Gregor Maehle könyvének következő része:Az ászanák nevei
"Az egész teremtéshez hasonlóan, az ászanák nevei is négy csoportra oszthatók: élettelen formák, állati formák, emberi formák és isteni formák. Az olyan ászanák, mint a Trikónászana (háromszög-póz) és Návászana (csónakpóz), amelyek élettelen formákat képviselnek, túlnyomórészt az első sorozatban fordulnak elő.
A második sorozatban az állatok után elnevezett pózok vannak többségében, például Salabhászana (sáskapóz), Kapótászana (galamb-póz), és Krouncsászana (gémpóz). Az emberi fajt az ősi idők risijeinek szentelt pózok képviselik. Például: Maricsjászana, Bharadvádzsászana vagy Durvászászana (mindhárom egy-egy bölcs nevét viseli - Marícsi, Bharadvádzsa és Durvásza)
Az isteni formák után elnevezett ászanák, mint a Natarádzsászana (A tánc ura, Siva póza), Hanumánászana (Hanumán, a majomisten póza), és a Szkandászana (Kárttikéja póza), a risikéhez hasonlóan, főleg a 3. sorozatban jelennek meg.
A jógikus megközelítés
Az Astanga vinyásza jóga gyakorlás egy mozgó meditáció. A cél az, hogy minden egyes légzés tudatossá váljon. A rögzített sorozat, a folyamatos áramlás, a bandhák belső fenntartása, a dristi, az uddzsájí légzés hangjára való koncentráció mind olyan technikák, amelyek az érzékek visszavonását segítik elő.
Ez elősegíti az egy pontra szegezett koncentrációt, ami lehetővé teszi a meditációt. Az uddzsájí hang hiánya, a felszínes légzés, az izgés-mozgás általában arra utalnak, hogy az elme átvette az uralmat, és elvesztettük az összpontosítást. A Jóga-szútrában Patandzsali három szútrában értekezik az ászanáról (2.46, 47 és 48.) Ezek egyszerűségükben is nagyon mélyek.
Az ászana stabil és könnyed.
A valódi ászana az, amikor az erőlködés megszűnik, és a határtalanon történő meditáció megnyilvánul.
Az ászanában az ellentétpárok zavaró hatása megszűnik.
Az ászana stabil és könnyed.
Ez a szútra az ászana tulajdonságait írja le. A stabilitás, szilárdság erőfeszítést és erőt feltételez. A könnyedség relaxációt és elengedést feltételez. Ezek az ellentétek kiegészítik egymást. Az az erőfeszítés, ami az erős test felépítéséhez szükséges, szilárdságot és könnyedséget eredményez a pózban.
A valódi ászana az, amikor az erőlködés megszűnik, és a határtalanon történő meditáció megnyilvánul.
A jóga bármely ágának végső célja az, hogy megtapasztaljuk a valódi természetünket. A gyakorlatban, valamint a következő leírásokban arról, hogyan hajtsuk végre az egyes pózokat, szükség van az érzékenységre, éberségre és emelt koncentrációs képességre. Végső soron, amikor megismertük a pózt, akkor elengedhetjük a részleteket, és "jelen lehetünk" a pózban. Az erőfeszítés megszűnik; a pózt belülről tapasztaljuk meg; és létrejön a végtelenen történő meditáció. A végtelenség a valódi természetünk minősége."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése