2019. február 12., kedd

A misztikus élmény és az akadémikus tudás

Újabb részlet Gregor Maehle Szamádhi-könyvéből:
"Annak a jóga-gyakorlónak, aki szeretné megtapasztalni a misztikus egyesülés állapotait, fel kell tennie az alábbi kérdéseket: „Mit kell tennem, hogy eljussak oda?” „Milyen gyakorlatokat kell végeznem?” Miután elolvastuk ezeket az objektív és tudományos tanulmányokat a jógáról, világossá válik-e a számunkra, hogy mit kell gyakorolni és hogyan, vagy még nagyobb lesz a zavar? A jógi többet tanulhat a saját gyakorlatából, mint bármilyen tökéletességet elért tanítótól bármelyik hagyományban (beleértve a keresztény, zsidó, taoista és szúfi hagyományokat is); többet tanulhat a saját gyakorlatából, mint a Jóga-szútráról írt tudományos művekből, melyek szerzője névlegesen a jógáról ír, de nincs róla tapasztalata. Ennek megfelelően megtanulhatjuk a jógát, ha a zsoltárokat olvassuk, vagy Hafiz szúfi költő eksztatikus költeményeit, a taoista Csuang-ce írásait, a keresztény Eckhart Mester, vagy a Kabbala mestereinek írásait. Ezek a tanítók elérték a misztikus állapotokat, és a jógiknak ajánlott tanulmányozni a beszámolóikat, hogy megértsék, milyen érzés ott lenni. Nem ellenzem a történészek vagy tudósok munkáját vagy a tudás bármiféle változatát, ami azt illeti. De úgy tűnik, hogy a kezdő jógikat, akiknek az odaadása bárminemű gyakorlás iránt meglehetősen törékeny, könnyen összezavarhatja, ha olyat olvasnak, ami számukra csupán érintőlegesen fontos.
A szútrák helye a jóga tanításában
Patandzsalí Jóga-szútrája, bár gyakran az első szöveg, amivel a jógik megismerkednek, önmagában csak egy kis részét alkotja a jóga tanításainak. Az Upanisadokkal, a Gítával, a Jóga-jágjavalkjával, a Puránákkal, a Tantrákkal és a középkori sziddha szövegekkel egyetemben kell tanulmányozni. Mindezen szövegek összessége, és nem a Jóga-szútra önmagában alkotja a jóga hiteles tanítását. A gyakorló szempontjából a Jóga-szútra és a Gítá közötti különbségeknek nincs jelentősége. Ami a fontos, az a közös céljuk, és az, hogy a gyakorlataik támogatják egymást. Mikor kell az egyiket végezni, és mikor jobb egy másik technikát alkalmazni?
Lehet, hogy a különböző jóga-szövegek (sásztrák) különböző útvonalakat írnak le ugyanahhoz a célhoz, vagy ugyanannak az útnak a különböző részeit. Ha csak a Jóga-szútrát tanulmányozzuk, és azt tekintjük mérvadónak a jóga összes aspektusával kapcsolatban, nem sok esélyünk van a sikerre. A Jóga-szútra nem foglalkozik a jóga összes aspektusával. Valójában csak nagyon kevéssel foglalkozik. Ennek fényében, ha a Jóga-szútra minden szavát nagyon részletesen akarjuk tanulmányozni, mint egy szentigét, és ehhez hasonlítani a modern jógát, az a filiszteusokéhoz hasonló megközelítést eredményezne. A Dákiní történetére emlékeztet, aki megkérdezte Naropát, hogy tanulmányozta-e a tantrák szavait. Azt válaszolta, hogy igen, de utána megkérdezte, hogy megértette- e a jelentésüket. Amikor azt válaszolta, hogy megértette, akkor megfenyegette, hogy felfalja. Mi a történet tanulsága? Naropa India legnagyobb egyetemének rektora volt, azt, mondják, hogy 30 PhD-vel rendelkezett (abban a korban valószínűleg könnyebb volt ezeket megszerezni). A Dákiní azt mondta Naropának, hogy hagyja ott a munkáját és induljon a bátyja, Tilopa keresésére, aki – bár koldusnak tűnt, aki a halászok által eldobált halfejeken tengette életét – erőteljes jógikus állapotokat testesített meg. A történet még sok fejezeten keresztül folytatódik, de a lényege az, hogy jelentős a különbség az akadémikus műveltség és a közvetlen megvalósítás között. Téged melyik érdekel? Erre nincs jó vagy rossz válasz.
Én azt javaslom, hogy ha szeretnéd közvetlenül megtapasztalni a misztikus élményt, akkor a legtöbb idődet és erőfeszítésedet ennek az élménynek az elérésébe kell befektetned; a jóga-szövegek történettudományos elemzéseinek olvasgatása pedig legfeljebb hobbiként maradjon meg a háttérben, vagy pedig teljesen el is maradhat, amint a közvetlen tapasztalat útján kapod meg a választ a kérdéseidre. Amikor megkapod a közvetlen élményt, az összes kérdés (beleértve azt is, hogy mi volt a Jóga-szútra jelentősége 500 éve, vagy hogy egyáltalán kapcsolódik-e hozzá a jógapózok gyakorlása) pusztán akadémikus jelentőségűvé válik. Az összes ilyen kérdés a semmibe hullik, amikor a misztikus állapot győzedelmes közvetlenségében, teljességében és mezítelenségében állsz. Az elméd elhallgat, a múlt és a jövő megszűnik, és a tested összes szőrszála égnek áll. A szemeiden keresztül azt a határtalan és mindenütt jelenlévő szuper-intelligenciát fogod látni, mely az emberiség összes szakrális hagyományának kútforrása."

Nincsenek megjegyzések: