2009. augusztus 16., vasárnap

Gyakorlás - hidegben vagy melegben?

Ha hideg van, akkor öltözzünk be jobban, hogy elő tudjuk segíteni a belső hő felébredését, de zokniban pl. nem tudunk vinyászázni, mert csúszkálni fog a lábunk. A hosszú, lógó ruházat nem előnyös, ha nem inkább a testhez simuló, de rugalmas ruha, ami nem akadályoz a mozgásban. Lehetőleg kerüljük a hidegben való gyakorlást. Ha elég meleg van, akkor rövid alsóban és ujjatlan felsőben gyakorolhatunk.

A gyakorlásra választott helyiség legyen tiszta, jól szellőztetett, de nem huzatos; jól fűtött, világos (lehetőleg természetes fénnyel), és ne legyenek benne rovarok (szúnyog, légy stb.) Ha csendes a környezet, az a legjobb. A gyakorlás hőfoka: minél melegebb, annál jobb! Persze 36 foknál ne legyen melegebb, és ne legyünk a tűző napon! A szervezet 36 fokos, és amikor a környezetünk hidegebb, akkor a szervezet hőt ad le gyakorlás közben, és ez energiaveszteséget okoz, vagyis a belső anyagcsere-folyamatok helyreállítására kevesebb energia marad. Az Astanga-jóga gyakorlása közben előírás szerint meg kellene izzadnunk. Ez azt jelzi, hogy a belső hő (agni) felébredt, és miközben elégeti a méreganyagokat, izzadság (pára) keletkezik. Ha 20-25 fokos teremben gyakorolunk, akkor csak minimálisan izzadunk meg, és a befejező gyakorlatsornál, ami kevésbé dinamikus, lassan kihűl a szervezetünk. Ez a folyamat a relaxáció közben tovább folytatódik, és akár könnyen meg is fázhatunk. Sok jógateremben takarókat szoktak osztogatni a befejező relaxációhoz. A tapasztalatok szerint legalább 30 fokos hőmérséklet kell ahhoz, hogy a gyakorlás során bőségesen tudjunk izzadni, és a végére se hűljön ki a testünk. A reggeli gyakorláshoz tehát ajánlott a 30 fok, délután a 34-36 fok a megfelelő.

A meleg környezet hatására a test szövetei kitágulnak, és a kitágult csatornákon keresztül a szervezet sokkal hatékonyabban tud méregteleníteni, illetve a sejtanyagcsere is hatékonyabb, kevesebb energiát igényel. A belélegzett levegő testhőmérsékletű, és így szintén elősegíti az agni felélesztését. A hidegebb körülmények között történő gyakorlásnál a szövetek is hidegek, jobban össze vannak húzódva. Hem hajlunk annyira, és több a sérülés veszélye is. A teljes körű hatás és a gyosrabb előrehaladás érdekében tehát ajánlott a fűtött körülmények közötti gyakorlás.

Indiában, főleg Mysore-ban az év nagy részében 30 fokos és afeletti hőmérséklet uralkodik, és nem szoktak klímaberendezést használni. Emellett a páratartalom jóval fölötte van az Európában megszokott 40%-nak, ami télen, fűtési idényben még kevesebb a lakásokon belül. A monszun idején pl. 100% közeli a páratartalom 3-4 hónapig, és máskor is 60-70% körül van. Az ízületekben a váta dósa uralkodik, amelyik hideg és száraz természettel rendelkezik. Tehát ahhoz, hogy megnyugtassuk, és hagyjuk az ízületeket megnyílni, előnyös a meleg és nedves környezet. Az ájurvédában is a meleget és a párát használják a méregtelenítéshez. Ha meleg, de száraz helyiségben gyakorlunk, akkor kevésbé fogunk izzadni, és a szervezetünk jobban kiszárad. Ha a páratartalom 60-70%, akkor hamarabb elkezdünk izzadni, és a meleg kevésbé tikkasztó.

A melegben való gyakorlás természetesen több munkát ró a szívre, mivel az izzadás azt jelenti, hogy a szívnek a nyirokrendszeren keresztül kell kinyomnia a vizet a pórusokon át. Tehát ha a gyakorlás közben erősen izzadunk és sok folyadékot veszítünk, akkor inni kell, mert leeshet a vérnyomásunk, és fejfájás, szédülés, hányinger, szívdobogás jelentkezhet. Ha azonban rendszeresen melegben gyakorolunk, akkor a szívünk megszokja a magasabb terhelést, és a szövetek hamarabb fognak regenerálódni, átalakulni, az elménkkel együtt. A nedves szaunában (infraszauna) való rendszeres tartózkodás is elősegíti azt, hogy a meleg helyiségben végzett gyakorláshoz hozzászokjunk.

Az emberek hőtoleranciája és hőigénye különböző, és egyes betegségeknél, pl. magas vérnyomás és visszérgyulladás, nem ajánlott a túl magas hőmérséklet. Hosszú távon azonban mindkét betegségre jó hatással van a melegben végzett jóga, az olyan betegségeket is hozzávéve, mint a daganatos és ízületi megbetegedések. Szóval mindenki a vérmérséklete szerinti hőfokon gyakoroljon, de itt is próbáljunk egy rendszeres hatáshoz ragaszkodni. Például, ha melegben jógázunk, akkor mindig arra törekedjünk, ha pedig inkább 20-25 fokban szeretünk, akkor azt tartsuk meg. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy melegben kb. háromszor olyan gyorsan lehet fejlődni, mint hidegben.

Hozzáfűzésképpen érdemes elolvasni Pórffy Csaba blogbejegyzését "Belépés a kínzókamrába" címmel, amelyikben beszámol a Hot Ashtanga órán szerzett tapasztalatairól: ayogi.wordpress.com

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Gauranga!

Kb. 10 Agni-jóga órán vagyok túl. Amellett, hogy a gerincferdülésem folytán fennálló fájdalmak lényegesen enyhültek egy érdekes jelenségre lettem figyelmes. Galériázott lakásban lakom, s egy reggel arra ébredtem, hogy miután felegyenesedtem, csúnyán beütöttem a fejemet a plafonba, ami eddig épp hogy csak érintette a fejem búbját. Lehetséges-e, hogy a jóga jótékony hatásának köszönhetően cca. 3 cm-rel megnyúlt a magasságom?

Üdvözlettel: FE.

Gauranga Das írta...

Reggel eleve hosszabba gerinc, mint este. Ha ferdülésed van, azon sokat javíthat a jóga, ettől elméletileg meghosszabbodhat a gerinc. Funkcionálisan korrekt gerinc esetén ez ritkább jelenség.