2020. szeptember 15., kedd

A jóga-nidrá

Újabb részlet a Jóga-tárávalíból:

26. vers


visrántim ászádja turíja-tattvé
visvádj-avasztha-tritajóparisthé
szamvinmajím kámapi szarva-kálam
nidrá szakhé nirvisa nirvikalpám

Ó barátom, amikor meggyőződtél és megállapodtál a turíjában, mely fölötte áll a visva – ébrenlét, taidzsasza – alvás és pragjá – mélyalvás állapotain; folyamatosan tapasztald a jóga-nidrá gyönyörét, mely teljesen tudatos, mentes a kétségektől és felfoghatatlan.

Ebben a versben Sankara a turíját, vagyis a negyedik tudatállapotot, a jóga-nidrá állapotát írja le. Ez az állapot meghaladja a három másik, hétköznapi tudatállapotot. A dzságrat (ébrenlét) tudatállapotát visvának is nevezi, ami arra utal, hogy ébrenélt közben a tudatunk elmerül a látott, vagyis a megnyilvánult univerzum és a durva fizikai test káprázataiban. A nidrá, vagyis álmodás állapotát taidzsaszának nevezi, ami a fényre utal. Álom közben a fény-testünk, vagyis a finom fizikai testünk (szúksma-saríra) kilép a fizikailag helyhez kötött állapotból, és a finomfizikai valóság tartományaiban utazik.

A szvapná (mélyalvás, vagyis álom nélküli alvás) állapotát pragjának nevezi, mely a Brahman megtapasztalásának állapotára, a kauzális testben való létre utal. Az individualizált lélek ebben a harmadik állapotában elveszíti egyéni tudatosságát, és a kollektív tudatosság megtapasztalásába merül, ám ezt nem teszi olyan tudatosan, mint a turíja állapotban, ugyanis létezésének tudatosságát csak utólag, az előző két állapot valamelyikébe való visszatéréskor nyeri vissza.

A negyedik állapotot, a jóga-nidrát viszont a teljes tudatosság ragyogja be, ezért Sankara gyönyörteli állapotnak írja le. Ebben az állapotban az egyéni lélek (dzsívátmá) teljes “sávszélességével” kapcsolódik a Felsőlélekhez (paramátmá); mentes a kétségek mérgétől (nirvisa) és mentes a gondolatoktól, melyeket az előző versben a szankalpa (elhatározások) és vikalpa (választások) kategóriákba osztott. T. Krishnamacharya hozzáteszi, hogy a Paramátmával való összekapcsolódáshoz az egyéni léleknek folyamatos kapcsolatban kell lennie vele; illetve azt is hangsúlyozza, hogy a turíja állapota szavakkal leírhatatlan, ezért bocsátkozik Sankara költői képekbe. 

Nincsenek megjegyzések: