Ez a szerzetes állítólag úgy hagyta el a testét (belépett a Nirvánába vagy nem tudom, hogy van ez pontosan a buddhistáknál), hogy közben a teste mumifikálódott, vagyis nem kellett mindenféle kenetekkel tartósítani, mint az egyiptomi fáraókat, csak úgy magától kiszáradt. Ami azért a samui páradús levegőben önmagában is nagyon figyelemre méltó. Egész jó állapotban ül még a vitrinben, csak egy Ray-Ban napszemüveget adtak rá, meg a narancssárga szerzetesi ruhát. Gondolom a szeme már nem nyújtott olyan szép látványt. Craig szerint van még két másik szerzetes-múmia is itt a szigeten, úgy látszik, ez valami szent hely-féleség is lehet, hogy itt csak úgy mennybe mennek a megvilágosult buddhista szerzetesek. Mi tagadás, érzem is a hely spirituális kisugárzását, nekem nagyon bejön.
A második állomás a Magic Garden volt. Ez tulajdonképpen egy szoborkert, ami a dzsungelben, egy vízesésekkel tarkított patakmeder két partján épült, és csodaszép! A harmadik állomás a szafari-park volt. Most persze mindenkiben felsejlik a gondolat, hogy "Szegény állatok! Miért kínozzák őket?" Igen, bennem is felsejlett, de ugyanakkor arra is gondoltam, hogy ha már az ember elveszi ezeknek az állatoknak (tigriseknek, alligátoroknak, elefántoknak) a vadon élő területét, legalább az ilyen farmokon gondoskodjon róluk, amennyire lehet. A tigrisekkel le lehetett fotózkodni, Liza a kis tigriskölyköt szoptatta cumisüvegből, én a fatert ölelgettem. Gondolom be voltak kómáztatva meg láncon is voltak, dehát ez ellen én nem sokat tudok tenni. Inkább adtam egy kis pénzt a gondozásukra. Utána az elefánt-show jött, végülis még ez is egészen szórakoztató volt. Hulahoppoztak, két lábra álltak, fociztak, és masszírozták az önként jelentkezőket.
A majom-showban megtudhattuk, hogyan szüreteli a majom a kókuszdiókat, és hogyan készítenek belőle kókusztejet. De a legdurvább a krokodil-show volt, ott tényleg a szegény krokodilokat is sajnáltam, akiket a farkuknál fogva rángattak az idomárok, és a szájukban turkáltak. Meg az idomárokat is sajnáltam, akik előbb a kezüket, majd végül a fejüket is betették a krokodilok szájába. Szerencsére mindenki élve megúszta :-) Mentünk még egy kört az elefántok hátán, utána pedig a vízeséshez készülődtünk. Itt először egy ebéd volt, aminek a java része csirkét tartalmazott, de azért mi találtunk párolt zöldséget és rizst, és meg is ettük. Utána egy fürdés a vízesés hűs vizében, néhány jógapózzal tarkítva, hiszen nem lehetett kihagyni a mesés hátteret.
Lassan indulás hazafelé, van még 2-3 óránk a strandolásra a lassan hanyatló nap fényében. ma egész nap szeles volt az idő, ráadásul fent a hegyek tetején hűvös is volt. Még néhány jógapóz a tengerparton, majd elindulunk, a többiek bazározni, én meg masszíroztatni. A Rey-be megyek, ahol tegnap Lizáék is voltak. Idősebb nő masszíroz megint, de nem az, aki Novemberben. De ez is jól csinálja, fájdalmasan. Esélyem sincs elaludni a kezei alatt. Nem tudom, mennyi idő alatt készül el, de mindenemet alaposan szétnyomja és belém dörgöl egy jó adag kókuszolajat. Most már regenerálódva vágok neki a hátralévő három nap edzésnek. Hát ennyi volt a pihenőnap :-).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése