Hliva Patrick - a vegán warrior

„Real Men Do Yoga” interjú-sorozatunk első alanya Hliva Patrick. Ő volt az első ember, akit látva elhittem, hogy a vegánizmus nem hülyeség, mert addig élőben jobbára csak „gyufakezű” vegánokat láttam, akik meghalnának, ha rájuk tennének egy ötvenkilós cementeszsákot. Patrickkal viszont nem állnék ki hegyi futásban versenyezni, vagy ha igen, akkor csakis a sport kedvéért, mert tudnám, hogy még le is érne, mire én föl :-). A többit pedig olvassátok a riportban:

G: Mindenki foglalkozik a jógával, illetve sokan jönnek az órákra, de az a tapasztalat, hogy 80-90%-ban elsősorban nők jönnek, ami nem baj, mert nagyon jó és nagyon hasznos a számukra. De ugyanakkor szeretném a férfiak számára is közvetíteni az üzenetet, hogy milyen hasznos dolog a jóga, és ezért olyan jógázó férfiakat szeretnék bemutatni, akik az életük fontos részének tekintik a jógát. Ezért jutottál eszembe te, mint első beszélgetőpartner. Első kérdésem az volna, hogy vegán is vagy, meg jógázol is – melyik jött előbb, hogyan találkoztál ezekkel a dolgokkal?

P: A vegánsággal, csoportokkal, skatulyákkal kapcsolatban azt szoktam mondani, hogy maradjunk inkább nagyon nyitottak. A vegánság is egy szuper dolog, de így hangoztatva mintha elhatárolni akarnánk magunkat. Mint ahogyan a jógánál is azt látjuk, hogy a társadalom szemében az egy olyan nagyon lágy, női dolog, ami hajlékonyságra van kihegyezve. Vagy például ha kimész az erdőbe edzeni és húzódzkodsz meg guggolsz párat, akkor rögtön azt hiszik, hogy crossfites vagy. Ez nem rossz vagy nem jó, csak én inkább az összetartás felé igyekeznék. Úgyhogy maradjunk a nyitottságnál, én kísérletezem az életemben mindennel. Tudod azt, hogy én voltam 116 kiló is. Amikor vegán lettem, akkor azt mondtam, hogy ha én úgy fogom érezni, hogy halat egyek, vagy tojást egyek, vagy húst egyek, nyersen vagy főve, akkor én azt fogok enni. A legfontosabb az, hogy amit én legjobb tudásom szerint látok és érzek, azt kövessem.

Amikor magával a jógával találkoztam, már elértem azt a pontot, hogy megelégeltem az életemet, ami volt, és azt mondtam, hogy ha belepusztulok is, akkor is változtatok. Először a súlyom kezdett változni. Izraelből visszaérkezvén már odafigyeltem arra, hogy mit eszem, mit iszom, és nagyon tudatosan magamnak raktam össze azokat a mozgásokat, amiből lehetett fejlődni, minél gyorsabban, minél hatékonyabban, az én akkori elképzelésem szerint. Megláttam egy fotót az újságban, amiben egy úriember a jógát reklámozta. Szálkás, szikár alkatot láttam, és az én akkori fejemmel azt mondtam, hogy egy jóginak így kell kinéznie, én ezt meg fogom próbálni. A karatéból, a súlyemelésből, a testépítésből, a küzdősportokból ezzel a férfias szemlélettel úgy voltam vele, hogy az nekem kell. De már tudtam a fogyásom kapcsán is, hogy nyitottnak kell lennem, mert ha bárhol megállok, bármilyen dogmánál, azzal elveszítek nagyon sok lehetőséget.

Így elmentem jógára, és az első órán rájöttem, hogy ez azért sokkal keményebb és nagyobb kihívás, mint aminek gondoltam, szóval amit nekem tanítottak ezek a sportok, az azonnal alázatra szólított fel, és nagyon megtetszett. A következő dolog, ami megfogott, hogy egyik este óra után sétáltam haza, és észrevettem, hogy végtelen nyugalom töltött el ami kellemes boldogság érzésével keveredett. Addig elemezgettem, hogy mi történhetett az életemben, ami ezt a változást okozta, amíg rájöttem, hogy a jóga volt. A jógától szó szerint boldogabb az ember. A következő, amit észrevettem, hogy az izmaimban olyan változás következett be, mintha egy nagy intenzitású edzést, például sprintekkel teletűzdelt futást meg egy erősítő edzést együtt csinálna végig az ember. Aztán ott az óravégi ellazulás, a meditatív része, ami nekem mindig nagyon ment.

Első pillanattól éreztem, hogy ez így nagyon jó, ezt csinálni kell. Nem voltam igazán hűséges jóga-gyakorló. Ha megkérdezik, hogy mióta jógázol, akkor azt mondom, hogy tíz éve ismertem meg. Viszont ha az kérdezik, hogy mennyi ideje gyakorolsz, akkor azt mondom, hogy mondjuk egy éve, vagy másfél-kettő óta gyakorolok lelkiismeretesen, jógát. 

Például, a rendszeres meditáció úgy öt éve jött, együtt a vegánsággal. Egy Osho-könyvben olvastam talán először a vegetáriánizmusról de nem fogott meg. Később megnéztem a „Földlakók” című filmet, szigoróan végignézettem magammal minden képkockáját. Másnap észrevettem, hogy nem kívánom húst. Azonnal elkezdtem új recepteket keresni. Lakto-ovo vegetáriánus étrenddel kezdtem. Gyerekkoromtól szívesen főztem magamnak és akkoriban ha valahol ettem, már ragaszkodtam ahhoz, hogy mit eszem-iszom.

Közbevetném, hogy testsúlyomat tekintve, először lementem 82 kilóra 116-ról, aztán onnan egészen 67kg-ig is, innen lett majd 72-76kg az elmúlt 6 év átlaga.Annyira messze vannak már ezek a dolgok, mintha előző életekbe kellene visszamenni. A jóga ebben is csodálatos dolog, hogy a kiegyensúlyozottság és az ütemes testi fejlődés mellett annyi mindent beindít, hogy onnantól nehéz megmondani, hogy mi, miből is következett.

Tehát vegetarianizmusom, öt napon belül nőtt a súlyom 2, 2.5 kilót. Akkoriban ketrecharcosokkal edzettem, és erőnléti-állképességi edzéseket végeztem, szóval lehetetlen volt, hogy ennyit hízzak. Tovább kutattam az információkat, kiderült, hogy a hagyományos, nagyüzemi módokon tartott állatok termékei, a tojás és tejtermékek annyira tele vannak hormonokkal, hogy lényegében még károsabbak, mintha nem fogyasztaná az ember. Így öt nap után vegán lettem, hatodik-hetedik napon pedig rátaláltam a nyers veganizmusra.

G: Hetednapos nyers vegán?

P: Szó szerint. Szinte azonnal 100% Raw Vegan. Nem kalkulálgattam pontosan, de most hat év után már csak mosolygok rajta, hogy ki mennyi százalékban nyers vegán. Én azt mondom, hogy hagyjuk ezt is, hogy mennyi % legyen a természetes, nyers étel. Hozzunk össze mindent és mindenkit egy képzeletbeli kerekasztalnál és mindenki azt vegye ki az infókból, amit szeretne és amit éppen tud akkor. Honnan tudhatnám, hogy kinek mi az útja, és annak hogyan és mikor kell megtörténnie. Annyira már vagyok okos, hogy tudjam, hogy ennyire nem vagyok okos. Nekem annyira fantasztikus volt az élő ételeknek, a tudatos táplálkozásnak az életszemlélete, a kutatások, a saját tapasztalatok, ezek mind annyira megfogtak, hogy azóta folytatom is ezt az utat. 

Emlékszem azokra a dolgokra, amik ilyen mérföldkő jellegűek az életemben. Amikor visszajöttem Magyarországra, elmentem az egyik Ashtanga órádra, és ott azt éreztem, hogy még nagyobb alázattal kell viszonyulnom a jógához, is. Minden jóga az életben, mert megtanít arra, hogy mi az a következő üzenet, amit te még nem értettél meg. Például amikor futsz egy hegyen 10-12 kilométert, ott van idő gondolkodni. Amikor futsz felfelé először, akkor bizonyos részeknél észreveszed, hogy nagyon nehéz, aztán fokozatosan fejlődsz. Később, ha egy ideig nem mégy futni, olyan a hegy veled, mint egy rossz szeretővel. „Gondold, hogy felém se néztél, eszedbe sem jutottam, nem jöttél, és minden úgy lesz, mint régen volt? Nem, majd most szépen meg fogod tanulni, hogy ez nem így megy.” Így fáj, meg sok, meg gyengébben megy. És ez mindennel így van. Az, amit gyakorolsz, és csinálsz és működik, ha elhagyod, utána meg kell fizetni az árát, egy bizonyos módon. Ezt vettem észre ott a te órádon, hogy nem jöttem elég nagy alázattal, rendszeresen és a jógának az is, az üzenete, hogy gyakorolni kell. Akkor lett igazán szerelem a jóga, és tényleg úgy beleszerettem, hogy amennyit lehet, gyakorlom, és azóta tudom azt, hogy ha gyakorol az ember, akkor nem is várt, nagy változások vannak.

Például a sáskát gyakoroltam régebben is, de nem nagyon ment. Amikor elkezdtem járni hozzátok, akkor egyszer csak felment. Nem úgy jött, mint a küzdősportokban tanították, küzdősen, belehalva. Ehhez tényleg “csak” jönni kellett és gyakorolni, és minden megtörtént. Amikor megélsz egy ilyen fizikai előrelépést, akkor elkezdesz minden mást is észrevenni. Ebből jött utána az, hogy észrevettem érzelmi blokkokat kioldódni az órákon. Vannak olyan ászanák, amik neked akkor ott feloldanak valamilyen blokkot. Mint ahogy az életben, szenvedünk és minden nap meghalunk egy kicsit csakhogy ez nem valami végérvényű halál(itt sem), hanem egy feloldás, átérés egy következő szintre. Hirtelen olyan érzelmi hullám tör rád, mint valami energiaáramlat általi gátszakadás. Rájössz, olyan energiaváltozás történt a testedben, ami kioldott egy érzelmi blokkot, egy nagyon hosszú nyújtásban például. Szavakkal nehezen leírható dolog. Hát itt tartunk ezzel a szerelemmel. Emberileg, testileg, lelkileg annyi mindent ad a jóga… pedig még alig tudok róla valamit.

G: Milyen jógairányzatokkal találkoztál eddig?

P: Életemben először hatha-jógával majd a Hot Ashtangával, illetve a sima változatával, a Sivanandával, az Iyengarral, de arról tudok a legkevesebbet, az Agni-jógával, a vinyásza flow-val, Jin jógával, dinamikus jógával, antigravity es himalája jógával. Azt látom, hogy tanáronként sok minden különbözhet. Kicsit jobban szeretem a mostanság régebbinek elfogadott irányzatokat. Bikramon életemben nem voltam, csak elmondás alapján tudnék véleményt mondani róla. Azt látom, hogy az AGNI Jóga 36 fokos, gyakorlatonkénti 21 légzéses kitartása talán igazán olyan, hogy a férfiak is megtalálják benne, hogy miért is jó a jóga. Manapság nagyon teljesítményalapú világban élünk, kiégésig megyünk. Ebbe a Bikram a 42 fokos hőmérsékletével és hosszan kitartott ászanáival remekül beleillik. Mindenki, aki volt az ismerőseim közül Bikramon, azt mondja, hogy nagyon kemény, nagyon hajtanak. És akkor ott van a jóga világbajnokság. Meg kell nézni Joseph Enciniának a 2012-es jóga világbajnoksági gyakorlatát. Mindegy, hogy tornász vagy, vagy crossfites, vagy küzdősportot csinálsz, azt fogod mondani, hogy le a kalappal, kőkemény a fazon. Látni fogod, hogy fantasztikus erő és izom-tudat kombinációk vannak.

Másik oldalról viszont a jóga minket arra tanítana, hogy ne erőből, akaratból menjünk, hanem mindennel legyünk ott, minden gyakorlási pillanatban. Minden jóban van valami rossz, minden rosszban van valami jó. Minden férfiben van női energia, és minden nőben van férfi energia is, tehát csak az egységben lehet igazán létezni, azt megélni. A jóga világbajnokság az a része a jógának, amikor megmutatom, hogy mit tudok. A férfitársaimnak azt mondanám, nézzétek meg, a jóga mindent megad, amit más mozgásban kerestek, viszont azt meg ti fogjátok megtapasztalni, hogy testileg, lelkileg, szellemileg, az élet minden más területén is jobb lesz az állóképességetek. Minden téren erősebbek lesztek, mégsem merevek, megértőbbek s mégis biztosabbak mindenben.

G: Hetente hányszor jógázol, hogyan áll össze a gyakorlásod?

P: Mondták nekem, hogy jógázni minden nap kellene, az az igazi jógázás. Tizenkét éve nem igazán voltam edzőteremben, elsősorban saját testsúlyos gyakorlatokat használtam, húzódzkodás, tolódzkodás, futások, stb. Amellé talán heti egyszer fért bele a jóga. Utána rájöttem, hogy amikor egy héten kétszer-háromszor gyakorlok, akkor annál gyorsabban haladok. Ma ott tartok, hogy a fizikai gyakorlásom 70-80%-át a jóga teszi ki. Én személy szerint nem teszek egy napra két gyakorlást. Heti 4-5 alkalom a jógázás. Szeretek jógaközpontba járni gyakorolni, mert annak megint más hangulata van. Mindenkinek azt javaslom, hogy ha elkezd jógázni, akkor keressen egy tanárt magának és akár nézzen meg minden termet, hogy megértse mihamarabb, hogy miről szól a jóga, neki. A jógára szó szerint csak el kell menni, ha talál egy jó iskolát magának, ahol odafigyelnek rá, beszélnek vele, kiigazítják a gyakorlatait, és vannak rendezvények, akkor nagyon hamar meg fogja látni, hogy miről szól ez az egész. Annyi mindent ad a jóga, hogy ha nem is lesz valaki maga is jógaoktató, akkor is az élete miden részét átalakítja a jóga.

A meditációval kapcsolatban azt gondoltam, hogy az én agyam nagyon jól működik, mert az én agyam több ezer dolgon tud gondolkodni, egyszerre. Addig, amíg valaki nem kérdezte meg, hogy mikor szoktál lefeküdni aludni. Mondtam, hogy hajnal 1-2 körül. Egy reflexológus kérdezte ezt, mondta, hogy az nagy probléma, mert az agy éjjeli 10 és 12 óra között piheni ki magát. Ha ezt évekig elhanyagoljuk, akkor a test valamikor valamilyen fájdalmas betegség formájában fogja a számlát benyújtani. Akkor elkezdtem keresni, mert éreztem, hogy valahogy meg kell változtatni ezt a több ménesnyi vadló hozzáállását az agyamnak. Megpróbáltam az agykontrollt, de nekem nem működött. Hangsúlyozom, hogy ez csak az én tapasztalatom, mindenki csak a saját útját ismerheti. Nem tudtam rendszeresen csinálni. Egyik nap videókat néztem, David Lynch és John Hagelin szerepelt benne. Az ő nyitottságuk annyira megfogott, hogy valami azt mondta belül, hogy meg kell keresnem, mit gyakorolnak ők, amitől ilyenek. A Transzcendentális meditációt gyakorolják. Megkerestem, hogy Magyarországon ki tanítja, elmentem, kifizettem, megcsináltam. Van, aki azt mondja, hogy nagyon drága ilyenekért nem szabadna pénzt kérni. Szerintem egy milliárdos cég, ami élelmiszert forgalmaz, vagy autót gyárt, vagy valamilyen szolgáltatást nyújt, az semmivel sem értékesebb teremtés, mint aki elmegy jógatanárnak, óvónőnek, személyi edzőnek, költőnek, vagy írónak. Nekem egyik sem értékesebb vagy kevésbé értékes. A meditáció annyira jó és fontos, hogy ha valaki igazán szeretne változtatni az életén, és csak egy dolgot lehetne tanácsolnom neki, akkor azt mondanám, hogy meditáljon. A meditációban azt találtam, hogy csak magad leszel, még inkább saját magad. Elkezdesz vagy a légzéssel, vagy egy mantrával, vagy a csenddel dolgozni, és onnanól kezdve pillanatról pillanatra rájössz, hogy ki vagy, mi vagy, elkezdenek lecsendesedni a gondolataid, és el tudod kezdeni használni az elmédet, ahelyett, hogy ő használna téged.

G: Utolsó kérdés – sokan hallottak már a nyers vegánizmusról, de aki nem próbálta még, annak fogalma sincs róla, hogy mit is esznek. Neked például egy napi étkezésed hogyan áll össze?

P: Elhiszed, hogy mindenki ezt szokta kérdezni tőlem? Ha konkrétan egy nyers vegán étrendet eszem aznap, akkor reggel ébredés után elfogyasztok egy liter citromos cayenne-borsos ásvány- vagy tisztított vizet. Utána másfél-két kilós gyümölcs- vagy zöldturmix következik. Ha zöldturmix, akkor kevesebb gyümölcs és zöld leveles, vagy pedig superfoodok ilyen vagy olyan mennyisége, kakaó, perui zsázsagyökér, amerikai karob, bármilyen superfood jöhet. A nyers étrendnél a mennyiségre oda kell figyelni, mivel a főtt ételek esetében koncentráltabb a kalóriamennyiség, de általánosságban kisebb a hatásfok. Nagyon fontos, hogy az, amit én elmondok, az lehet, hogy a bolygón senki másnak nem fog működni, de az is lehet, hogy sok embernek lesz tökéletesen megfelelő. Én általában kétszer vagy háromszor eszem egy nap, néha egyszer. Attól is függ, hogy milyen edzést végzek, mit csinálok aznap, milyen időrendem lesz. Ha másodjára eszem, akkor az egy óriási mennyiségű saláta lesz. Ennek nagy része zöld leveles, vagy pedig nem édes gyümölcs (paradicsom, paprika, uborka, kisebb mértékben gyökérzöldségek, zsiradék, pl. kókuszvaj, olíva, dió, lenmagolaj, csírákat, áztatott magokból készített krémek, szószok, sajtok, superfoodok pl. lilakukorica. Bármelyik irányzatból használok ötleteket. Glutén nem jellemző, a zsírtartalom is változik.

Én mindig is sokat ettem, megeszek 6-8 zöld kókuszdiót, és ezen az indiaiak, bangladeshiek is csodálkoznak. Használok vízböjtöket, 1-3-7 napot, és csak vízzel csinálom. Ezt fontos tudni, hogy az én testem volt 116 kilóra is feldagadva, úgyhogy a lépésről lépésre diéta nem jött be. Én kilóban számolom az ételt, nem kalóriában. A kockáim most is megvannak, de nem is ez a lényeg, hanem azon vagyok, hogy úgy éljem az életemet, hogy minél teljesebb, egészséges életet éljek az én mindenkori értékrendem szerint. Az élő étel azt jelenti, hogy áztatjuk a magokat, fermentálunk, csírákat eszünk, ami minél közelebb van a természetes állapotához, és aki így étkezik, annak mennyiséget kell ennie. Ha megsütjük az ételt, akkor több benne a kalória, és megváltozik a molekuláris szerkezete is. A nyers vegánok nagy mennyiségű vizet, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, de minden megvan, ebben az étrendben is, amit a hétköznapi módon étkezők esznek, van rengeteg tortarecept, pörköltszerű, nehéz ételek, krémek, szószok, meleg levesek, juice-ok, turmixok, és szupertáplálékok, csokicsodák amiről a hétköznapi ember soha nem is hallott. Úgyhogy rengeteg táplálék van, és ami még fontosabb, hogy a nyers vegánizmusnak nem az a lényege, hogy eltávolodjak a társadalomtól, hanem az, hogy találok valamit, amitől békésebb, boldogabb, energikusabb, vidámabb leszek, programok nélkül is. Ha jól csináljuk, akkor elveszítjük a kaja-kóma állapotát, étkezés után rögtön aktívak akarunk lenni. Ezek az emberek könnyebben alszanak, könnyebben ébrednek, a saját súlyukkal elégedettebbek, és élmény, kaland az élet, mert minél jobban tudjuk használni ezt a testet, annál jobban tudjuk megélni a saját tapasztalásainkat.

G: Köszönjük szépen.

P: Nagyon szívesen.