2012. február 14., kedd

Nincs mese

Ma reggel Craig úgy döntött, hogy nincs mese, beigazít minden pózba 100%-osan. Még jógaóra előtt futottam egy jó húszperces kört a tengerparti homokban, így a napüdvözleteknek kellemesen izzadva kezdtem neki, mai amúgy mostanában nem jellemző reggelente, mert napok óta van egy kis szél és bárányfelhők az égen. Hárman gyakoroltunk egyébként, Liza még a meghúzott hamstringjét pihenteti, Timi meg elrontotta a gyomrát. Noémi csípője nem nagyon mozog a Thaibox miatt, így Craig a végén mutat neki külön 8-10 gyakorlatot, amivel kikezelheti. 


Nekem valamivel több erőm volt ma reggel, mint a többi napokon, mivel vasárnap nincs Thaibox, és így jobban ki tudtam pihenni magamat. Craig szerint is hajlékonyabb voltam ma, mint eddig. A praszárita pádóttánászanánál végül csak letette a kezemet a földre, már napok óta erőlteti ezt az ászanát. Utána a békászanánál vitte véghez azt, ami lehetetlennek tűnt: mindkét sarkamat lenyomta a földig, és kiemelte a mellkasomat. Megkértem, hogy a hevederes Íjpózban is segítsen, a lábat a nyakba rakós pózoknál meg már eleve ott volt és kipréselte őket belőlem. 


Szóval jól sikeredett a mai gyakorlás, holnapra vezetett órát ígért be Craig, biztos az is sok érdekességet tartogat. utána reggeli, majd megkezdtük a lazulást a tengerparton, végül nem motoroztunk sehová. Annyira bepunnyadt a társaság a napozóágyakon, hogy ebédelni sem akartak elmenni, így egyedül mentem a veggie mamihoz, aki egész jó kis levest, salátát és mungóbabcsírás tofut rittyentett egy kis rizzsel. 


Délután még egy órácska a parton, majd indulunk edzeni. Timi nem edz, de eljön fotózni, hogy legyen képünk is az edzésről. Ma három menetet sparringolok a kis Thai sráccal, de szól, hogy ne üssük egymást erősen, mert szerdán meccse van, nem jó előtte lesérülni. Közben kiderül, hogy az állkapcsom annyira meg van sérülve, hogy a legkisebb ütésnél is iszonyúan megfájdul. Három menet után le is állunk, autógumi, zsákolás, iskola az öreg Junnal. Akkor derül ki, hogy a jobb lábammal rúgni sem tudok rendesen, mert bedagadt a sípcsontom, és nagyon fáj minden rúgásnál. Úgyhogy marad a térd, könyök meg az ütések meg még a bal lábam, arra is rúgat jó sokat. 


Este haza, blogírás, vacsora, bevásárlás, mosás, teregetés stb. A hétfőnek is vége.  

Nincsenek megjegyzések: