén mellőzzük a nyak teljes hátrafeszítését!

Fejhám. Ez egy speciális kellék, amit a birkózók, küzdősportot űzők szoktak használni. A fejhámra kisebb vagy nagyobb súlyokat csatolhatunk, és így mozgathatjuk a fejünket előre-hátra, illetve oldalsó irányban. Azért attól nem kell félnünk, hogy vastagabb lesz a nyakunk, mint a fejünk :-) Az erős nyak fontos dolog, mert megóvja a nyaki gerincet a sérülésektől.

Háromrészes fel-le hullám ülve

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Háromrészes fel-le hullám ülve

Most már készen állunk arra, hogy áthelyezzük a háromrészes fel-le hullámot a függőleges síkba. Üljünk a kedvenc meditációs ászanánkba. Osszuk fel a törzset pontosan ugyanúgy, mint ahogyan a fekvő háromrészes hullám esetében tettük. A belégzési uddíjána bandhát aktiválva, először az alhasba szívjuk be a levegőt. Utána a belégzés második felét irányítsuk a törzs középső részébe. Végül a belégzés harmadik részét juttassuk a mellkas felső részébe. Érezzük meg, hogy milyen mértékben kell használnunk a belégzési uddíjána bandhát ahhoz, hogy a légzést egészen a kulcscsontokig juttassuk. érezzük az előnyét annak, hogy felszabadítjuk és átszellőztetjük a tüdő felső lebenyeit, amit a legtöbben egész életükben elhanyagolnak.

Kilégzéshez használjuk azt a sorrendet, amit a gravitáció és az apána váju diktál. Ez azt jelenti, hogy először a mellkas felső részéból lélegzünk ki, utána a törsz középső részéből, majd végül a hasból. Belégzésnél ez a hullám kiterjeszti a törzset és ezért a fej is megemelkedik. Kilégzésnél ez a hullám előrehajlítja a törzset, és így a fejünk előre és lefelé mozog. Ezért ennek a hullámnak a hatására úgy mozgunk, mit egy beduin a tevén, már ha hagyjuk, hogy ez megtörténjen. Ez az a légzéshullám, amit a pránájáma-gyakorlás elején és végén használhatunk a mély légzéshez. Relaxációhoz és rövid meditációkhoz is használható. Ha több, mint néhány percig alkalmazzuk, akkor túlzottan tamaszikussá teheti az elmét a kilégzés végén. A kilégzést az apána váju irányítja, és ez a „természetes” hullám felfelé viszi a tudatosságunkat a belégzés közben, majd lefelé a kilégzés közben. Ezért nem alkalmas a magasabb jóga-tevékenységhez, mint amilyen a komolyabb pránájáma és meditáció. Ezeknél az apána váju felfelé fordítására hagyatkozunk, mivel ez a Kundaliní felemelésének egyik mozgatója, és pontosan erre szolgál a következő hullám."

Kinek akarsz megfelelni?

Elvárások, elvárások, elvárások... szinte születésünktől kezdve ezek vannak belénk táplálva. Attól kezdve, hogy hány hónaposan hány kilónak kell lennünk, mikorra kell megtanulni járni, beszélni, szobatisztának lenni stb, az egész életünk tele van elvárásokkal. természetesen van előnye is annak, amikor másokhoz próbálunk igazodni, vagy másokhoz hasonlítjuk magunkat, Például a gyerekek sokkal gyorsabban fejlődnek, ha idősebb gyerekekkel vannak együtt, mert automatikusan az ő példájukat szeretnék követni, meg akarják tanulni azt, amit ők már tudnak.

Ez az igény, hogy példaképeink legyenek, és mi is olyan kiemelkedő dolgokat érjünk el, mint a példaképeink, felnőttkorban is megmarad, legalábbis meg kellene, hogy maradjon. Amikor nincsenek példalképeid, olyan emberek, akik motiválnak arra, hogy változtass az életeden, és elérj bizonyos célokat, akkor mér félig halott vagy, és igazából csak vegetálsz a középszerűségben. Kellenek az álmok, és kellenek azok a példaképek, akik megvalósították az álmaikat, hogy mi is elhiggyük, ha elég keményen dolgozunk, akkor el fogjuk érni őket. 

Sok ember beleszürkül az unalmas, utálatos 9-től-ötig melójába, ami látszólag biztos megélhetésen kívül semmit nem kínál. Sem kihívást, sem fejlődési lehetőséget, sem azt a teret, amiben ki tudnál teljesedni, és valami maradandót alkotni. De ez egy másik téma, erről majd legközelebb beszélünk. Mindenesetre nem igazán tekinthető boldognak az az ember, aki csak a hétvégét, a munkaidő végét vagy az évi egy-két hét szabadságot várja, amikor is jól berúg, hogy ne kelljen arra gondolnia, hogy másnap újra folytatódik a frusztráló robot. Valahol ez a tendencia is abból fakad, amikor igyekszünk megfelelni a társadalmi elvárásoknak, és úgy élni, ahogy az átlag. Rendes átlagemberek akarunk lenni, mert mindenki azt csinálja, még ha nem is boldog tőle.

A mások elvárásainak való megfelelésnek azonban van egy olyan aspektusa, amikor már a saját egyéniségünket és kreativitásunkat áldozzuk fel a "közönség" képzelt vagy valós igényeinek oltárán, ez pedig nem fog boldoggá tenni bennünket, és a közönség sem fog rajongani érte, mert elveszítjük az egyéniségünket. 

Gondoljunk arra, aki művész, zenész, író, festő, vagy éppen szolgáltatásban dolgozik. A szakács akkor boldog, ha a kedvenc ételeit főzheti, és beleteheti a szívét-lelkét. A személyi edző akkor boldog, ha megtaníthatja a kliensének mindazt, amit ő fontosnak tart a testedzésben. Én például sohasem szoktam olyan gyakorlatokat végeztetni a vendégeimmel, amit én magam nem végeznék szívesen. Így egyéni maradok, de azért változatos is tudok lenni. A jógában is világéletemben olyan órákat tartottam, amiket én is szeretek csinálni. Az oktatóimnál is szem előtt tartom ezt az elvet, hogy ki tudják bontakoztatni az egyéniségüket, és olyan óratípust tartsanak, ami az egyéniségükkel megegyezik. Így lelkesek tudnak maradni, és ki tudják bontakoztatni a kreativitásukat.

Szóval nem mindig jó az, ha mások elvárásai mentén éljük az életünket. Én sok mindenben lázadtam, és sok mindenben nem értettem egyet a környezetemmel, de eddig még egyik döntésemet sem bántam meg. Ha mindig másoktól várjuk, hogy eldöntsék helyettünk az életünket, akkor leszokunk arról, hogy kockázatot vállaljunk, és sohasem éljük meg igazán a döntéseinket. Számos sikeres ember kitartott az elvei mellett, és nem "hódolt be" a társadalmi elvárásoknak, és így alkotott maradandót. 

Ez az egész kis dolgokkal kezdődik. Ha kis dolgokban megtanulunk ragaszkodni a saját álláspontunkhoz és érdekeinkhez, akkor nagyobb dolgokban is következetesek tudunk maradni, és nem kell mások játékszerévé válnunk. Számtalan eset van, amikor az ember szükségtelenül magára veszi mások alaptalan és lényegtelen követeléseit, és a végén úgy érzi, hogy egész életében kihasználták és áldozatot csináltak belőle, holott valójában a saját engedékenységének és félelmeinek az áldozata lett. Ez a kapcsolatokra is vonatkozik. Ha nem tudsz önmagad lenni egy kapcsolatban, hanem mindig a másik által elvárt szerepet kell játszanod benne, akkor az a kapcsolat már rég halott, és csak a kényelem meg a félelem miatt maradsz benne. 

Kétrészes hullámok ülve

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Kétrészes fel-le hullám ülve

Amint azt korábban is említettük, a kétrészes fel-le hullám a bhásztriká, vagyis a fújtató légzés természetes légzéshulláma. A bhásztriká egy haladó, nagy kapacitású, gyors pránájáma-légzés, amit később majd részletesebben is leírok ebben a szövegben. Fontos, hogy nagyon lassan tanuljuk meg ezt a légzést, és miután beintegráltuk a pránájámába, és csak fokozatosan növeljük a sebességét. Az ok, ami miatt sok gyakorló sikertelen marad a bhásztrikában, az, hogy nem tanulmányozzák annak természetes légzéshullámát és túl gyorsan növelik a frekvenciáját.

Üljünk függőleges törzzsel az általunk választott meditációs pózban a térdeinkkel a padlón, felfelé néző tenyerekkel és talpakkal, a gerincünk, nyakunk és fejünk pedig legyen egy függőleges vonalon. Ugyanúgy, mint a hanyatt fekve végzett kétrészes hullám esetében, a teljes mellkast elkülönítjük a teljes hastól. A belégzés első részét a hasba végezzük. Tartsuk aktívan a hasfal alsó részét (belégzési uddíjána bandha), máskülönben az összes levegő eltűnik a hasban és lehetetlennek találjuk a mellkasba is bejuttatni. Most a belégzés második felét szívjuk be a mellkasba, szétoszlatva a mellkas elülső, hátsó, oldalsó és felső részeibe. Biztosítsuk, hogy a felső tudőlebenyek is részt vesznek a légzésben. Kilégzésnél engedjük ki a levegőt először a mellkasból, és miután teljesen leeresztett, aktiváljuk a kilégzési uddíjána bandhát, hogy teljesen ki tudjuk üríteni a hasi részt is. Észre fogjuk venni, hogy ez eléggé automatikusan megtörténik, mivel a mellkasra ható gravitáció szinte önmagától le fogja azt ereszteni. Ezzel a hullámmal képessé válunk arra, hogy nagy terjedelmű légzéseket is nagyon gyorsan hajtsunk végre, éppen ezért ideális a bhásztrikához.

Kétrészes kétszeres felfelé hullám ülve

Ez a hullám nem annyira magától értetődő, mint az előző. Mint ahogy az előző esetben is, üljünk kedvenc meditációs ászanánkba, a belégzés első felét szívjuk be a hasba, a második felét pedig a mellkasba. Ehhez ismét alkalmaznunk kell a belégzési uddíjána bandhát.

A belégzés befejeztével, aktiváljuk az egész hasfalat (kilégzési uddíjána bandha) a teljes levegő kifújásához. Addig ismételjük a légzéshullámot, amíg meg nem szilárdulunk benne és nem érezzük a különbséget az előzőhőz képest. Mivel ismét csak két részt különítünk el a törzsünkben, ezt a hullámot, mint az előzőt is, gyors légzéshez érdemes használni. Azonban két fontos különbséget fogunk észrevenni: mivel először a hasból lélegzünk ki, a kontrollált hasfal meg fogja akadályozni a bordakosár összeesését, amikor abból is kifújjuk a levegőt. Ez azt jelenti, hogy a kilégzés nem annyira teljes, mint az előző hullámban, és ez némiképpen lecsökkenti a légzés térfogatát. Másodsorban, mivel először tudatosan a hasból lélegzünk ki, ebben a hullámban felemelkedik az életerő, ami a kilégzés végén kevésbé teszi tamaszikussá az elmét. A kétszeres felfelé hullám éberebbé tesz, mint a fel-le hullám. Ez a kétrészes felfelé hullám képezi a kapálabháti, a hasi fújtató légzés alapját. A kapálabháti gyakorlása előtt azonban tanulmányozzuk ét figyelmesen annak leírását, mivel a légzéshullámot tovább fogjuk módosítani annak céljai érdekében. A kapálabhátiban főként az alhast használjuk (és nem a teljes hasfalat) a kilégzésre. Emellett, a kilégzés gyors és aktív, míg a belégzés lassú és passzív."

Mák - a magyar superfood

Megszokhattuk már, hogy a superfoodok általában valamilyen egzotikus tájról - a Távol-Keletről vagy éppen Dél-Amerikából származnak, és igencsak borsos az áruk. Itt van azonban egy hazai kultúrnövény, ami viszont nálunk terem, olcsó az ára (már 1000 Ft-ért is kapható egy kiló mák a piacon), és sok más országgal ellentétben nálunk nem is tilos a forgalmazása. Ez pedig a mák.

A mák régóta termelt kultúrnövényünk, melynek termése a mákszem. Őshazája Közép-Ázsia, egyes források szerint lehet Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán is.

A kiskertekben a mákot a mákszemért termelik, a gyógyszeripar viszont a mákgubót hasznosítja. A mák zöld termésének megvágása után képződő tejnedve, az ópium több mint két tucat alkaloidot tartalmaz. A gyógyszeripar számos készítményben hatóanyagként alkalmazza a gyomor-, bélrendszer, az epe és húgyutak görcsét oldó papaverint, a köhögéscsillapító narkotint és kodeint, valamint az erős fájdalomcsillapító hatással rendelkező morfint. Már az egyiptomiak is alkalmazták a zöld mák nedvét különféle fájdalmak csillapítására. A mákgubó mérgező hatóanyagai miatt otthoni gyógyászati célokra nem alkalmazható!

A mákszemben 40-50% olaj van, amely háromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint az olívaolaj. A vitaminok közül értékes B1-, B6-, B2-, niacinforrás. Az ásványi anyagok közül pedig nagyobb mennyiségben kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz.

A mákmagok elsősorban jelentős béltisztító hatásuk miatt foglalhatják el méltó helyüket az egészséges táplálkozásban. A kis fekete magok szinte emésztetlenül hagyják el az emésztőrendszert, fellazítják a béltartalmat és letisztítják a bélcsatornák falait. A mák jótékony élettani hatása, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, a trombózist. Fokozza a szervezet védekező működését, növeli a szellemi teljesítőképességet. Idegerősítő, nyugtató, altató hatású. A csontozat első számú természetes segítője.

A kerti mák hatóanyagai:

Zsírsavak (az összzsírsav %-ban):
palmitinsav 11 %
sztearinsav 2 %
olajsav 11 %
linolsav 72 %

Ásványi anyagok (100 grammban):
foszfor 800 mg
kalcium 968 mg
kálium 1105 mg
magnézium 506 mg
nátrium 16,5 mg
vas 15 mg

Vitaminok:
B1 (tiamin) 4,9 mikrogramm
B5 (pantoténsav) 0,08 mg
B6 (piridoxin) 0,46 mg
B7 (H) (biotin) 24 mikrogramm

Aminosav tartalom: (g/100g fehérje). Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani. Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális.

A kerti mákban mind a 9 esszenciális aminosav megtalálható:
fenil-alanin 5,4
hisztidin 3,5
izoleucin 6,0
leucin 9,6
lizin 6,8
metionin 2,1
treonin 5,9
triptofán 1,9
valin 8,1

Csont- és vázrendszer:
A csontok építéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő mennyiségű kalciumbevitel. A mákszemek az egyik leggazdagabb kalciumforrás. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy különböző élelmiszereknek mekkora a kalciumtartalma 100 grammra vetítve, mg-ban megadva az értékeket:

Banán
110 mg
Dió
102 mg
Teljes búza
39 mg
Fölözött tehéntej
114 mg
Teljes tehéntej
120 mg
Sovány tehéntúró
90 mg
Szójaliszt
200 mg
Juhtúró
400 mg
Mandula
238 mg
Mogyoró
290 mg
Trappista sajt
600 mg
Parmezán sajt
850 mg
Kerti mák
968 mg

Ebből a táblázatból is látható, hogy a mákban majdnem nyolcszoros kalciumtartalom található, mint a mindmáig dicsőített tejben. A csontépítés szempontjából fontos a magnézium és a foszfor jelenléte. A szakirodalmi adatok javaslata alapján a mák kalciumtartalmának (968 mg) legalább fele mennyiségű magnézium szükségeltetik. A mákban 506 mg magnézium található, tehát a legoptimálisabb arányban. A foszfor jelenléte szintén nélkülözhetetlen a csontépítésben. Az ásványi anyagok közül a foszfor 800 mg mennyiségben van jelen 100 g mákszemben.
Mindezekből következik, hogy az egyik leghatékonyabb ellenszere a csontritkulásnak a mák gyakori bevitele a szervezetbe. Még az elaggott csontrendszert is képes újjáépíteni, mindehhez azonban tartós (1-1,5 év) használat szükségeltetik. A mákot mellékhatásmentesen lehet alkalmazni, akár megelőzés, akár csontépítés céljából.

Éjszakai alvásproblémák:
A mákmagok minimális mennyiségű ópiátot is tartalmaznak, azonban ezek nem okoznak függőséget, és nem számítanak kábítószernek. A máknak altató hatása is van, nem véletlen, hogy a latin kifejezésben szereplő „somniferum” jelentése „álmot hozó”. A várható lefekvés előtt körülbelül fél órával érdemes bevenni. A máknak illetve annak olajának nyugtató hatása van az idegrendszerre is.

Szív- és keringési betegségek:
A kerti mák magvainak zsírsavtartalmának köszönhetően csökkenti a vérszérum koleszterinszintjét, csökkenti az erekben felhalmozódott lerakódásokat, ezáltal csökkenhet a magas vérnyomás is. A mák olajának rendszeres használatával csökkenthető a vér összes lipidszintje és szabályozhatja az úgynevezett „rossz” LDL-koleszterinszintet is.

Bél- és emésztőrendszer:
A mák, mint étel fogyasztása kitakarítja az egész béltraktust, magához köti a bélrendszerben lerakódott salakanyagokat, ezért mákos ételek fogyasztásakor különösen fontos a fokozottabb folyadékbevitel.

Az uttánászana hatásai

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

Az uttánászana kedvező hatásai:

Nyújtja a csípőt, a combhajlítókat és a vádlit

Erősíti a combot és a térdet

Erősíti és hajlékonnyá teszi a gerincet

Csökkenti a stresszt, aggodalmaskodást, depressziót és a fáradtságot

Megnyugtatja az elmét és az idegrendszert

Csökkenti a feszültséget a gerincben, nyakban és a hátban

Aktiválja a hasizmokat

Jobbulást hoz a menopauza, asztma, fejfájás és alvászavarok esetén

Stimulálja a vesét, májat és a lépet

Javítja az emésztést

Csökkentheti a vérnyomást

Jó hatással van terméketlenség, csontritkulás és arcüreg-gyulladás esetén

Stimulálja a belső elválasztású mirigyeket és az idegrendszert

Javítja a sejtek növekedését

Javítja a vérkeringést

Erősíti a gerincet

Csökkenti a feszültséget a hátban, vállakban és a nyakban

Tonizálja és aktiválja a hasi szerveket

Javítja a tartást és az ízületi összhangot

Terápiás alkalmazása:

A sportolók számára hasznos póz, mivel nyújtja a combhajlítókat és nagyobb sebességre vagy mobilitásra tesz képessé. A hátizmok feszültségének oldásával a sport közbeni sérülések kockázata is csökken.

Csökkenti az emésztési problémákat és a magas vérnyomást.

Ellenjavallatok:

Bármilyen hátsérülés esetén hajlított térddel végezzük a pózt. Krónikus hát- vagy derékfájás esetén hajoljunk vízszintesig vagy egy kicsivel az alá.

A hát, térd vagy a combhajlítók műtéte esetén egy darabig kerüljük a póz végrehajtását.

Ne végezzük a pózt a lábak, csípő és vállak friss sérülése vagy magas vérnyomás esetén.

Uttánászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

1. Uttánászana (előrehajlítás állva, tekintet az orrhegyen)

A napüdvözletek befejezése után visszatérünk a tádászanába, és álló pózokkal fogjuk kezdeni a gyakorlást. Minden pózt tartsunk ki legalább tíz hosszú, mély légzésig, és kilégzés közben minden esetben húzzuk be a múla és uddíjána bandhát. Az első gyakorlat az uttánászana. Belégzésre álljunk csípőszéles terpeszbe, majd emeljük a karokat magastartásba. Kilégzésre döntsük előre a törzset egyenes gerinccel, és a tenyereinket helyezzük a talpak alá. Ha nem érjük el a talpunkat, akkor fogjuk a bokánkat. Az előrehajlításnál az a célunk, hogy a térd maradjon teljesen átnyújtva. A térdkalácsot húzzuk fel, viszont a térdhajlat maradjon némileg puha, avgyis ne feszítsük ki ütközésig a térdízületet. Ezzel az ízületi felszíneket, a zsalagokat és a combhajlító izmokat is megóvjuk a sérüléstől.

A törzset is igyekezzünk egyenesen tartani, vagyis billentsük előre a medencét, és forgassuk felfelé az ülőcsontokat. A gerincnek a keresztcsonttal egy vonalban kellene folytatódnia. Ha túlzottan domború a hátunk, akkor inkább támaszkodjunk a kezünkkel a lábszárunkon, és egyenesítsük vissza a gerincet. Az előrehajlításban a gerincfeszítő izmoknak aktívnak kell lenniük, a vállat és a lapockákat pedig hátra kell húzni, mint húzódzkodás vagy evezés közben.

Ha a tenyereinket be tudjuk tenni a talpaink alá, akkor a könyökök hajlításával és két oldalra kihúzásával tudjuk mélyebbre húzni magunkat a pózban, ugyanakkor a vállaikat is igyekezzünk szélesíteni és távolítani a füleinktől. Mély hasi légzéssel még mélyebbre mehetünk a pózba: kilégzéskor húzzuk be a hasfalat, és húzzuk közelebb a törzset a combhoz. Maradjunk tíz légzésig a pózban.

Belégzésre emeljük a mellkast, és egyenesítsük ki a könyökeinket, majd kilégzésre tegyünk derékra a kezeinket. Következő belégzésre egyenesedjünk fel, majd kilégzésre engedjük le a kezeinket a törsz mellett és térjünk vissza tádászanába.

Giri-sport világbajnokság 2015, Pécs

Az idei Girisport világbajnokság Pécsen került megrendezésre, június 3 és 5 között. A verseny, a megrendezése körüli és egyéb dolgok miatt kapott már hideget és meleget is, én most itt a saját szemszögömből fogom leírni az eseményeket, mint kezdő girja-versenyző.

A girja-szerelem tavaly kezdődött, majd februárban elvégeztem a Spartan girja oktatói kurzust. utána elmentem egy háziversenyre a Thorba februárban, ahol öt percet szakítottam 16-os golyóval, illetve 5 perc clean presst csináltam szintén egy 16-os golyóval. Utána kihagytam a versenyeket egy darabig, mivel az oktatói vizsgámra készültem. A vizsga sikeresen meg is volt május végén, utána kezdtem el a verseny-felkészülést. 

A versenyekkel kapcsolatban tudni kell, hogy Magyarországon az IGSF és az IUKL rendez olyan versenyeket, ahol tíz percig kell végezni a feladatokat, férfiaknak két golyóval. Ezeknek a szervezeteknek a szabályrendszere szerint nekem két 24-es golyóval kellene versenyeznem, ami még nem igazán megy. Emellett van az MKMGS, amely lazább szabályrendszerrel dolgozik. itt lehet kisebb súlyokat választani, és 10 perc helyett 5 percig is dolgozni. A júliusi OB-EB-VB-vel kapcsolatban csak egy hónappal előtte derült ki, hogy én is indulhatok rajta, de csak az OB-részén, mivel nem kvalifikáltam a májusi OB-n. Szóval elterveztem, hogy két 16-os golyóval fogok hosszú ciklust végezni tíz percig, ami egy felvételből és egy lökésből áll. Így, bár a súly még kisebb, de a többi szempontból a "profibb" versenyek szabályaihoz próbáltam igazodni. 

A versenyregisztráció és a mérlegelés pénteken volt, erre le is fogyasztottam magamat 67.4 kilóra 70.5-ről. persze mindkét súlycsoportban csak én indultam ebben a versenyszámban, tehát tulajdonképpen önmagammal versenyeztem. A mérlegelés után konferencia volt, ahol a girjával kapcsolatos különböző előadások hangzottak el, majd buszra szálltam és visszamentem Balatonlellére, ahol a feleségem és a kislányom nyaraltak a héten. Szombatra ugyanis a Samsara fesztiválra voltam hivatalos, jógaórát kellett tartanom. Ez is megvolt, és bár a versenyre felvezető héten keményen edzettem, kialudni magamat már nem volt idő. Péntek és szombat este bepótoltam valamennyire az alvást, napközben pedig balatonoztam, míg a többiek a versenyt nézték a 40 fokos tornacsarnokban.

Vasárnap került sor az MKMGS versenyekre, én a tizedik csoportba kerültem, délután három felé. A platformra pont odasütött a nap a tetőablakokon keresztül, így a harmadik percben már úgy éreztem magamat, mint egy bika az arénában, a légcsövemet égette a forró ki-be áramló levegő. Végül sikerült végigcsinálnom a tíz percet, 112 hosszú ciklussal zártam. Előtte edzésen legfeljebb 100 ment le tíz perc alatt, szóval ez jó eredménynek mondható a jelenlegi felkészültségi szintemhez viszonyítva. Többen panaszkodtak, hogy a nagy forróság és levegőtlenség miatt sokkal rosszabb eredményeket hoztak, mint előtte edzésen. Engem nem zavart annyira a meleg, mivel sokszor szoktam a napon edzeni, és ennek most jó hasznát vettem.

Volt, aki amiatt panaszkodott, hogy az MKMGS-ben gyakorlatilag nem voltak ellenfelek, mindenki egyedül versenyzett a saját kategóriájában. A többiek, mivel az EB-re és VB-re is nevezték őket, három aranyérmet kaptak ugyanarra az egy versenyszámra, én csak egyet. De nem is ez számít szerintem, hanem az, hogy legyőzzünk önmagunkat, és minden egyes versenyen jobbak legyünk, mint előtte.

A következő nagy verseny októberben lesz Budapesten, ott már 24 kilós girjákkal kell indulni. Ez elég erős ugrás a mostanihoz képest, de megpróbálom. A szakítással és a lökéssel még nem vagyok annyira előrehaladott állapotban, dolgozni kell még azon, hogy meglegyen a tíz perc egyben, a szakításnál egy kézváltással. 

Az én korcsoportomban és súlycsoportomban továbbra sem sok magyar versenyző van, de talán ha majd kijutok nemzetközi versenyekre, akkor valóban összemérhetem a teljesítményemet másokkal. Egyelőre pedig mindenkit szeretnék bíztatni, hogy ismerjétek meg ezt a szép sportot, és próbáljátok ki magatokat egy-egy versenyen, ez mindig jó motivációt ad az embernek az edzéshez. A tegnapelőtti blogban említett Borisz papa és más nagy öregek meg különösen jó motivációk arra, hogy ha rendszeresen edzünk, akkor öregkorunkra is jó kondiban tudunk maradni.

Az ülő hullámok

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Hatrészes kétszeres felfelé hullám hanyatt fekve

Ez a hullám pontosan ugyanúgy kezdődik, mint az előző, de a kilégzés során megfordul a sorrend. A kilégzés az alhasban kezdődik, és onnan indul felfelé a gerinc mentén. Érezni fogjuk, hogy ez a hullám több erőfeszítést igényel, de egyben energizál is. Ennek a hullámnak a fő célja az, hogy betápláljuk a testünkbe, és később elő tudjuk venni, amikor függőleges helyzetbe hozzuk a törzset és a gravitáció ellen kell dolgozni. A hatlépéses hullámok a meditációs technikák alapját képezik, de erről majd később több szót ejtünk.

A hanyatt fekvő légzéshullámok célja az, hogy átadjuk magunkat a légzés folyamatának anélkül, hogy küzdenünk kelljen a gravitáció ellen. Folytassuk a kísérletezést ezekkel a hullámokkal, amíg meg nem tapasztaljuk azt, hogy a légzés erőteljes hulláma mozgat és ez a hullám szó szerint végiggördül a testünk minden egyes sejtjén és „átlélegzi” azt. Ha mér elégedettek vagyunk ezzel a lépéssel, átléphetünk az ülő helyzetben végzett hullámokra. Ezeket eleinte nehezebb érezni, mivel az izmokba táplált tartófunkció miatt úgy fogjuk tartani magunkat, hogy ne érezzük az élő légzést. Ha azonban sikerül betáplálni ezeket a hullámokat, akkor sokkal erőteljesebben tudjuk felemelni az életerőt és a légzést a gerinc mentén az agyba.

Az ülő hullámok

Miután megtanultuk részekre osztani a törzset és belélegezni a különböző részeibe, most áttérünk a függőleges helyzetre. Hanyatt fekvésben a gerincre nehezedő gravitációs erő miatt a fő dolog, amit meg kellett tanulni, az volt, hogy a belégzés megemelje a kezünket a mennyezet felé. Függőleges törzs esetén azonban ez más: a gravitáció hatása olyan, hogy elősegíti a légzés egyenletes kiterjesztését a törzs elülső, hátsó és oldalsó részeibe, azonban ezt a folyamatot tudatosítanunk kell. ezen túl, amikor egyenesen ülünk, tudatos erőfeszítést kell tennünk arra, hogy felvigyük a légzést egészen a mellkas felső részébe, mivel a gravitáció a hasi részre fogja korlátozni a légzést, különösen, ha görnyedt a tartásunk. Az ülő hullámok elősegítik azt, hogy megtapasztaljuk a különböző pránájáma-gyakorlatok belső formáját."

Jogod van az egészséghez!

Mi az életed célja? Az ember általában boldog akar lenni, de ez egészség nélkül nem megy. Az egészség a legjobb befektetés, mert senki sem szeret beteg lenni, ráadásul a betegség általában fájdalmas, és pénzbe kerül a kezelése is. Szóval jobb egészségesnek lenni. Ehhez viszont tenni kell. Eddigi élettapasztalatom alapján akkor tudjuk a legtöbbet tenni az egészségünkért, ha rendszeresen mozgunk, jógázunk, nem eszünk hulladék kajákat, mindig kialusszuk magunkat, és minél kevésbé stresszelünk. Ez utóbbi persze nehéz, de valójában ez is belső hozzáállás kérdése, hogy hagyjuk-e a külső körülményeket vagy embereket, hogy letöröljék a mosolyt az arcunkról.

Ha körülnézek magam körül, azt látom, hogy a legtöbben nem étkeznek túlzottan tudatosan. Azt eszik, ami ízlik, és a feldolgozott, függőséget okozó élelmiszerek tömkelegében persze az ember nem is veszi észre, hogy azoknak a kajáknak, amit eszik, semmi tápértéke nincs, és emellett egy csomó káros hatása van. Cukor, péksütemény, pizza, chips, nasik, édességek, állati fehérje, glutén, szója, koffein, és még sorolhatnám, de úgyis tudja mindenki. 

Nemrég egy edző kért tőlem táplálkozási tanácsot, aki ráadásul vegán. Én ilyenkor mindig meg szoktam kérni, hogy írja le három napig, hogy mit és mennyit eszik. Az összmennyiség nem volt túl sok, viszont szinte teljességgel hiányoztak belőle a friss gyümölcsök, zöldségek, és a jó minőségű növényi fehérjeforrások. Ha naponta háromszor eszel fehérjeporokat és nem eszel igazi élelmiszert, az még nem tekinthető egészséges étrendnek. 

Márpedig, ha a testünket egy biokémiai laboratórimunak tekintjük, akkor több, mint 50%-ban a táplálkozásunk fogja meghatározni az egészségi állapotunkat hosszú távon. Ha pedig jön a stroke, vagy a rák, vagy valamilyen autoimmun betegség, krónikus gyulladás, akkor már késő azon bánkódni, hogy ezt akár meg is előzhettük volna. Nem azt mondom persze, hogy a vegánok soha nem betegszenek meg és nem fognak meghalni, de a statisztikai esélyét erőteljesen le tudják csökkenteni mindenféle krónikus betegségnek. Persze, ha ésszel csinálják.

Az egészséghez tehát jogod van, de tenned is kell érte. A tudatos táplálkozás és az élvezeti ételek kerülése bizony fegyelmet igényel, de sokkal kevesebb szenvedéssel jár, mint az egészségtelen életmód. Valamit mindig fel kell áldozni, és az életben sokkal jobb élvezetek is vannak, mint az értelmetlen zabálásból fakadó azonnali gratifikáció, majd az azt követő bűntudat és általános rossz közérzet, satöbbi. Mindannyian ismerjük ezt az ördögi kört.

A sporttal ugyanaz a helyzet, de itt igazából nem is kell túl sok mindentől lemondani, csak a lustaságról. Valóban kényelmesebb dolog a tévé előtt bambulni és megnézni egy filmet, miközben ropogtatod a popcornt és szürcsölöd a kólát, vagy esetleg még egy fagyival és csokival is megtetézed a bulit. Ehhez képest kimenni futni, vagy elmenni edzeni vagy jógázni több erőfeszítést igényel, de szerintem sokkal élvezetesebb. 

Én szinte minden reggel hétkor ott vagyok az edzőteremben, és sokan vannak, akik azért kelnek egy órával korábban, hogy munka előtt jól meghajtsam őket, majd másnap sajgó izmokkal ébredjenek. Ki mibe fektet be? Ha van időd, van pénzed, akkor elszórakozhatod és elihatod, de fordíthatod testedzésre, jógára is, és ha rendszeresen teszed, akkor meglesz az eredménye. Igazából még akkor sem maradsz ki a jóból, ha nem tudsz pénzt költeni rá. Vannak utcai edzőparkok, vannak ingyenes jógavideók. Akár otthon is le tudsz edzeni vagy lejógázni, csak a motivációt kell megtalálnod hozzá. Nem titok, hogy sok ember azért jár személyi edzőhöz vagy csoportos órákra, mert ott kapja meg a motivációt, ami kell neki az edzéshez. Vannak magányos harcos típusok, de viszonylag kevesen. 

A kulcs a rendszeresség és a céltudatosság. Jelöld ki a céljaidat, beszéld meg az edződdel, és ha rendszeresen beleteszed a munkát, akkor el fogod érni őket, jönni fog a fejlődés. Nincs ebben semmi titok. A legnagyobb fitnesz-személyiségek és sportolók is kemény munkával és áldozatokkal érték el az eredményeiket. Félretették a kifogásaikat és dolgoztak. Tedd te is ezt. Ha úgy érzed, hogy van érvényes kifogásod, akkor nyugodtan írd meg kommentben, és meggyőzlek az ellenkezőjéről. Természetesen csak akkor, ha akarod. Az életedért, az egészségedért, a sportos, bomba alakért, a fiatalságod megőrzéséért csakis te vagy a felelős. Ezt jegyezd meg. Én is csak azokat tudom előbbre vinni a céljaik felé, aki eljönnek hozzám, és rááldozzák az időt és a pénzt. Ha már elfogadtad a kifogásodat, azzal csupán te is tagja lettél a szürke többségnek, akik mindig valaki mást okolnak a sikertelenségükért, és az áldozat szerepében tetszelegnek. 

Egyikőnk sem lesz sohasem a körülmények áldozata, csakis saját magunk áldozataivá válhatunk, ha elfogadjuk a gyengeségünket, a lustaságunkat, a kishitűségünket, és azt a lúzer elképzelést, hogy valaki más a felelős az egészségünkért és az álmaink eléréséért. Döntsd el, hogy mit szeretnél, és cselekedj a szerint. Ha azt szeretnéd, hogy a te történeted is egy sikersztori legyen, ami másokat inspirál arra, hogy változtassanak, akkor cselekedj ma!

Vegyünk egy gyakorlati példát arra, hogy mire gondolok. A fenti kép a múlt hétvégén lezajlott giri-sport világbajnokságon készült, Pécsett. Mellettem az öreg jedi-lovag a hetvenkét éves Borisz papa, aki Kazahsztánból jött el idáig, hogy részt vehessen a versenyen. Elmondhatom, hogy azok a gyakorlatok, amiket 16 és 24 kilós girjával végrehajtott, ma már nekem is mennek, de én csak negyvennégy éves vagyok, és két éve grijázom. Az én korosztályom java részének azonban valószínűleg nem mennének, a hetven fölöttiekről nem is beszélve, akik már akkor örülnek, ha nem kell pelenkát hordaniuk és egyedül ki tudnak menni a vécére. Szóval így kell felelősséget vállalni az életünkre és az egészségünkre.