Jó hír: a McDonalds forgalma az elmúlt évben az USA-ban átlagosan 4%-ot zuhant, ami erőteljes tendencia-fordulatot jelent az eddigi folyamatos növekményhez képest. Úgy tűnik, hogy az amerikaiak (akiknek 70%-a erőteljesen elhízott) kezdenek végre felébredni, és talán lassacskán ráállnak a valódi ételek fogyasztására a függőséget okozó hulladék-élelmiszerek helyett. Le is váltották iziben a McDonald's CEO-ját, hátha az új vezér fel tudja tornászni a mutatókat. Persze az örömködésnek még nincs itt az ideje, hiszen Magyarországra minden ilyen változás minimum 5 éves késéssel szokott bejönni. Itt még vígan falatozik mindenki a Mekiben, és ha nem azt választja, akkor is tonnaszámra válogathat a kamu-élelmiszerek között a szupermarketek polcain.
Döbbenetes látni, legalábbis nekem, hogy a mai gyerekek mekkora mennyiségű csokit, cukorkát, édességet, chipset, cukrozott üdítőt, és egyéb élvezeti kaját tolnak magukba. És amikor "rendesen" étkeznek, akkor is tésztát, krumplit, pizzát, tejterméket és kenyeret etetnek velük a szüleik, és most csak a "vegetáriánusokról" beszéltem. Persze egy húsevő is nagyjából ezt eszi, némi húsiparilag megturbózott felvágottal vagy rántotthússal megtoldva. Ez a cukor-, glutén- és finomított szénhidrát-mennyiség pár év alatt képes tönkrevágni a gyerekek belső szerveit, és szépen megalapozza a cukorbetegséget, szívproblémákat, daganatos, idegrendszeri és autoimmun betegségeket, amiket egy csokorban civilizációs betegségeknek nevezünk.
Az ok pedig nagyon egyszerű: a táplálkozási szempontból értéktelen és káros élvezeti kaják tömkelege, valamint a mozgáshiány. Arra a kérdésre, hogy "Na de akkor mit kéne enni?" már sokszor válaszoltam: zöldséget, gyümölcsöt, csírákat, hüvelyeseket, olajos magvakat, és egyes gabonaféléket. Minél több szerepel ezekből az étrendünkben, annál könnyebb kiszorítani a hulladék-kajákat.
Persze amellett, hogy az emberek azért lassan ébredeznek, és próbálnak egészséges opciókat választani az étkezésükben, a mozgás is lassan kezd divatba jönni. Ezt illetően például úgy érzem, hogy Magyarország jóval előbbre tart, mint akár Nyugat-Európa vagy az USA. kevesebb, mint tízmilliós népünk azért nem kevés olimpiai aranyat kitermelt, és a rekreációs tömegsport is virul, a maratonok, spártai futások és egyéb sportnapok, versenyek mennyiségét elnézve. Csak jobb, ha az emberek ilyen eseményekre meg sportbérletre költenek, mintha a moziban rágcsálják a GMO popcornt és kólát szürcsölnek hozzá.
A gyerekek életmódjában természetesen a szülők játsszák a meghatározó szerepet. Ha a szülő nem viszi a gyerekét sportolni, akkor a gyerek otthon fog gubbasztani a monitor előtt, pedig nem kevés energia szorult beléjük. Tegnap játszóházban voltunk a nagyobbik lányommal, aki öt órán keresztül megállás nélkül csúszdázott, kúszott-mászott, ugrált, pörgött és forgott. Egy felnőtt ennek a mozgásmennyiségnek a töredékétől is már kinyúvadt volna. Persze nem egy edzett felnőtt, hiszen felnőttkorban is alapnak kéne lennie a napi legalább egy-másfél óra edzésnek, optimális esetben ugyanennyi jógával kiegészítve.
Ha viszont nem szoktatjuk rá magunkat és a gyerekeinket a rendszeres mozgásra, akkor az igény és a mozgáskészség is el fog veszni. Márpedig a gyerekekre leginkább a szülői példa hat. Ha azt látja, hogy a szülő is egész nap otthon tesped, akkor azt fogja gondolni, hogy ez a természetes, és elfelejti a mozgás természetes örömét. Ezzel pedig az egészséges, teljes élet örömétől is megfosztja magát, vagy mondhatjuk azt is, hogy a szülő fosztja meg tőle.
Az étkezéssel kapcsolatban még inkább igaz a szülői példa jelentősége. Hiszen a gyerek azt fogja enni, amit a szülő elé tesz, amit a szülő megenged neki, amit megvesz neki a boltban. Ha mi sem tudunk tudatosan táplálkozni, és rászoktatjuk a gyereket a cukros műkajákra, akkor ezáltal megalapozzuk a szervi és pszichés betegségek sokaságát, amit már gyermek-vagy serdülőkorban is kezdenek átélni a gyerekek. Ha egy gyerek elhízik, az nem a genetika, hanem elsősorban a szülők hibája, akik nem figyeltek oda az étkezésére és a testmozgására, nem tanították meg neki, hogy egészséges választásokat tegyen az életében. Az érzelmi háttér is fontos természetesen, de azt le kell szögezni, hogy a "boldog" gyerekek sem élnek mindig egészséges életet. Sőt, van amikor a jó genetika még hátrányt is jelenthet, mert például nem hízik a gyerek akkor sem, ha hulladék kajákat eszik, és nem mozog. Ettől még nem lesz egészséges.
Szóval a változást önmagunkkal kell kezdeni, és akkor a mi példánk hatással lesz másokra is a környezetünkben, a családunkban. Lehet, hogy először csodabogárnak fognak nézni, de húsz-harminc év következetesen tudatos és egészséges életmód eredményével már nehéz vitatkozni. És amikor az emberek meg fogják kérdezni, hogy "Hogy csinálod?", akkor már csak az őszinteségükön és az akaraterejükön múlik, hogy komolyan veszik-e a válaszunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése