2018. szeptember 18., kedd

A jógí étkezése

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

"3.2 Mikor kezdjünk bele a jógábhjásza gyakorlásába?


Tavasszal a csittarai  és vaigaszi(csaitra és vaisákha, április 15 és június 15 között), ősszel pedig az aipaszi és karthikai (ásvina és karttika, október 15 és december 15 között), télen pedig a margazhi (márgasírsa – december 15 – január 15) - ha ezekben az időszakokban kezdünk bele a jóga gyakorlásába, akkor nem fogja megbetegíteni a testünket, és jártassá fogunk válni a jógában. A többi hónapban közepes siker várható.
(A hindu asztrológia szerint nagy jelentősége van annak, hogy mennyire kedvező időpontban kezdünk bele egy tevékenységbe, mert ez messzemenőkig meghatározza annak eredményességét. Az indiai naptár szerint ezek a hónapok az évszakok közepére esnek, míg ha a felsorolásból kimaradt hónapokban kezdjük meg a jóga gyakorlását, akkor esélyes, hogy éppen évszakváltás zajlik, amikor még az egészséges emberek biológiai erői is felborulnak, és így esélyesebbek lesznek a betegségekre.)

3.3 Étrendi korlátozások a jógábhjászí számára

Az ételt mindig mértékletesen kell fogyasztani. Nagyon tisztának kell lennie, ne legyen túl forró, de ne is hűljön ki túlságosan (kerüljük a nagyon hideg ételeket). Az étel ízét élvezve, töltsük meg a gyomrunkat félig ilyen ételekkel. Ezután, hagyjuk meg a gyomor negyedét a víz számára, a többit pedig üresen, hogy lehetővé tegyük a levegő mozgását. Például, ha valaki általában képes megenni ¼ mértékegységnyi ételt, annak 1/8-nyit kell ennie, a hasa többi részét pedig a fentiek szerint szabadon hagynia. 
Csak az érheti el a jóga állapotát, aki nem alszik, eszik, és dolgozik túl sokat vagy túl keveset. 
(Ehhez hasonló verset találunk a Bhagavad-gítá 6.16 versében: nátjasnatas tu jógó'szti na csaikántam anasnatah na csáti szvapna-sílaszja dzságrató naiva csárdzsuna - „Ó Ardzsuna, nem lehet jógí az, aki túl sokat vagy túl keveset eszik vagy alszik.” A jóginak törekednie kell a mértékletességre és az arany középút betartására, nem csak az evés és az alvás, hanem a cselekvés és a tétlenség, valamint a spirituális gyakorlat és a világi kötelességek között. Ha elvéti a középutat, és az egyik szélsőség irányába lendül, az akadályt fog képezni fejlődése útján.)

Nincsenek megjegyzések: