Miután így felkészültünk a meditációra, egyenesedjünk fel, és egyenes gerinccel lótuszban ülve végezzünk csin-mudrát (a tudatosság kéztartását). A kézhátakat támasszuk a térdünkre, és a mutatóujjat tekerjük be a hüvelykujjunk tövéhez. Folytassuk a mély uddázsjí légzést, és kilégzéskor vegyük fel a dzsálándhára-bandhát (torokzárat). Az állunkat végig a kulcscsontokhoz szorítva tartsuk, kilégzéskor teljesen behúzva az alsó két bandhát, belégzéskor pedig félig kieresztve. A múla-bandhát próbáljuk végig fenntartani, és az uddijánát is legalább félig. A hasizom köldök alatti részét tartsuk összehúzva, és belégzéskor csak félig engedjük le a rekeszizmot.Próbáljunk meg ráhangolódni a prána áramlására a gerincben (vagyis a szusumnában, a központi energiavezetékben). Ha sikerül, akkor végezzük a következő meditációt: Belégzéskor arra koncentrálunk, hogy hűsítő energia áramlik végig a gerincen a koronacsakrától lefelé a gátig. A fejünk felett egy nagy oltalmazó tenyeret vizualizáljunk, amelyből kiárad a hűsítő prána. Kilégzéskor arra koncentrálunk, hogy a gyökércsakrából áramlik felfelé a forró tűz-prána. Amikor tisztán érezzük, hogy a prána felemelkedik a homlok-csakráig, és a testünk mintha összehúzódna, összemenne, akkor átléphetünk a meditációs gyakorlat következő szintjére.
Az összes eddigi fokozatnak teljesen tisztának és természetesnek kell lennie, hogy megfelelően megalapozzák a következő lépcsőfokot. Egyikkel sem kell sietni, hagyjuk, hogy természetesen megérjenek. Amikor mindez természetesen történik, akkor a figyelmünket az ágjá-csakrára irányíthatjuk. Próbáljuk meg érzékelni az ágjá helyét a homlokunkon vagy a két szemöldök között. Ha megvan, akkor vizualizáljuk a mély, fekete űrt (ákását) a homlokunk mögött. Ezt addig kell gyakorolni, amíg a fekete, selymes, feneketlen mélység az egész látókörünket be nem tölti. Egyetlen más gondolatnak sem szabad megjelennie. A következő szinten vizualizáljunk egy ragyogó Óm-jelet az ágjá-csakrában, és koncentráljunk rá. Kilégzés közben mentálisan vibráljuk az Óm mantrát. A meditációs állapot eléréséhez a vizuális és hang-szimbólumot használjuk, hogy az elme koncentrációját elősegítsük.
Az Óm jelnek be kell töltenie a teljes látómezőnket, és egyre ragyogóbbá kell válnia. A ragyogással párhuzamban erőteljes energia-áramlást kell érzékelnünk az ágjá-csakra területén. A meditáció magasabb szintjein a ragyogás további, transzcendentális megnyilvánulásokat tár fel előttünk, de ennek eléréséhez kiegészítő lelki gyakorlatok végzésére is szükség van.
A padmászana-meditációt legalább 25 légzésig tartsuk fenn, és utána próbáljuk ugyanennyi ideig fenntartani az utpluthit is. Az utpluthi során a tekintetet az orrhegyre rögzítjük, és a torokzárat kiengedve, újra felvesszük a múla és uddijána bandhákat. A gerincet próbáljuk egyenesen és függőlegesen tartani, és a légzést ugyanolyan mélyen és hosszan végezni, mint a padmászanában. Bár ez egy jóval nehezebb póz, a cél az,hogy az elme ugyanolyan koncentrált maradjon, mint a padmászanában. Legalább 25 légzésig próbáljuk végezni, de igazából 100 légzésig kellene, úgy, hogy a pulzus ne gyorsuljon fel. A Kundaliní felébresztésével a súlypont megemelése sokkal kevesebb erőfeszítést igényel, így az utpluthi majdhogynem lebegés-szerű állapottá kell, hogy váljon. Ha a padmászanában megfelelő meditációs állapotba kerültünk, akkor azt (és a vele járó boldogságérzetet) végig tudjuk vinni az utpluthin és a savászanán is.
Az utpluthi után végezzünk egy nagyon lassú, levezető vinyászát, és lassan emelkedjünk fel álló helyzetbe, szamaszthitibe. Ha önmagunkban gyakorlunk, akkor csendben elmondhatjuk a befejező mantrát. Ha a légzésünk felgyorsult, akkor a relaxáció után is el lehet mondani. Álljunk ellazultan 1-2 percig, rázogassuk le a kezünket, lábunkat, az egész testünket. Hunyjuk be a szemünket, és gondoljuk végig az aznapi gyakorlásunkat. Jegyezzük meg, hogy mit lehet még fejleszteni, és koncentráljuk rá több mentális energiát a következő alkalommal. Amikor a légzés, a pulzus és az elme némileg megnyugodott, áttérhetünk a befejező relaxációra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése