2015. július 9., csütörtök

Háromrészes fel-le hullám ülve

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Háromrészes fel-le hullám ülve

Most már készen állunk arra, hogy áthelyezzük a háromrészes fel-le hullámot a függőleges síkba. Üljünk a kedvenc meditációs ászanánkba. Osszuk fel a törzset pontosan ugyanúgy, mint ahogyan a fekvő háromrészes hullám esetében tettük. A belégzési uddíjána bandhát aktiválva, először az alhasba szívjuk be a levegőt. Utána a belégzés második felét irányítsuk a törzs középső részébe. Végül a belégzés harmadik részét juttassuk a mellkas felső részébe. Érezzük meg, hogy milyen mértékben kell használnunk a belégzési uddíjána bandhát ahhoz, hogy a légzést egészen a kulcscsontokig juttassuk. érezzük az előnyét annak, hogy felszabadítjuk és átszellőztetjük a tüdő felső lebenyeit, amit a legtöbben egész életükben elhanyagolnak.

Kilégzéshez használjuk azt a sorrendet, amit a gravitáció és az apána váju diktál. Ez azt jelenti, hogy először a mellkas felső részéból lélegzünk ki, utána a törsz középső részéből, majd végül a hasból. Belégzésnél ez a hullám kiterjeszti a törzset és ezért a fej is megemelkedik. Kilégzésnél ez a hullám előrehajlítja a törzset, és így a fejünk előre és lefelé mozog. Ezért ennek a hullámnak a hatására úgy mozgunk, mit egy beduin a tevén, már ha hagyjuk, hogy ez megtörténjen. Ez az a légzéshullám, amit a pránájáma-gyakorlás elején és végén használhatunk a mély légzéshez. Relaxációhoz és rövid meditációkhoz is használható. Ha több, mint néhány percig alkalmazzuk, akkor túlzottan tamaszikussá teheti az elmét a kilégzés végén. A kilégzést az apána váju irányítja, és ez a „természetes” hullám felfelé viszi a tudatosságunkat a belégzés közben, majd lefelé a kilégzés közben. Ezért nem alkalmas a magasabb jóga-tevékenységhez, mint amilyen a komolyabb pránájáma és meditáció. Ezeknél az apána váju felfelé fordítására hagyatkozunk, mivel ez a Kundaliní felemelésének egyik mozgatója, és pontosan erre szolgál a következő hullám."

Nincsenek megjegyzések: