2015. augusztus 4., kedd

A belégzési térfogat

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Megjegyzés: Káros hatású, ha belégzés közben összehúzzuk a haránt hasizmot. Mivel a felső haránt hasizom összefüggésben van a rekeszizommal, ezzel megfeszítjük azt is, és megakadályozzuk, hogy szabadon mozogjon, ami által csökken a vitalitás és a vitálkapacitás (érdekes, hogy a nyugati orvoslásban a maximális kilégzés utáni maximális belégzési térfogatot nevezi vitálkapacitásnak).

A teljes belégzéshez az alhasat megfeszítve kell tartani, de a köldök fölötti részt ellazítva. Ehhez el kell különíteni az alsó haránt hasizmot a fölsőtől. A haránt hasizom a hasizmok legbelső (negyedik) rétege, és az a funkciója, hogy a hasüreg tartalmát visszahúzza a gerinchez. Ez a képesség gyakorlással fejleszthető, és az is segít, ha gyakran ellenőrizzük az ujjainkkal vagy vizuálisan, hogy a köldök alatti rész lágy-e. Ha ellazítjuk, akkor a hasunk ki fog türemkedni a köldök felett, de alatta nem. Ez a feszítés a köldök alatt lehetővé fogja tenni, hogy a belégzés második felét a mellkas alsó részébe szívjuk be, ami ezáltal ko fog tágulni. Azt is észrevehetjük, hogy ez a gyakorlat megerősíti az alsó hasizmokat.

Belégzés közben engedjük, hogy a belégzés egészen a szeméremcsontig hatoljon, és az egész törzset töltse meg levegővel, mint ahogyan egy edény telik meg vízzel. A lényeg az, hogy a víz automatikusan megtölti az összes rendelkezésre álló teret, és nem hagy üres helyet. hasonlóképpen, képzeljük el, hogy lassan isszuk a levegőt, és az átitatja a törzsünk összes távoli részét is, amire általában sohasem gondolnánk.Próbáljuk úgy időzíteni a belégzést, hogy amikor a tüdőnk teljesen megtelik, a vizuális képben a vízszint elérte a kulcscsontokat, vagy egy kicsit afölé emelkedett. Soha ne engedjük, hogy a levegő, vagy az általa okozott nyomás magasabbra menjen, mint a torkunk és belépjen a fejünkbe.

Mennyi levegőt szívjunk be? A maximális mennyiség, amit egy átlagos felnőtt be tud szívni a teljes kilégzés után, férfiaknál 4.8 liter, nőknél 3.1 liter körül van. Az átlagos mennyiség, amit légzésenként ki- és belélegzünk, mindkét nem esetében fél liter. Ez azt jelenti, hogy egy mély belégzésnél elméletileg 6-9-szeresére tudjuk növelni a terjedelmet. Gyakorlatban viszont a pránájáma közben teljesen más a helyzet, mivel nem csak néhányszor próbáljuk elérni a maximumot, hanem újra és újra ismételjük, és később a kumbhakát is hozzátesszük. Természetesen ezért sokkal óvatosabbnak kell lennünk és lassan kell növelni a belélegzett levegő mennyiségét. Más szavakkal, amikor a pránájáma közben belélegzünk, akkor sohasem közelítjük meg az abszolút határt. Eleinte a vitálkapacitásunk 80%-a körül fogunk belélegezni, és lassan, több hónap alatt megnövelhetjük ezt 90%-ra, és esetleg egy fejlett gyakorló elérheti a 95%-ot, de ennél többet nem nagyon. Természetesen nem kell mérni ezeket a térfogatokat, elég, ha az alapján becsüljük meg, hogy még mekkora mennyiséget tudnánk beszívni, ha kellene. Ha már van némi gyakorlatunk a pránájámában, akkor ezt egyszerűen megmérhetjük azzal az időtartammal, ameddig még tudnánk belélegezni, ahhoz képest, amennyit már belélegeztünk. A pránájáma közben az időhöz viszonyított egyenletes be- és kilégzési térfogatra törekszünk. Ez megfelel a vritti (gondolatminták) szilárd áramlásának."

Nincsenek megjegyzések: