Határterületek a jógában

Az Astanga vinyásza jóga meglehetősen dinamikus és akrobatikus jógarendszer, ugyanakkor az Astanga gyakorlói szerint természetesen teljesen autentikus és ősi, legalább ötezer éves. Nos, N.E. Sjoman "The Yoga Tradition of the Mysore Palace" című könyvében arra az álláspontra helyezkedik, hogy Kirshnamacharya tanítási stílusára erősen hatott a vjájáma, vagyis a tradicionális hindu birkózás, valamint az angol gyarmatosítás során bevezetett európai gimnasztika is, amit a gyerekeknek is tanítottak a tornaórákon.

Nekem az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Krishnamacharya az ászanákkal kapcsolatos ismeretei java részét gurujától, Ramamohan Brahmacaritól sajátította el, persze nem kizárható, hogy amikor elkezdte oktatni a jógát, akkor hatottak rá más befolyások is. Elsődlegesen a befogadó réteg, hiszen Krishnamacharya arról volt híres, hogy a tanítványaira szabta a tananyagot, és one-on-one módszerrel hónapokat foglalkozott egy-egy emberrel. Krishnamacharya legprominensebb tanítványai is levonták a konzekvenciákat, és a saját megértésük szerint adták tovább mindazt, amit gurujuktól tanultak. Így alakult ki Iyengar filézős-segédeszközös anatómia-jógája, Pattabhi Jois markáns Astanga-sorozatai, Desikachar személyre szabott terápiás jóga-rendszere és Ramaswamy Vinyasa-jóga rendszere, amely számos változattal és kisebb blokkokkal operál, mint az Astanga vinyásza kompakt, szinte szétbonthatatlan elemei.

Ahogy gyakorlom az Astangát, és nézegetem a különböző videókat a Youtube-on, számos olyan mozgásformát fedeztem fel, amelyek sok közös elemet mutatnak az Astangával. Vagyis, aki ezeket gyakorolja, könnyen kedvet kaphat és jó eredményeket érhet el az Astanga gyakorlásában. Íme néhány határterület, amelyekből orientálódni lehet az Astanga felé.

1. Harcművészetek - nem merülök bele a különböző irányzatok elemzésébe, de a kung-fu egyes iskolái, valamint a capoeira tartalmazzák leginkább azokat az akrobatikus és hajlékonysági elemeket, amelyeket az Astanga sorozataiban is fellelhetünk. Az indiai harcművészetek közül a Kalari Payattu a legkecsesebb, és sok rokon elem felbukkan a formagyakorlataikban is. Vannak törekvések a jóga és a harcművészeti mozgásformák kombinálására, ezek közül talán a legkidolgozottabbnak Cameron Shayne Budokon rendszere tűnik.

2. Tánc - A táncok közül a klasszikus és kortárs balett, a hip-hop és break, valamint egyes klasszikus indiai táncformák tartalmaznak sok jóga-elemet. Azok, akik évek óta táncolnak, általában nagyon könnyen befogadják az ászanákat, és viszonylag hamar rátalálnak a légzés és a mozgás közötti összefüggésre is. A jóga és a tánc összehozására is léteznek törekvések.

3. Akrobatika - az olimpiai sportok közül a ritmikus gimnasztika, az akrobatika és a szertorna állnak talán a legközelebb az Astangához, de a fitness-aerobic irányzat is tartalmaz rokon elemeket. Az inkább cirkuszi előadóművészetként használt hajlékony akrobatika és egyensúlyozó mutatványok is nagyon szoros kapcsolatban vannak az Astangával.

4. Parkour - ezt talán külön megemlíteném, mert némile kilóg a sorból, nem is versenysport, nem is küzdősport. A Parkour vagy free-running ugyan dominánsan a lendületen alapuló technikákat alkalmaz, de azért nagyon sok kartámasz és egyéb egyensúly-elem, kitartás is szerepel benne. A parkour-tréning megint csak összekapcsolható akár az Extreme Martial Arts-sal, vagy a Ninjutsu tréninggel, vagy a bboying-gal, vagyis a breaktánc extrém akrobatikus formájával. Ezekben is számtalan jóga-elem felfedezhető.

Mondhatnám azt is, bár kicsit reklámszagúan hangzana, hogy az Astanga gyakorlásával mindezeket a dolgokat megkapod, a fentebb felsorolt mozgásformák veszélyei és hátrányai nélkül. Ezt mégsem teszem, mert bár igaz az, hogy a jógában csakis önmagadra és befelé figyelsz, és ezáltal sokkal tudatosabb mozgást végzel, és az is igaz, hogy az Astanga rendszere nem csak a fizikai szinten, hanem minden szinten hat. Azonban nincs kizárva a sérülés veszélye, mivel a legtöbb ászanában maximális mértékben szeretnénk nyújtani, és haladni a pózok végrehajtásában.

A jógán balül is vannak olyan irányzatok, amelyek elég közeli rokoni kapcsolatba állíthatók az Astangával. A Power yoga és a Vinyasa Flow közvetlenül az Astanga nyomán alakultak ki, ugyanúgy, mint a Jivamukti yoga. Az akro-jóga, bár páros gyakorlatokból áll, de nagyon sokat használ az Astanga lendületes és akrobatikus elemeiből. Ja és ne felejtsük ki saját találmányomat, az Iron yogát sem, amely igazából egy erősítő gyakorlási rendszer, és alaposan felkészít az Astanga erőt és lendületet igénylő vinyászáinak végrehajtására, miközben azért a nyújtásra is hangsúlyt helyezünk.

Szóval aki esetleg unja a mindennapos astangázást, némileg megfűszerezheti a fentiek valamelyikével, én ezt nem tartom eretnekségnek. A lényeg úgyis önmagunk felfedezésén van, és a jógi képes arra, hogy minden eszközt felhasználjon erre a célra.