Leporolt ászanák

Ma reggel megkaptam az edzőmtől: "A jóga és a girja két teljesen ellentétes mozgásrendszer, nem lehetsz jó mindkettőben. Én például betonmerev vagyok, de legalább nem sérülök meg." Mire én felhívtam a figyelmét arra, hogy neki sem ártana jógázni egy kicsit. Abban valóban igaza van, hogy az erősítő edzés és a jóga ellentétesek egymással, mégpedig abban az értelemben mindenképpen, hogy amióta elkezdtem rendszeresen dolgozni a golyókkal és az olimpiai rúddal, valóban sokat szűkült a csípőm és a vállaim mozgástartománya is. 

Abból a szempontból viszont a fordítottja igaz, hogy a jóga bármelyik sportot kedvező módon támogatja, vagyis minden sportolónak szüksége van a jógára és a nyújtásra, mobilizációra, méghozzá nagyobb mértékben, mint amennyi hangsúlyt általában fektetnek rá. Az én esetemben a múlt heti sérüléseim a 24-es girjától valószínűleg inkább annak köszönhetőek, hogy nincsenek még felkészülve az izmaim és az ízületeim ekkora terhelésre, túl hirtelen váltottam a nagyobb súlyra. A bal alkarom feszítőizmai jól begyulladtak, ez a rész egyébként már régen is sérült a húzódzkodástól. Illetve a keresztcsonti ízületem már vagy háromszor kiakadt, amikor nem figyeltem oda, és tólzott mértékű féloldalas terhelést adtam neki. 

Arról nem is beszélve, hogy a csípőm mozgástartománya tényleg sokat csökkent, amióta rendszeresen guggolok girjával és barbellel is. Régebben sokkal könnyebben a nyakamba tudtam rakni a lábamat, majdnem hogy ott is maradt magától, most viszont kínkeservesen kell a vállam mögé tuszkolni. Konklúzió: az erőgyakorlatok rövidítik és vastagítják az izmokat, ami akadályozó tényező a legtöbb jóga-ászana gyakorlásában. Az utóbbi hetekben viszont a kozák guggolást gyakorlom, ami amolyan átmenet a kétlábas és az egylábas guggolás között, és ha teljes mélységbe lemegy az ember, akkor szerintem azért némileg megmarad a csípő mozgástartománya. A barbellből is visszavettem, egyelőre 50 kilóval guggolok, viszont teljes mélységben, mert az kevésbé köti a csípőt, mint a vízszintesig leeresztett guggolás. 

Egy szó, mint száz, ha merev vagy, és még súlyokkal is dolgozol, akkor mindenképpen nagy figyelmet kell szentelned a jógára és a nyújtásra. A kettő nem teljesen ugyanaz, és ha eljössz egy jógaórára, akkor ezt meg is fogod tapasztalni. A jóga regenerál, gyógyít, összerak. de ahhoz legalább egy óráig kell egyhuzamban csinálni, nem csak tíz-tizenöt percig. Szombaton például háromórás csípő- és vállnyitó workshopot tartottam, és mivel a gyakorlatok java része páros volt, így én is beszálltam, és egészen jól megnyílt a csípőm. vasárnap reggel gyakoroltam, majd hétfőn elővettem ismét a harmadik sorozatot, és leporoltam a rég nem gyakorolt ászanákat.

Múlt héten legyakoroltam a harmadik sorozat első felét, most pedig a második felét. így minden gyakorlaton (vagy annak a jócskán lebutított változatán) végigmentem. Három éve még rendszeresen gyakoroltam a harmadik sorozatot, és kezdett lassan összeállni a kép, bár persze akkor is voltak még hiányosságok. Most viszont sokkal rosszabbul ment minden, de mégis jó érzés volt újra elővenni, próbálgatni ezeket a haladó ászanákat. Jó lenne rendszeressé tenni az első, második és harmadik sorozat gyakorlását megint, bár valószínűleg az edzés mellett még több figyelmet kéne fordítani rájuk, hogy legalább annyira menjenek, mint régen. 

Hogy ez mennyire fog sikerülni vagy mennyire nem, azt majd meglátjuk, minden esetre igyekszem újra elővenni ezeket a pózokat is. Egy biztosan igaz: ha valaki az ászanák terén szeretne kiemelkedő eredményeket elérni, akkor semmi mással nem kell foglalkoznia, mint az ászanák gyakorlásával. Viszont ha valaki más sportban szeretne kimagasló szintre jutni, ahhoz hozzáadhat a kiegészítő jóga-gyakorlás.  A fenti kép 2011-es, akkor még némi segítséggel simán felálltam nyak mögé rakott lábbal. Most ez csak sokkal görnyedtebben megy, de azért majd foglalkozom vele többet!