Uddzsájí pránájáma

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Uddzsájí

A név és a technika

A „dzsaja” szó győzelmet jelent. Az „uddzsájí” győzedelmest vagy legyőzőt jelent. Azért nevezik így, mert ez a technika lehetővé teszi, hogy győzelmet arassunk a pránájámában. A pránájáma a prána kiterjesztését vagy megnyújtását jelenti, és az uddzsájí pontosan ezt teszi. Ahhoz, hogy kiterjesszük és megnyújtsuk a pránát, valamilyen formában szűkítenünk kell a légrést, hogy könnyebben ki tudjuk terjeszteni a különböző megcélzott területekre. A légzés szűkítését megvalósíthatjuk például az egyik orrnyílás befogásával, ha pedig éppen a másik orrnyílásnak kellene akkor dominánsnak lennie (a szvára a másik orrnyílásban van), akkor akár a nyitott orrlyuk félig befogásával is. Így elegendő súrlódást tudunk létrehozni ahhoz, hogy hosszúra nyújtsuk (ájáma) a légzést (pránát). Egyes egyéb technikákban úgy szűkíthetjük a légrést, hogy az összetekert és kidugott nyelvünkön keresztül szívjuk be a levegőt (sítalí) vagy az ajkak nyitása, de a fogak összeszorítása által, amikor a fogak és a nyelv közötti résen keresztül lélegzünk be (sítkarí).

Ha mindkét orrnyíláson keresztül szívjuk be a levegőt, akkor az uddzsájít, vagyis a győzedelmes légzést alkalmazzuk. Az uddzsájíban a gégefőt, vagyis azt a lebenyt, amely nyeléskor megakadályozza a víz és az étel bekerülését a légcsőbe, félig zárjuk. Ez lágy sziszegő vagy susogó hangot hoz létre. Ennek a hangnak a segítségével a légzést és a pránát a testünk bármelyik részébe ki tudjuk terjeszteni.

Ez a hang nagyon hasonlít a partot mosó és utána visszagördülő hullám hangjához. Figyeljünk rá, hogy a hang egyenletes, nyugtató és lágy legyen. Ha erőlködünk, azzal aktiváljuk a szimpatikus idegrendszert és nem érjük el a módszer célját. Az uddzsájí megértésének legjobb módja az, ha elkezdünk suttogni, majd becsukjuk a szánkat, miközben tovább suttogunk. Suttogás közben a félig vagy 70%-ban zárt gégefő segítségével hozzuk létre a halk hangot, de suttogás közben nyitva van a szánk és úgy formáljuk a szavakat. Fontos, hogy a hangszálak ne rezegjenek, tehát a hangnak le legyen zöngéje.

Most zárjuk be a szánkat, de folytassuk a suttogó hang létrehozását, azzal a szándékkal, hogy uddzsájí légzést végzünk. Azért suttogunk, mert a légzés adja át a nagy titkot. De csak akkor fog működni a varázslat, ha titokban tartjuk. Az uddzsájí hangot főleg saját magunknak kell hallanunk, vagy egy csendes szobában a közvetlenül mellettünk álló embernek. Ha a hang túl erős, akkor erőlködni fogunk, és ezzel aktiváljuk a szimpatikus idegrendszert, és nem fogjuk tudni lelassítani a szívverésünket, valamint csökkenteni a vérnyomásunkat, amik a pránájáma fontos összetevői."

Az emlékezés csapdái

Patandzsali az emlékezést a csitta-vrittik, vagyis az elme változásai között említi. Öt változást sorol fel: pramána (helyes felfogás), viparjaja (helytelen felfogás), vikalpa (képzelődés), nidrá (alvás) és szmriti (emlékezés).

A jóga célja természetesen a csitta-vrittik megszüntetése, vagyis ebből a szempontból a szmriti is egy akadályozó jelenség. Az emlékezés még az egyhegyű elmeállapotban is működik, és csak a felfüggesztettben szűnik meg. Mindaddig azonban az emlékezést segítségül is hívhatjuk az egyhegyű, majd a felfüggesztett elmeállapot megközelítéséhez.

Az emlékezés az a folyamat, amikor akaratlagosan vagy akaratlanul bizonyos múltbeli lenyomatok (szamszkárák) bukkannak fel a tudatalattiból, és vonják el a figyelmünket a jelen pillanat tapasztalásától. Ha az emlékezés például a pramánával, vagyis a helyes tudásszerzés lenyomatával kapcsolatos, akkor hasznos is lehet, hiszen az ismétlés a tudás (emlékezés) anyja. Azért ismételgetünk sokszor egy információt, mozdulatot, érzékszervi benyomást, mert meg akarjuk jegyezni, képessé akarunk válni az emlék mind pontosabb felidézésére bármely pillanatban.

A legtöbb esetben azonban már a benyomást okozó tapasztalás is pontatlan volt, így a visszaemlékezésünk is szubjektív lesz, és nem tárgyilagos. Az elme még a létrejött benyomást is képes utólag átértékelni és kiszínezni, így nem bízhatunk abban, hogy valóban változtatás nélkül tudjuk felidézni. A hozzá kapcsolódó jelenlegi élmények vagy vászanák (feltételekhez kötöttség) függvényében előfordul, hogy sokkal pozitívabb vagy negatívabb fényben értékelünk egy emléket, mint akkor, amikor átéltük.

Daniel Gilbert a következőképpen fogalmaz:

„A benyomásaink összetett szövedékét nem tárolja a memóriánk, legalábbis nem teljességében. Ehelyett az elme összesűríti, először néhány fontosabb szálat kiemelve belőle (például „az ebéd kiábrándító volt” kifejezéssel). Később, amikor vissza akarunk emlékezni az élményre, az agyunk gyorsan újraszövi az emléket, miközben kitalálja és nem felidézi az információ java részét, amit emlékként élünk meg. Ez a kitalálás olyan gyorsan és erőfeszítés nélkül történik, hogy az az érzésünk, az egész emlék mindvégig a fejünkben volt.”

Ez az egyik fő oka annak, amiért az emberek nem tanulnak a tapasztalataikból: mert az emlékeiket folyamatosan átértékelik és a tárgyilagos emlékezés helyett a fantáziáikkal töltik ki. Vagyis a szmriti és a vikalpa folyamatosan keveredik.

A másik fő oka pedig az, amikor a benyomásainkat próbáljuk összhangba hozni mások elvárásaival, vagyis amit mi magunk szörnyűnek éltünk meg, megszépül az emlékeinkben, ha mások eleget hajtogatják, hogy az mennyire jó.

Néha pedig az történik, hogy az igazságot túlzottan megrázónak találjuk, ezért az emlékezetünk (gyakran már pár másodperc alatt is) átdolgozza azt valami olyanná, ami elfogadhatóbb a feltételekhez kötöttségünk szempontjából.

Az emlékek becsapós természetének elkerülésére két praktikus példát is adhatunk: az egyik a fogyókúrás napló vezetése. Ha szeretnél lefogyni, akkor mindig pontosan jegyezd fel, hogy mit ettél, közvetlenül az elfogyasztása után! A naplót visszanézve könnyebben észreveszed, hogy hol csaltál, mintha csak az emlékeidre hagyatkoznál, mert azok jóindulatúan megfeledkeznek egy-két krémesről vagy csokiról, de a naplódat nem csaphatod be!

A másik a cash-flow tervezése egy vállalkozás esetében. Ha nem jegyzed le minden hónapban pontosan az összes bevételedet és kiadásodat, akkor nem fogsz tudni értelmes és reális pénzügyi tervet készíteni a következő hónapra vagy évre. Sok esetben jobb a lejegyzett információra hagyatkozni, mint a memóriánkra, amely kénye-kedve szerint interpretálja a dolgokat.

A teljes jóga-légzésciklus

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"A teljes jóga-légzésciklus

A teljes jóga-légzésciklus a pránájáma alaptechnikája. A teljes belégzés és teljes kilégzés kombinációjából áll, illetve egyes szakértők szerint a fordítottjából. A pránájáma-gyakorlás az ilyen légzésciklusok folyamatos ismétléséből áll. A kilégzés alatt az összes lehetséges levegőt célzottan, de erőltetés nélkül kifújjuk. Belégzés közben az egész törzset feltöltjük alulról kezdve, mint ahogyan egy edényt feltölt a belefolyó víz.

Ez a ciklus a keret, amiben az adott pránájáma- vagy meditációs technika által megkívánt légzéshullámot elhelyezzük. Ha a légzésciklus célja a relaxáció, akkor a háromlépéses föl-le hullámot alkalmazzuk. Általános esetben, a gyors légzéssel járó pránájámák, például a kapálabháti vagy a bhásztriká esetében a teljes jóga-légzésciklust a kétlépéses hullámmal kell kombinálni, mivel a gyors légzés megnehezíti, hogy a törzsnek több, mint két részébe lélegezzünk be. A lassú légzéssel járó pránájámák, például a nádí-sódhana vagy a szúrja-bhédana esetében a háromlépéses kétszeres fölfelé hullámot alkalmazzuk. Itt több időnk van arra, hogy szétosszuk a figyelmünket a törzs különböző területeire, és biztosítsuk az összes szövet átlélegzését. A rendkívül lassú pránájámák, például a bhúta-suddi pránájáma és a sakticsalana pránájáma alatt, illetve meditáció közben a hatlépéses hullámokat kombinálhatjuk a teljes jóga-légzésciklussal.

Mindezen hullámok közben a belégzés mindig ugyanazt a mintát követi: a gátnál kezdődik és a nyak tövénél ér véget. A technika céljától, a gyakorlás fázisától (eleje, közepe vagy vége), illetve a gyakorló tapasztalatától függően a kilégzés vagy lefelé (fel-le hullám), vagy felfelé (kétszeres felfelé hullám) fut."

Milyen az a személyi edzés?

Amióta az ismerőseim megtudták, hogy személyi edzéseket is tartok a jógaórák mellett, többen is feltették a kérdést, hogy milyen az a személyi edzés, amit tartok, mert nem tudták elképzelni. Kezdjük azzal, hogy sok ember sablonokban gondolkodik, és ha valakit úgy ismernek meg, mint jógaoktatót, akkor nehezen emelik be azt, hogy ha például ő emellett girja-edzéssel és személyi edzéssel is foglalkozik. Eleve sok embernek vannak prekoncepciói a jógáról és az edzésről is, főleg, amíg nem próbálta.

A jógaóráim után azok, akik még nem jógáztak, gyakran szoktak izomlázat érezni, mert olyan területeket dolgoztattak meg, amiket egyébként nem érnek el. Nyilván, ahogy megismertetjük a testünket és az elménket a jógapózokkal és a helyes légzéssel, a végrehajtás könnyebbé vélik, hiszen a koordináció és a hajlékonyság is fejlődni fog.

A jóga-ászanák gyakorlása és a test edzése között igazából nincs olyan mérhetetlen szakadék, bár a jógapózok inkább statikusak, és a nyújtásra, a mobilitásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel szemben egy funkcionális edzésnél az izmok erősítése és megfelelő gyakorlatok, feladatok végrehajtásának megtanulása van előtérben. Természetesen ez is mozgáskoordinációt és mobilitást is igényel, az izomerőn túl. Tehát mindkét mozgástípussal tanítjuk a testünket különböző mozdulatok végrehajtására, és igyekszünk visszaállítani a természetes mozgáskészséget, fejleszteni a teljesítményt.

A személyi edzések, amiket én tartok, elsősorban funkcionális gyakorlatokból állnak, vagyis nem arra kell gondolni, hogy futógépen kell majd futni, illetve különböző erőgépeket nyomni, húzni stb. Ezek már annyira magától értetődő fitnesz-eszközök, hogy egy átlagos műveltségű ember is el tud igazodni rajtuk és össze tud rakni magának egy nyelvlógató edzést akár, ha van elég kitartása. És még az is lehet, hogy fejlődni fog.

A személyi edzés előnye viszont abban rejlik, hogy az edző feltérképezi a mozgásmintáinkat, figyelembe veszi az esetleges sérüléseket, defekteket, és elgyütt elkezdünk dolgozni az alapokon. A célok a vendég preferenciáitól függenek. Van, aki szeretné a gerinc tartóizmait erősíteni, javítani a tartását, az erőszintjét vagy az állóképességét szeretné fejleszteni. Természetesen sokan fogyni akarnak, és látványos izmokat növeszteni. Ehhez az étkezést is megfelelően be kell állítani, és a céloknak megfelelő edzéstervet kidolgozni.

Az edzések általában 60-90 percesek, és egy átmozgató bemelegítéssel kezdünk. Utána jönnek a feladatok, akár párban, akár köredzésben időre, akár ismétlésszámra dolgozunk. A gyakorlatokat természetesen meg kell tanulni, és ha már rögzült a helyes technika, akkor tudjuk hatékonyan alkalmazni őket. Én sok girja (kettlebel) gyakorlatot alkalmazok, mert szerintem ez egy nagyon hatékony és sokoldalú eszköz. Emellett saját testsúlyos feladatok, TRX-gyakorlatok, fitlabda, egy- és kétkezes súlyzók, traktorkerék, kalapács, medicinlabda és számos más kellék is előkerülhet, amikor épen szükség van rá.

A cél önmagában sohasem az eszköz, vagy a gyakorlat tökéletes alkalmazása, hanem ezeket rendszerbe foglalva alkalmazzuk a különböző képességek (erő, állóképesség, gyorsaság, mobilitás, koordinációs képesség) fejlesztésére.

Az edzésben néha vannak pörgetősebb állóképességi részek, néha pedig az erőfejlesztésre megyünk rá. Az edzés végén legalább negyed óra nyújtással és hengerezéssel zárunk.

Általában szoktam táplálkozási javaslatokat is tenni, illetve otthonra is írok edzéstervet, ha valaki éppen nem tud eljönni. A személyi edzések mellett természetesen mindenkit invitálok a csoportos Spartan girja (kettlebell) óráimra (bsk-crossfight.hu) és a jógaórákra is (atmacenter.hu), ahol szintén sok mindent lehet tanulni. Kemény munka nélkül természetesen nincs eredmény, de a terhelést fokozatosan kell bevezetni. Nem az a cél, hogy totálisan kinyírd magadat minden edzésen, mert akkor nagyon lassan fogsz fejlődni. De azért az izomláz néha előfordulhat, amit ki kell pihenni, és utána erősebbek leszünk és jobb lesz az állóképességünk is. A kulcs természetesen a rendszeresség, mert egy két alkalom még nem hoz eredményt. Hosszabb időn keresztül kell edzeni legalább heti két-három alkalommal, ha szeretnénk az eredményeket is látni.

Ha kedvet kaptál az edzéseim kipróbálásához, akkor hívj (06309140839) vagy írj emailt (gaurangad@gmail.com), remélem tudok segíteni! Az edzéseimről minden információt megtalálsz a privategym.hu honlapon is!

Egylábas lefelé néző kutyapóz

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

11. Ékapáda-adhómukha-svánászana (egylábas lefelé néző kutya, tekintet a köldökön)

Bontsuk a baddha-parivritta-pársvakónászanát, és a tenyereket helyezzük el a talajon vállszélességben, majd belégzésre lépjünk hátra a jobb lábunkkal deszkapózba. Kilégzésre engedjük le a törzset csaturanga-dandászanába, ügyelve rá, hogy a törzs maradjon vízszintes, a derék ne homorítson és a vállak ne süllyedjenek mélyebbre a csípőnél. Belégzésre emeljük ki a mellkast felfelé néző kutyapózba (úrdhvamukha-svánászana), majd kilégzésre helyezkedjünk el lefelé néző kutyapózban (adhómukha-svánászana).

A lefelé néző kutyapózban a teljes tenyereket préseljük a földbe, különösen az ujjak tövét. A könyökök legyenek átnyújtva, a vállak pedig legyenek minél szélesebbek. A csuklyásizom felső harmadát tehát nem kell feszíteni, helyette távolítsuk a lapockákat egymástól, és húzzuk lefelé a bordakosáron (vagyis a medence irányába). Ha a vállízületünk nagyon nyitott, akkor előfordulhat, hogy a törzs behomodorik. Ebben az esetben emeljük vissza a mellkast, amíg a tenyér és az ülőcsontok közötti egyenes vonalra nem kerülnek a karok és a törzs. Ha a vállak túlzottan kötöttek, akkor viszont a mellkassal lefelé kell törekedni, és ebben az áll közelítése a mellkashoz is segítségünkre lesz, mivel így jobban tudjuk nyitni a vállövet.

Az ülőcsontokkal hátrafelé és fölfelé nyújtózkodunk, nagyjából 45 fokos irányban a talajhoz képest. A pózban ideális helyzetben a törzs és a lábak is 45 fokos szöget zárnak be a talajjal, illetve egymással pedig nagyjából 90 fokot. Ehhez meg kell találni az ideális távolságot a tenyerek és a talpak között. Ha túl közel vannak egymáshoz, akkor a szög túl kicsi lesz, viszont ha túl messze, akkor a sarkunk meg fog emelkedni. Akkora távolságot válasszunk, amiben a teljes talpakat a talajba tudjuk nyomni, úgy, hogy a külső talpélek párhuzamosak egymással, illetve a térdek egyenesek. Ha a combhajlító izmok túlzottan kötöttek, akkor a térdeket mehet kissé hajlítani és a sarkakat emelni, illetve közelebb is léphetünk a tenyerekhez, de törekedjünk az izmok nyújtására a lábunk hátulsó oldalán (combhajlítók, vádli, achilles-ín).

A lefelé néző kutyapóz helyes felvétele után emeljük meg a jobb lábunkat úgy, hogy a törzs egyenes folytatásaként nagyjából 90 fokos szöget zárjon ben a bal lábbal, és pipáltassuk a lábfejet. Ügyeljünk arra, hogy ne forduljon ki a csípő, azaz a két csípőízület maradjon egymás mellett, és csak a farizom, illetve a gerincfeszítők segítségével tartsuk a lábunkat a levegőben. Maradjunk a pózban tíz légzésig, kilégzésnél mindig aktiváljuk a múla és uddíjána bandhákat.

A gyakorlat hatásai:

Erősíti a karokat, vállakat, törzsizmokat és a hátulsó mozgásláncot,

Javítja a vérkeringést a fejben,

Nyújtja a combhajlító és csípőhajlító izmokat, valamint a vádlit és az achilles-ínt

Megnyugtatja az elmét

Fejleszti az önbizalmat és az egyensúlyérzéket

Ellenjavallatok:

Csukló, illetve alkar sérülései, alagút-szindróma

Magas vérnyomás

Baddha-parivritta-pársvakónászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

10. Baddha-parivritta-pársvakónászana (átfordított oldalsó szögtartás karkulcsolással, tekintet oldalra)

Belégzésre egyenesítsük ki a törzsünket és a térdünket az előző pózból, és forduljunk vissza a jobb oldalra a jobb lábfej a matrac oldalával párhuzamos, a bal lábfejet befelé fordítjuk, és letérdelünk a bal térdünkre. A póz legegyszerűbb változatában forgassuk ki a törzset jobbra úgy, hogy a bal vállunk a jobb térd fölé vagy azon kívülre kerüljön, majd helyezzük a tenyereket imatartásba. Toljuk ellentétes irányba a könyökünket, és húzzuk szét a vállakat, a lapockákat vigyük hátra és lefelé, és a szegycsontot emeljük ki. Akkor jó a póz, ha a vállak vonala a jobb térden kívülre esik. Arra is figyeljünk, hogy a könyökünkkel ne nyomjuk befelé a jobb térdet. Ha ez történne, akkor toljuk kifelé a térdet, és úgy csavarjuk a törzset.

Haladó változatok: Ha a fenti verzióban mindkét vállat sikerült a jobb térden kívülre hozni, akkor az imatartás helyett forgassuk befelé a bal vállunkat, és toljuk át az alkart a jobb comb alatt, kívülről befelé. Majd a jobb karral a derekunk mögött hátranyúlva, fogjuk meg a bal kézzel a jobb csuklót, ha sikerül, vagy akasszuk össze az ujjakat. További lépésként kiegyenesíthetjük a bal térdünket, ami által a levegőbe emelkedik, illetve a bal talpat visszahelyezhetjük a talajra, mint a pársvakónászanában. Ez a baddha-parivritta pársvakónászana.

Hajtsunk végre tíz légzést a pózban, majd forduljunk át a bal oldalra, és ismételjük meg a pózt ebben az irányban is.

A gyakorlat hatásai:

Átmasszírozza a beleket és az emésztőszerveket

Megszünteti a székrekedést és az emésztési problémákat

Elősegíti a termékenységet és az emésztőszervek egészségét

Megszünteti a deréktáji fájdalmakat

Csökkenti a csontritkulást

Jó hatással van ülőideg-gyulladás esetén

fejleszti az egyensúlyt

Erősíti a lábakat, a térdeket és a bokát

Megnyitja a mellkast, nyújtja az ágyékot, a gerincet, a tüdő szöveteit

Mobilizálja a vállakat

Ellenjavallatok: fejfájás, alvászavarok, magas vagy alacsony vérnyomás, az egyensúlyozószerv betegségei, alhasi vagy légyéksérv, deréktáji porckorongsérv.

Tányérok

Nem tudom, hogy ki látta már azt a számot a kínai cirkuszban, amikor egy artista elkezd tányérokat pörgetni fapálcákon. Először egyet, majd kettőt, majd egyre többet, végül több, mint egy tucat tányért pörget a kezében, a lábával, talán még a fejével is, és közben még akrobatamutatványokat is végez. nem tudom, hogy a jóga mennyire tartja előnyösnek a figyelem ilyen mértékű megosztását különböző feladatok között, de az biztos, hogy rendkívül nehéz ezt megtenni. Az átlagember már akkor leblokkol, ha a két kezével két különböző dolgot kell egyszerre csinálnia. 

Tehát a jóga az egyhegyű tudatállapotot tűzi ki életcélul, majd a felfüggesztettet, amikor is az elme tevékenysége megszűnik, azaz semmire nem tudunk koncentrálni, csak elmerülünk a szamádhiban. Egyértelmű, hogy az ilyen tudatállapotra törekvő jógi igyekszik minél több dolgot eliminálni az életéből, míg végül csak a meditáció marad, sőt a szamádhi magasabb fokán már a meditáció tárgyát, mint utolsó támaszt is elengedi. 

A hétköznapi életben azonban valljuk be, mindannyiunknak több tányért kell egyszerre a levegőben pörgetve egyensúlyozni, mozgásban tartani. Van ugye a munka (kinek egy, kinek kettő vagy még több), aztán van a család, a gyerek (kinek egy, kinek több), a barátok, az egészség, a sport, a belső fejlődés, a spiritualitás, vagy mondjuk ez utóbbi hármat akár egy kalap alá is vehetjük, mint jógát, bár akkor is különböző gyakorlatkat kell majd egymás után végeznünk rendszeresen (ászana, pránájáma, meditáció), és még kinek hány más életterület jelenik meg az életében. 

Kétségtelen, hogy a figyelmünket megosztani ezek között és megtalálni az egyensúlyt úgy, hogy egyiket se hanyagoljuk el a másik javára, rettentő nehéz. Viszont ha nem sikerül megtalálni és nagyjából fenntartani, akkor nem leszünk boldogok. Mihez szokott folyamodni az átlagfelhasználó? 

1. Csökkenti az életterületek számát. Például ha problémássá válik egy partnerkapcsolat fenntartása vagy a gyerek nevelése, akkor elválik, és egy másik kapcsolatba menekül, ahol persze ugyanazok a kihívások fogják várni. Vagy a szingli életet választja a tartós kapcsolat helyett, mert az egyszerűbbnek tűnik. A kutya, macska, halak stb. kevesebb figyelmet igényelnek, mint egy férj vagy feleség.

2. Azt az életterületet helyezi első helyre, amiben sikeresnek érzi magát, ahol pozitív visszacsatolást kap, a többi rovására. Persze mindenkinek szíve joga, hogy milyen prioritási sorrendet állít fel, de ha valamelyik területet elhanyagolja, akkor annak meglesznek a következményei, amiktől szenvedni fog. nem célravezető taktika az, ha az egyik életterületbe menekülünk a másik problémái elől, például a karrierbe a párkapcsolati problémák elől, vagy a sportba a megélhetési gondok elől. 

3. Feladja a felelősségét és elmenekül előle. Ha valaki olvasta Paulo Coelho "Veronika meg akar halni" című könyvét, akkor tudja, hogy például számos pszichiátria beteg azért ragaszkodik az "elmebeteg" státuszhoz, mert az mentesíti a felelősségek, kötelezettségek alól. Nem mer visszalépni a valós életbe, mert túlzottan nyomasztják a kötelezettségek, a felelősség. De ez sok börtönlakóra is igaz. Amint szabadulnak, kicsúszik a lábuk alól a talaj, és visszamenekülnek a biztonságot adó fegyintézeti rendszerbe.  

4. Szenvedélybeteggé válik. A fenti jelenség finomabb formája az, amikor valaki alkoholista, játékszenvedélyes, drogfüggő, szexfüggő vagy gyógyszerfüggő lesz, esetleg valamilyen betegséget alakít ki magának pszichoszomatikus szinten, amibe belemenekülhet a felelősség alól. Ez egy komoly társadalmi méreteket öltő probléma kezd lenni, és nem mindenkinek van elég ereje ahhoz, hogy pszichológushoz, addiktológushoz forduljon, sőt, a társadalom valamelyest bátortja is a szenvedélybetegségek kialakulását, mert a kiszolgáltatott, önállótlan kényszerfogyasztó sokkal kezelhetőbb, mint a független, ébredező, a rákényszerített ostoba normák ellen lázadó szabadgondolkodó. A tudás mindig is a hatalom ellensége volt, így azon, aki ügyesen tudja menedzselni az életét, sokkal nehezebb fogást találni, mint egy szétcsúszott, függő emberen.

Nyilvánvaló, hogy egyik sem tekinthető jó megoldásnak, mert ahelyett, hogy a harmónia felé vinné az embert, egyre fokozódó belső feszültségeket generál, ami végül neurózishoz, pszichózishoz vagy öngyilkossághoz is vezethet. A megoldás ismét az, amit már korábban említettem, hogy megtanuljuk ragaszkodás nélkül végezni a kötelességünket, jól tudván, hogy annak elhanyagolása szenvedéshez vezet, mégsem a büntetéstől való rettegés által vezérelten. A tudás alapján kell döntéseket hozni, és erkölcsi tartással, kötelességtudattal kell azokat végrehajtani, vagy hűnek maradni hozzájuk. Ha nem formálunk jogot a munkánk gyümölcsére, és a motivációnkat nem a visszakapott eredménytől tesszük függővé, akkor sokkal jobban sikerülhet kiegyensúlyozni a tányérokat, mert belekerülünk a Flow-ba, vagy a Zónába, ahogy mondai szokták, és érezzük, hogy nem vagyunk magunkra hagyatva, hanem az egész Univerzum velünk együtt lüktet és hozzásegít ahhoz, hogy ez egyik pontból eljussunk a másikba, lépésről lépésre. persze az erőfeszítésre továbbra is szükség van, de most már nem érezzük magunkat egyedül ebben a küzdelemben. és végül elérjük a Zent, vagyis a nem-cselekvés állapotát, végső soron megértjük, hogy a tányérokat nem mi pörgetjük, mi csak szemlélők vagyunk, viszont addigra megtanuljuk, hogy ne hadonásszunk össze-vissza, mert akkor könnyedén leverhetjük a tányérokat. A tányérok maguktól is szépen pörögnek, ha hagyjuk őket, hagyjuk átáramlani magunkon az Univerzum energiáját.

Radzsaszikus és tamaszikus légzés

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Ahogy folytatjuk a gyakorlást, megerősítjük a tüdő szöveteit, ellenállóbbá tesszük azokat és ami a legfigyelemreméltóbb: megnyitjuk a tüdő felső részében elhelyezkedő hörgőcskéket, melyek általában tele vannak nyálkával, mivel alig használjuk őket. Ebben a folyamatban lassan kell haladni. A tüdő inkább az ízületekre és szalagokra hasonlít, mint az izmokra abban a tekintetben, hogy lassan adaptálódnak a gyakorlatokhoz. Soha ne lélegezzünk be annyira, hogy azt érezzük, mindjárt felrobban a tüdőnk, mert ha az elménk ezzel a képpel hozakodik elő, akkor nagy valószínűség szerint a hörgőcskéink éppen ezt is teszik. A túl mély belégzések tüdőkárosodást okozhatnak. Még a „csordultig tele” kifejezés is azt jelezheti, hogy valószínűleg túl messze mentünk. Ha ennél tíz százalékkal kevesebb levegőt szívunk be, az rendben lesz.

Meglehetősen érdekes, hogy ha egy pillanatra is elképzeljük mentális szemeink előtt, hogy csordultig belélegeztünk, az azt jelzi, hogy a túlzott belégzés miatt az elme radzsaszikussá válik. Pontosan ez az, amit a jóga-tradíció mond. Soha nem szoktuk elképzelni azt, hogy „csordultig” kilélegzünk. Ennek megfelelően, a jóga-tradíció azt mondja, hogy a túlzott kilégzés tamaszikussá tesz. Így szert tettünk egy jógikus öngyógyító technikára. Ha azt érezzük, hogy túlzottan tompa az elménk és több energiára van szükségünk, akkor növeljük a belégzés hosszát. Ha azt érezzük, hogy cikázik az elménk és nem hagy nyugodni, akkor pedig növeljük a kilégzés hosszát.

A teljes jóga-légzésciklus

A teljes jóga-légzésciklus a pránájáma alaptechnikája. A teljes belégzés és teljes kilégzés kombinációjából áll, illetve egyes szakértők szerint a fordítottjából. A pránájáma-gyakorlás az ilyen légzésciklusok folyamatos ismétléséből áll. A kilégzés alatt az összes lehetséges levegőt célzottan, de erőltetés nélkül kifújjuk. Belégzés közben az egész törzset feltöltjük alulról kezdve, mint ahogyan egy edényt feltölt a belefolyó víz."

Ne legyél DNB!

Nem tudom, ki mennyire van otthon a ketrecharc, vagyis hivatalosan MMA világában, de nekem az egyik kedvencem Ronda Rousey, a UFC 28 éves veretlen világbajnoknője. Persze vannak, akik szerint a ketrecharc nem nőies, de hát mindig is voltak harcias amazonok, akik nem voltak elégedettek azzal, hogy otthon az edényeket és a pelenkákat mosogatták, ők ennél valamivel többet akartak tenni a világban. 

A kérdés most nem is Ronda nőiességének mértéke, hanem egy kampány, amit nemrég indított, a "Don't be a DNB" szlogennel. A #DNB rövidítés a "Do Nothing B*tch" kifejezést takarja, amit én finomítva magyarra "megélhetési cicababaként" fordítanék. A mai világban a közösségi média és a kereskedelmi vétécsatornák egyaránt azt sugallják, hogy csak a lúzerek dolgoznak, a menők "élnek". Hogy miből? Az nem teljesen világos, de vagy gengszterkedésből, vagy pedig eltartatják magukat valakivel. 

Ronda kampányának többek között az szolgáltatta az alapot, hogy a harci gépezetté kiképezett testét egyesek nem találták elég nőiesnek. Az ő válasza az volt erre, hogy az ő teste nem a milliomosokkal való ágyba bújásra van kialakítva, hanem a küzdelemre. Nem foglalok állást persze senkinek az életével és párkapcsolatával kapcsolatban, de nem hiszem, hogy egy nő igazán boldog lesz attól, ha összejön egy gazdag pasival és eltartatja magát vele. Persze vannak az ősanya-típusok, akik három-négy gyereket nevelnek, és ha a férjük képes eltartani az egész családot, akkor az már valóban embert próbáló misszió, legalábbis tíz-tizenöt évet biztosan elvesz az életükből.

Ámde az a tapasztalat, hogy az ilyen nők is egy idő múlva felnevelik a gyereküket, és ha nem sikerül valami életfeladatot, kihívást találniuk, akkor meglehetősen boldogtalanok lesznek. Bár a klasszikus védikus rendszerben a nőnek otthon volt a helye, a mai világ már más. A legtöbb nőnek szüksége van valamilyen munkára, karrierre, amiben ki tud teljesedni. A legjobb lenne persze, ha nem a gazdasági szükségszerűség vezérelné az ilyen döntéseket, hanem tényleg mindenki olyan munkát végezhetne, amihez valódi szenvedély fűzi. De a DNB-létforma szerintem igazi megalkuvás, ami legtöbbször a függetlenség, és az álmaink teljes feladásával jár. Ugyanis a férfi is érezni fogja, ha a nő a pénzéért van vele, és nagyjából áruként fogja kezelni, vagyis nem fogja szükségét érezni annak, hogy lojális legyen hozzá, egyenrangú partnernek tekintse, és segítsen neki beteljesíteni az álmait. Ha pedig lejár a szavatossága, akkor lecseréli egy újabb modellre, mert a gazdag pasi midig vonzó, akármekkora pocakja is van. Nem véletlenül aratott ekkora sikert a "Szürke ötven árnyalata" bestseller, amiből arra következtethetünk, hogy a legtöbb nő simán hagyná kihasználni magát egy gazdag pasi által. Ana mindvégig igazi partnerkapcsolatra törekszik Christiannal, míg az csak árucikknek tekinti. 

Mág visszatetszőbb azonban számomra, amikor férfiak választják a DNB életformát, és lecsapnak egy gazdag nőre, hogy könnyű életük legyen. A méhek társadalmában az ilyeneket heréknek nevezik, akiket a dolgozók és a királynő tartanak el. Nem is az a lényeg, hogy a férfi mindenképpen keressen többet, mint a feleség, bár én azt hiszem, hogy kényelmetlenül érezném magamat egy fordított helyzetben, és megpróbálnám valóban betölteni az eltartó és oltalmazó férj szerepét. Szerintem azonban ennél még fontosabb az, hogy a férfinek legyen egy életküldetése, egy cél, amiért küzd, amiért áldozatot hoz, és lehetőleg olyan cél, amivel pozitív változást tud elérni mások életében. Ha egy férfi nem adja fel az álmait, és olyan hivatást választ, amit igazán szeret és fontosnak tart, akkor a legtöbb esetben a megélhetés nem szokott gondot okozni. Én szerencsésnek mondhatom magamat abban a tekintetben, hogy egész életemben azt csináltam, amiben igazán hittem és amit szerettem, és nagyjából még meg is tudok élni belőle. Nem vagyok milliomos, de legalább kokain-függő sem. 

Nem azt mondom, hogy munkamániásnak kell lennie a férfinek vagy pláne a nőnek, és fel kell áldoznia a családját és a boldogságát a karrierért, főleg ha egy multinál kell éjjel-nappal túlóráznia a fizetésemelésért. A nyolcórás munkahely beosztottként a legtöbb embert depresszióssá, alkoholistává vagy szenvedélybeteggé teszi, de ugyanez igaz a céltalan DNB létformára. Ha nem kellene eltartani magamat, én valószínűleg akkor is ugyanennyit dolgoznék és ugyanezt csinálnám, mert szeretem a munkámat, az edzést és a jógát is, és szeretnék minél több embernek segíteni visszanyerni az egészségét és elhinni, hogy képesek megvalósítani az álmaikat.

Eddigi életem során sok DNB-t ismertem, nőket és férfiakat is, akiket a férjük-feleségük, partnerük, a szüleik vagy akár a gyerekeik tartottak el. Több közös vonást figyeltem meg rajtuk: 1) nem tudtak küzdeni az álmaikért, megalkuvók voltak, 2) lusták voltak, szerették a kényelmes életet, kerülték a nehézségeket, 3) megrekedtek a személyiség-fejlődésükben, és 4) összességében boldogtalanok voltak. Ahogy Krisna is mondta, nem az eredmény számít, hanem a küzdelem. Ne legyél DNB, kezdj valamit az életeddel! Hidd el, hogy képes vagy rá! nem lesz könnyű, keserves lesz, de legalább a végén elmondhatod, hogy nem éltél hiába, minden tőled telhetőt megtettél önmagadért és az emberiségért. 

A belégzési térfogat

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Megjegyzés: Káros hatású, ha belégzés közben összehúzzuk a haránt hasizmot. Mivel a felső haránt hasizom összefüggésben van a rekeszizommal, ezzel megfeszítjük azt is, és megakadályozzuk, hogy szabadon mozogjon, ami által csökken a vitalitás és a vitálkapacitás (érdekes, hogy a nyugati orvoslásban a maximális kilégzés utáni maximális belégzési térfogatot nevezi vitálkapacitásnak).

A teljes belégzéshez az alhasat megfeszítve kell tartani, de a köldök fölötti részt ellazítva. Ehhez el kell különíteni az alsó haránt hasizmot a fölsőtől. A haránt hasizom a hasizmok legbelső (negyedik) rétege, és az a funkciója, hogy a hasüreg tartalmát visszahúzza a gerinchez. Ez a képesség gyakorlással fejleszthető, és az is segít, ha gyakran ellenőrizzük az ujjainkkal vagy vizuálisan, hogy a köldök alatti rész lágy-e. Ha ellazítjuk, akkor a hasunk ki fog türemkedni a köldök felett, de alatta nem. Ez a feszítés a köldök alatt lehetővé fogja tenni, hogy a belégzés második felét a mellkas alsó részébe szívjuk be, ami ezáltal ko fog tágulni. Azt is észrevehetjük, hogy ez a gyakorlat megerősíti az alsó hasizmokat.

Belégzés közben engedjük, hogy a belégzés egészen a szeméremcsontig hatoljon, és az egész törzset töltse meg levegővel, mint ahogyan egy edény telik meg vízzel. A lényeg az, hogy a víz automatikusan megtölti az összes rendelkezésre álló teret, és nem hagy üres helyet. hasonlóképpen, képzeljük el, hogy lassan isszuk a levegőt, és az átitatja a törzsünk összes távoli részét is, amire általában sohasem gondolnánk.Próbáljuk úgy időzíteni a belégzést, hogy amikor a tüdőnk teljesen megtelik, a vizuális képben a vízszint elérte a kulcscsontokat, vagy egy kicsit afölé emelkedett. Soha ne engedjük, hogy a levegő, vagy az általa okozott nyomás magasabbra menjen, mint a torkunk és belépjen a fejünkbe.

Mennyi levegőt szívjunk be? A maximális mennyiség, amit egy átlagos felnőtt be tud szívni a teljes kilégzés után, férfiaknál 4.8 liter, nőknél 3.1 liter körül van. Az átlagos mennyiség, amit légzésenként ki- és belélegzünk, mindkét nem esetében fél liter. Ez azt jelenti, hogy egy mély belégzésnél elméletileg 6-9-szeresére tudjuk növelni a terjedelmet. Gyakorlatban viszont a pránájáma közben teljesen más a helyzet, mivel nem csak néhányszor próbáljuk elérni a maximumot, hanem újra és újra ismételjük, és később a kumbhakát is hozzátesszük. Természetesen ezért sokkal óvatosabbnak kell lennünk és lassan kell növelni a belélegzett levegő mennyiségét. Más szavakkal, amikor a pránájáma közben belélegzünk, akkor sohasem közelítjük meg az abszolút határt. Eleinte a vitálkapacitásunk 80%-a körül fogunk belélegezni, és lassan, több hónap alatt megnövelhetjük ezt 90%-ra, és esetleg egy fejlett gyakorló elérheti a 95%-ot, de ennél többet nem nagyon. Természetesen nem kell mérni ezeket a térfogatokat, elég, ha az alapján becsüljük meg, hogy még mekkora mennyiséget tudnánk beszívni, ha kellene. Ha már van némi gyakorlatunk a pránájámában, akkor ezt egyszerűen megmérhetjük azzal az időtartammal, ameddig még tudnánk belélegezni, ahhoz képest, amennyit már belélegeztünk. A pránájáma közben az időhöz viszonyított egyenletes be- és kilégzési térfogatra törekszünk. Ez megfelel a vritti (gondolatminták) szilárd áramlásának."

A tíz legjobb rákellenes étel - 2. rész

Az eatlocalgrown.com cikkének második része:

5. Zöld Tea

A zöld tea gyógyhatásait A katechineknek nevezett bioflavonoid-tartalmának köszönheti. Közülük is a kutatókat kifejezetten az epigallocatechin-3-O-gallate (EGCG), érdekli, amely a zöld tea fő katechinje. Dél-koreai kutatók szerint az EGCG természetesen blokkolja a TNF-et (tumor nekrózis faktor), mivel megakadályozza bizonyos gyulladást okozó vegyületek kötődését a szív simaizmaihoz. A Chonbuk National University Medical School által végzett 2009-es kutatás szerint hogy az EGCG elnyomja a fraktalkint, mely az érelmeszesedést előidéző gyulladást okozó anyagok egyike.

6. Keresztesvirágú zöldségek

A keresztesvirágú zöldségekben számtalan vitamin, ásványi anyag, egyéb tápanyag és a glukozinolát nevű anyag is megtalálható. Ezek a vegyszerek számos, biológiailag aktív alkotóelemre bonthatók, melyeket rákellenes hatásúnak találtak. A rukkola, brokkoli, káposzta, karfiol, kelkáposzta, karalábé és a kelbimbó néhány a sokféle keresztesvirágú zöldség közül, melyek tápanyagban gazdagok, és számos karotinoid van bennük (béta-karotin, lutein, zeaxanthin); valamint C, E és K vitaminok, folsav és ásványi anyagok. 

Az olyan bioaktív anyagok, mint az indol, nitril, thiocianátok és izocianátok, melyekt ezek a zöldségek tartalmaznak, gátolják a daganatok képződését, mivel védik a sejteket a DNS-károsodástól, elősegítik a karcinogén anyagok deaktiválását, pusztítják a rákos sejteket, és megakadályozzák a tumorok körüli véredény-képződést (angiogenezist), valamint a rákos sejtek vándorlását (mely az áttételek képződését okozza). A retek zöldjének glükozinolát-tartalma meghaladja a leggyakoribban fogyasztott zöldségekét (káposzta, kelkáposzta, karfiol és brokkoli) 

7. Paradicsom

A rendszeres paradicsomfogyasztást sokszor hozzák összefüggésbe többféle rák kockázatának csökkentésével, és kisebb mértékben a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatának csökkentésével is. A paradicsom számos, egészségre kedvező hatású összetevője közül a karotinoidokat, különösen a likopént vizsgálják aktívan.

A paradicsomlé rendszeres fogyasztásával elegendő karotinidot biztosítunk a szervezet számára, melyről kiderült, hogy gátolja az olyan gyulladáskeltő mediátorok képződését, mnit a TNF-alfa. Egy hónap paradicsomlé-fogyasztás után több mint 30%-kal kevesebb TNF-alfa képződött a vérben a vizsgálatok szerint. 

8. Gyógygombák

A gombákat legalább 5000 éve használják táplálkozási és orvosi célokra. Állatkísérleteken és emberi tesztalanyokon is bizonyították több, mint 50 gombafaj vírusölő és rákellenes hatását. Hat összetevőt vizsgáltak az emberi rákra gyakorolt hatás tekintetében: a shiitake lentinan nevű alkotóját, a schizophyllant, az active hexose correlated compound-ot (AHCC), a maitake D-frakcióját és a Coriolus versicolor két összetevőjét.

A Coriolus versicolor egy nagyon gyakori taplógomba, mely az egész világon megtalálható. A Versicolor "többféle színt" jelent, és valóban, ez a gomba számos színben megtalálható. A kínai orvoslás a yun zhi nevű gyógygombaként ismeri.

A poliszaccharid-K (PSK), egy fehérjéhez kapcsolódó poliszaccharid, melyet a Trametes versicolorból izolálnak, és számos európai országban, valamint Kínában és Japánban is immunerősítő anyagként alkalmazzák. Japánban a PSK-t hivatalosan is alkalmazzák az adjuváns daganatkezelésben és az egészségbiztosítás is fedezi.

Az in vitro, in vivo és emberi klinikai vizsgálatok alapján a PSK rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Az előzetes kutatások szerint a PSK csökkentheti a mutagének, sugárzás általi és spontán módon keletkező rákos sejtek számát. 

9. Fokhagyma

A Cancer Prevention Research nevű újságban megjelent tanulmány szerint a kínai medicínában Kr.e. 2000 óta alkalmazzák a fokhagymát. A szerzők szerint az olyan összetevők, mint a diallyl szulfid mely a fokhagymafej megbontásakor szabadul fel, a növény egyik potenciálisan védő hatású vegyülete lehet.

Több tanulmány jelent meg a fokhagymával kapcsolatban, mely a diallyl szulfid és a rák kapcsolatával foglalkozik. Az egyik a Koreai köztársaságból származik, és a diallyl diszulfidot (DADS) a leglényegesebb olajban oldódó kénvegyületnek tekinti a fokhagymában, mely számos sejtfajtában akadályozza a sejtburjánzást. A tudósok megvizsgálták a DADS képességét, hogy elpusztítsa a szabadgyök-képző sejteket. Azt találták, hogy a híres tumorelnyomó gén, a p53, a DADS-kezelés jelenlétében akadályozta meg a sejtképződést. A rákos sjetek 24 órával a DADS-kezelés után pusztultak el, az aktivált p53 gén hatására.

Az Allicin - melynek a fokhagyma a szagát és az ízét köszönheti, a világ legerősebb antioxidánsa. Az allicinnek el kell bomlania ahhoz, hogy potens antioxidánssá váljon. A szulfénsav és a szabadgyökök közötti reakció nagyon gyors, csak az idő szabhat neki határt. A fokhagyma-olajat és a por alakú kivonatokat a friss fokhagyma disztillálásával nyerik, utána pedig olyan anyagokban oldják fel, melyek hatástalanítják azt. Ez a folyamat elpusztítja a fokhagyma allicin-tartalmának jelentős részét. Az AlliMAX az egyetlen olyan táplálékkiegészítő, mely biztosítja a szervezetünk számára a garantáltan 100% tisztaságú stabilizált allicint. 

10. Kender

A kendermag-olaj az egész testet gyógyítja és ezerszeresére emeli a melatonin-szintet. Amikor a tobozmirigy  melatonin-termelése magas, az nincs káros hatással a testünkre, viszont megnehezíti a betegség dolgát, vagy meg is semmisíti azt.

kimutatták, hogy a melatonin többféle rákos sejt szaporodását lassítja vagy gátolja, akár még gyógyítja is a rákot. Egyes tanulmányok szerint a melatonin növeli a várható életbenmaradást és az életminőséget bizonyos gyógyíthatatlan rákfajták, például az előrehaladott tüdőrák vagy melanóma. Egyes tanulmányok szerint az esetek kisebb részében a rák részlegesen vagy teljesen eltűnt.

Több kutatás szerint a melatonin különösen erős védelmet ad a szaporítószervi rákok esetén. Testünk minden sejtje, még a rákos sejtek is rendelkeznek melatonin-receptorokkal. Amikor a melatonin éjszaka termelődik, a sejtosztódás lelassul. Amikor a hormon kapcsolatba lép a mellrák-sejttel, akkor ellensúlyozni tudja az ösztrogén sejtszaporító hatását. 

Rick Simpson több, mint egy évtizede kezel betegeket kendermag-olajjal. A kereskedelmi forgalomban legálisan kapható és a THC-tartamú, illegális kendermagolaj is a legjobb növényi protein-forrás. Belsőleg és külsőleg is számos módon alkalmazható.

A kendermag-olaj az eszenciális aminosavak és eszenciális zsírsavak ganzdag forrása, melyben kiváló az omega-3, -6 és -9 aránya. Mindezeket az anyagokat nem csak az alternatív gyógyászat, hanem az élelmiszeripar is vizsgálja, mely az úgynevezett "funkcionális ételekhez" keres megfelelő alapanyagokat. 

Niralamba-pársvakónászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

9. Niralamba-pársvakónászana (oldalsó szögtartás karkulcsolással, tekintet fölfelé)

Belégzésre egyenesedjünk fel a pársvóttánászanából, majd a jobb lábfejet fordítsuk ki, a balt pedig be. Elképzelhető, hogy növelni kell a terpesz szélességét a következő gyakorlathoz. A csípőt fordítsuk vissza a két sarok közötti vonalra. Belégzésre két karunkat emeljük oldalsó középtartásba. A fejünket fordítsuk jobbra.

Kilégzésre hajlítsuk be a jobb térdet, és a testsúlyt vigyük előre a jobb lábfej irányába. A két csípő és a két váll maradjon egy síkban. A jobb lábszár legyen függőleges, a comb pedig vízszintes. Belégzésre döntsük a törzset jobbra, és a jobb vállunkat vigyük be a jobb térdhajlat alá. Vigyük hátra a jobb kart a comb alatt, majd a derekunk mögött fogjuk meg vele a bal csuklót vagy a bal kéz ujjait. Fejünket fordítsuk felfelé.

A pózban a combokat forgassuk kifelé, a bal vállat és a bal csípőt fölfelé, a has nézzen oldalra. Ne toljuk ki hátra a fenekünket! Igyekezzünk az egész testet egy síkba hozni. Minél kisebb a rés a jobb kar és a comb között, annyival szorosabban tudunk kulcsolni és erősebb lesz a csípőnyitó hatás. Tartsuk ki a pózt tíz légzésig, majd bontsuk a kulcsolást, egyenesedjünk fel, és ismételjük meg a bal oldalra is.

Könnyített változat: Ha nem sikerül a karkulcsolás, akkor nyújtsuk ki a karokat függőleges helyzetbe, és a jobb kezünk ujjaival érintsük meg a földet. Nézzünk a bal kéz ujjaira.

A gyakorlat hatásai:

Kiválóan megdolgoztatja az izmokat és a keringést

Mindkét irányba nyújtja a testet

Növeli a csípőízület mozgékonyságát

Csökkenti a „lovaglónadrágot” és karcsúsít

Jótékony hatással van a vesére, pajzsmirigyre és a nemi mirigyekre

Lazítja a vállízületet

Erősíti és tonizálja a láb- és farizmokat

Szabályozza a hormonszintet

Kedvező hatással van székrekedés, bélgyulladás, alacsony vérnyomás, vakbélgyulladás és menstruációs panaszok esetén

Csökkenti a kortizol, a stressz-hormon termelését

Ellenjavallatok: csípő protézis, vállsérülések, a combközelítő izmok sérülése.

Pársvóttánászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

8. Pársvóttánászana (előrehajlítás oldalra, tekintet a lábujjakon)

Az előző pózból belégzésre egyenesedjünk fel, és a karokat is nyújtsuk ki a fejünk fölé. Utána fordítsuk mindkét lábfejet, valamint a medencét és a törzset is jobbra. A bal lábfej kissé kifordul oldalra. Kilégzésre derékból dőljünk előre, úgy, hogy a két váll merőleges vonalban van a két lábhoz képest. Ellenőrizzük, hogy a két csípő merőleges-e a matrac közepén húzódó tengelyre, illetve egy magasságban van-e. Ha a csípő nincs megfelelő pozícióban, és előrehajolunk, akkor később már nehéz lesz korrigálni, és a gerinc sem lesz annyira egyenes, mint amennyire lehetne.

Mindkét kezünkkel fogjuk meg a jobb bokát és közelítsük felsőtestünket a jobb térd felé. A test középvonalával dőljünk a lábunkra. Az állat érintsük a lábszárhoz.

A térdek legyenek megfeszítve, mindkét sarok a talajon. Ha nehezen megy, akkor szűkítsük a terpeszt. Tartsuk ki a pózt tíz légzésig.

Belégzésre ismét egyenesedjünk fel, a karokat a fejünk fölé emelve, és fordítsuk át a lábfejeket, valamint a törzset a bal oldalra, majd ismételjük meg a gyakorlatot erre az oldalra is.

Könnyített változat: Ha nehéz egyensúlyozni, vagy púposodik a hát, akkor támaszkodhatunk a tenyerekkel a talajon is.

Haladó változat: Hozzuk a tenyereket üdvözlőtartásba a hátunk mögött, és előrehajlítás közben az ujjainkat nyújtsuk a tarkó irányába.

A gyakorlat hatásai:

Kedvezően befolyásolja a depressziót és a rossz memóriát

Csökkenti a hasi zsírlerakódásokat

Jótékony hatással van a cukorbetegségre

Kiegyensúlyozza a vércukorszintet

Szabályozza a hasnyálmirigyet és a veséket

Növeli a gerinc, az idegfonatok, és a lábak inainak és ízületeinek hajlékonyságát

Karcsúsítja a hasat, derekat, csípőt, feneket és combot

Erősíti a lábakat

Javítja a lábak és az agy vérellátását

Elősegíti az elme tisztaságát és csökkenti a fejfájás bizonyos fajtáit

Kedvező hatással van az aranyérre

Ellenjavallatok: magas vérnyomás, hamstring-sérülések.

A tíz legjobb rákellenes étel - 1. rész

Az alábbi cikket az eatlocalgrown.com honlapon találtam, tehát hangsúlyozom, hogy nem a Szabadon Ébredők és egyéb ilyen magyar gyűjteményes oldalakon, ahol ugye nem mindig szavahihető információkkal találkozik az ember. A "Ma éppen mi gyógyítja a rákot?" című Index-cikk szkepticizmusával szemben foglalnék állást, mert bár én sem veszek mindent készpénznek, amit "brit tudósok" kimutatnak, de azért látok némi összefüggést az általunk elfogyasztott élelmiszerek és az egészségi állapotunk között. Nos, ha nem is vehetünk mérget rá, hogy az alábbi tíz étel habzsolása megment bennünket a ráktól, az biztos, hogy ha sokat eszünk belőlük, azzal nem ártunk az egészségünknek, hanem inkább segítjük az immunrendszer munkáját. Ez pedig nagy előny, főleg, ha emellett kizárjuk az étkezésünkből a finomított, feldolgozott élelmiszereket, az élvezeti cikkeket, valamint az állati fehérjéket, hiszen ezek általában növelik nem csak a rák, de tucatnyi más halálos betegség kockázatát is. Természetesen a genetikai hajlam, a stressz, a belső konfliktusok stb. mind további tényezők, de most maradjunk egyelőre az élelmiszereknél!


"A tíz legjobb funkcionális rákellenes étel

Az immunrendszerünken számos fehérje, enzim és egyéb kódvivő anyag található, melyeket aktiválhatunk, hogy felvegyék a küzdelmet a rákos sejtekkel. Nincs olyan rákos sejt, melyet az emberi immunrendszer képtelen lenne legyőzni. A növekvő és nem növekvő rákos daganatok között az a különbség, amit a testünkbe táplálunk, hogy megakadályozza a növekedésüket. Ezek a fehérjék hatástalanná válnak, ha a DNS károsodása vagy mutációja miatt a sejtek kontrollálhatatlan növekedésbe kezdenek, vagy pedig a táplálkozással és vegyi szennyeződéssel a testünkbe kerülő méreganyagok korlátozzák az immunrendszer természetes működését. Az alábbi tíz funkcionális étel megakadályozhatja a tumorok növekedését az immunrendszer felügyelete alatt az emberi testben.

A tudósok megállapították, hogy a kemoterápiával károsított egészséges sejtek többet választanak ki egy olyan fehérjéből, amely elősegíti a rákos sejtek életben maradását.  A kemoterápiáról bebizonyították, hogy hatására a kezelt sejtek kapcsolatba lépnek a mellettük lévő rákos sejtekkel és elősegítik azok növekedését, szétterjedését és a további terápiának való ellenállását. Ahol a konvencionális medicina csődöt mond a rák kezelésében, ott a természetes ételek sikeresek.

A Science Translational Medicine nevű újságban megjelent tanulmány szerint a tudósok beazonosítottak egy TIC10 nevű molekulát, amely aktiválja a betegség legyőzését elősegítő proteint. A TRAIL-nek nevezett (tumour-necrosis-factor-related apoptosis-inducing ligand) protein, amely elnyomja a tumornövekedést, valójában még a vér-agy gáton is át tud hatolni, ami a fő keringési rendszert elválasztja az agytól. 

A test végtelen bölcsessége által a rendszerei felismerik az idegen betolakodókat és az olyan méreganyagokat, mint a kemoterápia, melyek nem hasznosak az agy számára. A legtöbb rákgyógyszer így nem képes áthatolni a vér-agy gáton. A TRAIL azonban képes átjutni az immunrendszerre gyakorolt kedvező hatása miatt.

A másik pozitívum, hogy a TIC10 nem csak a rákos sejtekben aktiválja a TRAIL gént, hanem az egészségesekben is. Ezt a "melletteálló hatásként" ismerik, ami azt jelenti, hogy a rákos sejtek melletti sejtek is elpusztulnak. A közelben található egészséges sejtek felszínén is növekszik tehát a rákot pusztító TRAIL-receptorok mennyisége.


1. Kurkuma

A Kurkumin, mely elképzelhetőleg a legerősebb antioxidáns, és a népszerű indiai fűszer, a  Kurkuma hatóanyaga, számtalan gyógyhatással rendelkezik. Egy müncheni kutatócsoport által nemrég végzett kutatás szerint az áttételek képződését is gátolja.

A kurkumin gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, valamint gátolja a  TNF-alpha faktor képződését, ami a rákos sejtek pusztulásáért felelős.

Az egyik legátfogóbb tanulmányt, amely 700, kurkumával kapcsolatos kutatást foglal össze, az elismert etnobotanista, James A. Duke PhD készítette el. Ebben kimutatta, hogy a kurkuma  számos krónikus betegség esetében erősebb hatású, mint a hagyományos gyógyszerek, és mindezt gyakorlatilag mellékhatás nélkül teszi.

2. Tengeri zöld növények

A nori, hijiki, wakame, arame, kombu és az alga csupán néhány azon tengeri növény közül, melyek erőteljes hatással vannak a rákra. Számos csodálatos ásványi anyag, például magnézium, kalcium, vas és biológiailag hasznosuló jód forrásai is. 

De mivel a krónikus gyulladások és az oxidatív stressz egyaránt a rák kialakulásának kockázati tényezői, teljesen természetes lenne, ha a tudósokat nem csak a vastagbél-rák, hanem másfajta rákok esetében is érdekelnék a tengeri algák, mint daganatgátló ételek. A tengeri moszatokban számos kutatás kimutatta gyulladásgátló és antioxidáns összetevőket, így ezeknek a fogyasztása csökkentheti  a vastagbél. és más rákfajták kockázatát.

Külön figyelmet érdemelnek a rák és a tengeri növények kapcsolatában az ösztrogénnel kapcsolatos rákfajták, kiváltképp a mellrák. Úgy tűnik, hogy a tengeri növények fogyasztása olyan változásokat okoz a nők menstruációs ciklusában, melyek hatására hosszú évtizedek alatt a teljes ösztrogén-kiválasztás mennyisége lecsökken. 

3. Szőlő és rezveratrol

A rezveratrol egy fenolsav, melynek a vörös szőlő antioxidáns hatását tulajdonítják.

A rezveratrol nem csak antioxidáns és antimutagén, de az oxidáció miatti sejtpusztulást is megelőzi. Kimutatták, hogy a rezveratrol gátolja a nitrogén-oxid és a TNF-A képződését a Kuppfer-sejtek stimulálása által. A Kuppfer-sejtek a májban található makrofágok. A krónikus fertőzések miatt ezek a sejtek krónikusan túl sok nitrogén-oxidot és TNF_A-t termelnek, ami májkárosodást eredményezhet.

A rezveratrol legfontosabb tulajdonsága valószínűleg a ciklooxigenáz-2 (CoX-2) - gátló hatása. A CoX-2 kapcsolatba hozható a béltraktusban előforduló daganatokkal és sejtszaporulatokkal. Az olyan természetes CoX-2 gátlókról, mint a rezveratrol, kimutatták, hogy csökkentik a rák és a rákot megelőző sejtburjánzások előfordulását a béltraktusban. Tehát miközben a gyógyszergyártók lázasan keresik a CoX-2-gátló vegyületeket, azok már ott vannak a vörös szőlőben, melynek napi fogyasztása természetes módon véd a tumoroktól.

4. Chlorella és Spirulina

Dél-koreai tudósok nemrégiben felfedezték, hogy a Chlorellában található karotinoidok hatékonyak lehetnek a rákmegelőzésben emberek esetében. Felfedezték, hogy a C. ellipsoidea fő karotinoidja a violaxanthin, míg a C. vulgarisé a lutein. Megvizsgálták e karotinoidok részlegesen tisztított kivonatának hatásait az emberi rákos sejtekre, és azt találták, hogy adagolás függvényében gátolják azok szaporodását. 

A klorofill semlegesíti a környezeti toxinok hatását. Elősegíti a vér oxigénszállítását a sejtek és szövetek felé. A rák nem tud életben maradni az oxigénnel bőven ellátott sejtekben. A klorofill a Chlorella nehézfém-semlegesítő hatásában is szerepet játszik és természetes sebgyógyító. Arra is van bizonyíték, hogy a klorofill csökkenti a rákkeltő anyagok képességét, hogy a főbb szervek DNS-éhez kapcsolódjanak. Antimutagén tulajdonságai az olyan toxinok ellen is védenek, mint a gyógyszeripari termékek.

A Spirulina önmagában nem képes úgy semlegesíteni a nehézfémeket, mint a chlorella, mivel nincs sejtfala, viszont jelentős immunerősítő tulajdonságokkal rendelkezik. Spirálszerű szálból áll, innen a neve. Nagyon gazdag B, E, K vitaminokban és béta-karotinban, valamint vasban, magnéziumban és eszenciális zsírsavakban. Olyan aminosavak vannak benne, amelyek elősegítik a mentális funkciókat, a vitalitást, életerőt és szabályozzák a vércukor-szintet. Egy kínai tanulmány szerint, a szelénnel dúsított spirulina gátolta a mellrák-sejtek növekedését.

(Befejzés következik)