Avatarológia 2. rész

Még egy részt szenteljünk az Avatar-jelenségnek, és ez azt hiszem, szorosabban kapcsolódik a jógához. A valóság ugyanis az, hogy lelki lényekként be vagyunk zárva egy Avatar-ba, vagyis a test és elme alkotta burkolatba, és azt mozgatjuk ide-oda, miközben a megélt élményeket valóságként kezeljük. Jake is ezt mondta a filmben, hogy amikor a kapszulában fekszik és az avatar-ral azonosítja magát, akkor az valóságosabbnak tűnik, mint a normál ébrenléti állapota, amiben ugye egy rokkant tengerészgyalogosként tengeti a mindennapjait.

A történet itt is a valóság fordítottja, mert a jógik befelé fordítják a tudatukat, és visszavonják a külső, illuzórikus érzéki tevékenységektől, egyesek egyenesen tetszhalott állapotba is képesek juttatni magukat. Eközben eredeti lelki tudatosságukat és azonosságukat tapasztalják meg, és a lelki világ változatossága és harmóniája még Cameron világító gombaerdőjénél és a Lelkek Fájánál is sokkalta csodálatosabb.

A másik érdekes párhuzam, ami eszembe jutott a film nézése közben, az, ahogy Jake örvendezett, amikor az avatarjában elkezdett ide-oda futkározni, hiszen a fizikai testében ugye nem tudta mozgatni a lábát. A lélek nem elégedett a test korlátaival, mivel a lélek számára nem léteznek korlátok. Mindezt leginkább meditáció közben tapasztalhatjuk meg. Patandzsali számtalan misztikus képességet sorol fel, amelyeket a jógi meditáció közben képes kifejleszteni. Utána megjegyzi, hogy mindezek a képességek a prakritihez, vagyis az anyagi világhoz kapcsolódnak, és nem azonosak a jóga legvégső céljával.

Nekünk is megvan a saját avatar-unk az Atma Centerben. neve elhallgatását kérte, úgyhogy nevezzük Natinak. Akartam már blogbejegyzést írni róla, remélem nem veszi zokon. Tavaly nyáron ismertem meg, amikor jelentkezett a pulai jógatáborba, úgy, hogy előtte még életében nem jógázott. Ez nem is lett volna baj, de amikor bejött hozzám, láttam, hogy majdnem úgy vonszolja a lábát, mint Jake Sullivan. Kiderült, hogy Sclerosis multiplex-e van, amiről a tudomány nem sokat tud, és főleg azt nem, hogy miként lehet gyógyítani. Hát én rávágtam, hogy jógával, és beleegyeztem, hogy jöjjön a táborba.

Némi kétségek gyötörtek, hogy miképpen fogja kibírni a napi két jógaórát és a pér kilométeres gyaloglást az órák helyszínére, de be kell vallanom, hogy kellemes meglepetést okozott. Az összes jógaórán részt vett, egészséges társait maga mögé utasítva lelkesedésben, és a pózok közben úszott az arca a boldogságban. Az SM jellemzője, hogy deréktól lefelé nem igazán működnek az idegek, es ezért nem tudod megfelelően irányítani a lábaidat. Ez például egy parivritta-pársvakónászanánál nem igazán előnyös, az egészséges emberek is konnyen fel szoktak borulni benne (A képen Neytiri is éppen ezt a pózt készül felvenni). Nos, Nati nem hogy a táborban, de azóta is heti 2-3 Astanga órát végigcsinál, és nem panaszkodik, hanem örül, hogy ott lehet. Most már határozottan jár a lábán, az izom-kontrollja jobb, mint egy egészséges, de nem jógázó emberé, és természetesen teljes értékű embernek tekinti magát. Neki sikerült a saját testében megvalósítania azt, amit Jake-nek csak az Avatárjában.

A lélek azonban örökké él, amikor az egyik test meghal, akkor a tudatának megfelelően egy másikba kerül. A jógában ennek megfelelően tehát nem is az a cél, hogy meg tudjuk csinálni a legnyakatekertebb ászanákat, hanem a belső fejlődés, amin keresztülmegyünk az ászanák gyakorlása közben. A lényeg az, hogy elhiggyük, hogy képesek vagyunk rá, és erőfeszítést tegyünk. Ha ezt megszokjuk, akkor az élet egyéb kihívásai elől sem fogunk meghátrálni, és a lehetetlennek tűnő dolgokba is belekezdünk.

Nati akkor lepett meg a legjobban, amikor a szilveszter előtti szerdán beállított a 2. sorozat órára, amitől mindenki fél ugye, és zokszó nélkül végigcsinálta, piros, "Kick Some Butt" feliratú Nike pólóban. Nos, ezzel a húzásával ténylegesen "fenéken billentette" mindazokat az egészséges embereket, akik mondvacsinált kifogásokat gyártanak a 2. sorozat, a Hot Ashtanga, vagy úgy egyáltalában a jóga ellen. Nyilván könnyebb végigpopcornozni az Avatart az IMAX-ben, mint végigtolni egy Hot Ashtanga-órát, de a második élmény valóságosabb. Szóval irány a kapszula, vagyis a jógamatrac! kezdődik az Ashtanga-avatar program!