2014. január 22., szerda

Gránátalma - téli csemege

Újabb superfoodra hívnám fel a figyelmeteket, méghozzá a gránátalmára. Ma már nem számít egzotikus gyümölcsnek itthon, és ha szerencséd van, már 200 Ft-ért is megkapod darabját. Ilyenkor télen különösen jó vitamin- és antioxidáns-forrás, és a jó hír az, hogy nem szokták génmanipulálni! Nos, lássuk, mi mindenre jó még?
Amellett, hogy a gránátalmát szívesen ültetik csupán dísznövénynek, számunkra sokkal nagyobb jelentőséggel bír a növény élettani hatása, hiszen a növény minden részének gyógyító hatást tulajdonítanak.

Elsősorban mégis a termése az, amely a legtöbb értékes anyagot tartalmazza. A hús szárazanyag-tartalma eléri a 20%-ot. Ezen kívül különböző festőanyagokat és 75—80%-nyi vizet is találhatunk benne.

Matthiolus a "Fűszerek könyve" című művében a gránátalmát, mint a sebek gyógyítóját említi meg. A tibetiek gyógyszerek komponenseként használják. Kisajtolt leve igen sok C-vitamint tartalmaz, és hatékony a rák, a szívproblémák és a cukorbaj megelőzésében.
Levét nemcsak élvezeti értéke miatt isszák üdítő gyümölcsléként, hanem láz és meghűlés ellen is javasolják.

A gránátalmafa kérge és a terméshéja összehúzó hatású, ezért hasmenés és vérhas ellen alkalmazzák, illetve porrá tört kérge kiválóan alkalmazható bélféregűzésre, mivel alkaloid tartalma révén a galandférgek izomzatát képes bénítani.

Sokféle kedvező hatását a benne található nagyszámú polifenolnak (szív egészségét javítja), vitaminoknak, nyomelemeknek és gyógyhatású molekuláknak köszönheti.

Kitűnő kálium- és C-vitamin-forrás, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz. Elsőrendű sejtvédő antioxidáns.

Én általában a friss gyümölcs magjait szoktam fogyasztani, illetve akinek van erősebb blendere, az össze is turmixolhatja, bár a magjai viszonylag kemények. A dobozos gránátalma-lé és a kapszulás kivonatok hatásában nem annyira hiszek, mindig a friss a legjobb.

Bár a gránátalmát Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy becsben tartották spirituális és egészségügyi szempontból egyaránt, a modern tudomány csak napjainkban fedezte fel ennek az elsőrendű sejtvédő antioxidánsnak kiváló egészségvédő és betegségmegelőző hatását. Azóta a gránátalma egyre nagyobb népszerűséget ér el a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés és a rák megelőzésében és gyógyításában.

A kutatók figyelme akkor terelődött 2000-ben a gránátalma kiváló antioxidáns hatására, amikor a haifai Technion Institute of Technology-ban Michael Aviram professzor - aki az élelmiszereknek a szívbetegségekre gyakorolt hatását évek óta vizsgálta - vezette kutatócsoport kimutatta annak hatékonyságát az atherosclerosis, azaz az érelmeszesedés kezelésében. (Aviram professzor volt az, aki elsőként igazolta a vörösbornak a koleszteroloxidációra való jótékony hatását.)

Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét, illetve annak oxidációját 40%-al csökkenti a vérben (két héten át adott napi 90 gramm gránátalma levet fogyasztó vizsgálati alanyoknál). Hadd térjek ki pár szóban a koleszterin oxidációjára!

Dr. Ládi Szabolcs előadásain is hallhattuk már, hogy vannak népcsoportok, akiknek jóval magasabb a koleszterin szintjük, mint amit többek között az USA vagy hazánk egészségügyi hivatalai optimálisnak tartanak, mégis töredéke a szívbetegségek előfordulásának száma náluk, mint például nálunk. Ez azért van, mert az ő vérükben nem oxidálódik a koleszterin. Azaz a vér koleszterinjének oxidációját kell megakadályoznunk, ezzel sokkal többet tehetünk szívünk egészségéért, mintha 20%-kal csökkentenénk a koleszterin-szintet.

Egy másik kutatás igazolta, hogy valamennyi gyümölcs közt a gránátalma rendelkezik a legkiválóbb gyulladásgátló tulajdonsággal is, amely számos betegség megelőzésében és terápiájában jelenthet segítséget.

Az elmúlt évben az amerikai Case Egyetem kísérletei mutatták ki elsőként a gránátalma-kivonat porckárosodást lassító képességét.

Gránátalma, a szuper antioxidáns

Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.

A Berkeley egyetem (University of California) munkatársai is megerősítették, hogy agránátalma legalább 3-féle erős antioxidánst tartalmaz, melyek együttes hatása az antioxidáns ekvivalenciát mérő Trolox-teszt szerint háromszor akkora, mint a vörösboré vagy a zöld teáé.

Az antioxidáns aktivitás TEAC értékben kifejezett számítása tehát háromszoros antioxidáns hatást mért e gyümölcsnél, mint a zöld teánál vagy a vörösbornál, de az antioxidáns hatás egy másik jellemző mértékével, az ORAC értékszámmal (mely lelkes olvasóinknak biztos ismerős már) kifejezve a gránátalma 105 vmTE/g értékével az 5. helyen áll a legtöbb antioxidánst tartalmazó élelmiszerek versenyében (az első a szárított kínai farkasbogyó, a lícium).

A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.

A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)

Ugyancsak Aviram professzor vizsgálatai mind állat-, mind humán kísérletekben megállapították, hogy a gránátalma fogyasztása 20 %-al csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben, Illetve a vér koleszterin oxidációját 40%-al csökkentette.

A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora (szisztolés vérnyomás, ACE aktivitás) jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.

Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése szempontjából az a következő érdekes tény: a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni! A vizsgálatok során 19, 65–75 év közötti, a nyaki artéria (carotis) súlyos, 70-90%-os szűkületében (stenosis) szenvedő betegnek adtak naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a szűkület 35%-kal (!) csökkent, miközben a placebocsoport tagjainak állapota tovább romlott.

Dr. Aviram azt is bebizonyította, hogy a gránátalma csökkenti a vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.

Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában

A legújabb kutatások szerint a gránátalma segíthet számos rákbetegség megelőzésében és kezelésében is. A Wisconsin Egyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy agránátalma gyümölcskivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását egereken. Egy másik kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok jelentős védőhatást fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen. Bebizonyosodott, hogy a gránátalma-kivonat elősegítheti a rákos sejtek differenciálódását, azaz azt a képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.

A gránátalma az ellagsav (ellagénsav) legjobb természetes forrása, mely egy olyan fenol típusú komponenes, ami antikarcinogén és antimutagén sajátossággal rendelkezik, gátolja a daganatos sejtek osztódását elsősorban emlőrák, bőrrák, prosztatarák és tüdőrák esetén. A gránátalmában az ellagsav egy cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, így sokkal nagyobb adag ellagsavhoz jutnak.

Az ellagsav háromféleképpen fejti ki hatását a rákkal szemben: megállítja a rákos sejtek osztódását, elpusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kialakulását. Lássuk csak: Donald Yance, a táplálkozás-tudomány szakértője, jeles gyógynövényszaakértő a Herbal Medicine, Gyógyulás és Rák című könyvében ezt írja: "az ellagsav meggátolja a rák kialakulását, és úgy gondolják, hogy megakadályozza a rák mutációját is azáltal, hogy a génen ideiglenesen odakötődik a DNS funkcionális oldalához, elhárítva ezáltal az oxidatív gyökök káros hatását". Yance szerint különösen a dohányzás okozta tüdőrák elleni hatása kiváló. Ez azt bizonyítja, hogy az ellagsav gátolja a rákos sejtek kialakulását.

Ugyanezt láthatjuk Dr. Glen Halvorson kutatási eredményeiben is, mely egy másik elméletet álljtott fel, miszerint az ellagsav a rákkeltő anyagokhoz kapcsolódva megakadályozza, hogy azok a DNS-hez kötődjenek, és mutációval tumor keletkezzen.

Az ellagsav elpusztítja a rákos sejteket: Az egészséges sejtek életciklusa kb.120 nap, majd az apoptózissal normálisan elhaló sejteket a szervezet új, egészséges sejtekkel pótolja. Ezzel szemben a rákos sejtek nem halnak el, hanem gyors osztódással szaporodnak. Laboratóriumi vizsgálatok során az ellagsav a rákos sejteknél úgy váltotta ki a normál sejthalált, hogy az egészséges sejteket nem károsította.

Az ellagsav megállítja a rákos sejtek osztódását: A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi Egyetem) végzett 9 évig tartó kísérletsorozatban méhnyakrákos betegek bevonásával kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását 48 órán belül, de természetes sejthalált (apoptozist) is képes indukálni a rákos sejtekben, méghozzá 72 órán belül. Ugyanezt figyelték meg mell-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, bőr-, vastagbél- és prosztatarákos sejtekben is.

Jelenleg a rák kezelésében az ellagsavat általában nem önmagában, hanem más kezelési módokkal együtt alkalmazzák. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy magában a gránátalmában is találhatók olyan flavonoidok, melyek csökkentik a tumor környékén történő érképzést – az angiogenezist -, így hozzájárulnak a daganat csökkentéséhez.

Tehát a gyümölcs rendszeres fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ez azért nagyon fontos, mert ilyen hatású gyógyszert még nem sikerült a kémikusoknak előállítani.

A gránátalma további hatásai

Mivel a gránátalma ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű anyagot, ösztront tartalmaz, előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, így depresszió és csontritkulás ellen is.

Emellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták. Tehát a gránátalma a gyümölcsök közül egyedüliként képes többek között a bélrendszeri candida fertőzést megállítani, hiszen gátolja a káros gombák, élesztőgombák és baktériumok szaporodását. Azt minden lelkes olvasónk már tudja, hogy sok fruktóztartalmú gyümölcs elősegíti a gombák szaporodását. Hát most itt van egy olyan csodás gyümölcs, ami éppenhogy meggátolja azok növekedését!

Érdekes összefüggésekre szeretnék még rávilágítani: Több gomba-végterméknek van rákkeltő hatása (pl. Aspergilllus funghi által termelt Aflatoxin, melyről korábban megjelent írásainkban emlegetett Kína Tanulmány is szól). Ezek a végtermékek, a mikotoxinok heves, krónikus gyulladásos immun-válasz-reakciókat válthatnak ki a szervezetben (legenyhébb esetben allergia formájában), mivel az immunrendszer kétségbeesetten próbálja eltávolítani azokat. A folyamat végén azonban az immunrendszer csak saját szöveteiben tesz kárt, melynek végeredménye a felgyorsult öregedés valamint szív- és érrendszeri betegség. Talán részben a gránátalma candida és egyéb gomba-ellenes hatása magyarázhatja a szívbetegségek oly sok kockázati tényezőjére való kedvező hatását.

Nézzük csak ezt a gondolatmenetet a baktériumoknál is (a következőben leírtakat is több kutatásban egyértelműen bizonyítottak már) : sok esetben a szívbetegség összefüggésbe hozható a Clhlamydia pneumoniae által okozott krónikus fertőzéssel, mely közismerten légzőszervi betegségeket okoz, influenza-szerű tünetekkel. A kezdeti fertőzés alábbhagyásával a kórokozó megtelepszik az arra fogékony gazdaszervezet vérereinek falán, mely gyulladást idéz elő, ami pedig egymást követő immunreakciókat indít el. Ez végül érelmeszesedéshez és szívbetegséghez vezet.

A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma a szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között szembeszáll a szervezet lappangó fertőzéseivel és visszafordítja az agyvérzéshez és a szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.
A gránátalma termése késő ősszel érik. Ha magunk szüretelhetjük le, akkor a nagy, gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le, hiszen erős szárral tapadnak a növényekhez.

Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak, legkellemesebbek — ezek terméshéja általában világos, fehéres színű. 
Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből — vízzel vagy ásványvízzel hígítva — kellemes üdítő ital készíthető.

A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt nagyon kevéssé érzékenyek, így a terméseket hosszú heteken át, fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig is tárolhatók, értékes tulajdonságaikat megtartva. A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.
Piros színe és a termésében kifejlődő rengeteg magva miatt lett a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a bőség ősi szimbóluma - Aphrodité "szent" gyümölcse. Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.

Álomban gránátalmákat látni, termékenységet, jó egészséget és hosszú életkort prognosztizál, de szexre való csábítást, felhívást is jelezhet. 
Alternatív módon a vért reprezentálja.

Görögországban gyümölcse a lét és megsemmisülés, a termékenység jelképe még napjainkban is. Némely görögországi vidéken a lakodalmi vendégek a mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak a padlatra; ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és termékenységet jelent.

Egy alkalommal, amikor a görög király az országot beutazva a thermopülai alattvalókhoz érkezett, egy anyóka gránátalmával a kezében lépett hozzá.

— Uram, annyi legyen éveidnek száma, amennyi magva van ennek az almának. Ha kívánsága teljesült volna, szegény Ottó király még ma is élne. Legendák ihletője, az emberi képzelőerő örök modellje, a különböző korokban újra és újra megtelt emberi indulatokkal, a szeretet, a hatalom és a szerelem jelképévé válva.

Forrás: antalvali.com

Nincsenek megjegyzések: