Ászanák a jógairodalomban

Újabb részlet a szakdolgozatomból:

"XI. fejezet: Ászanák a jóga-irodalomban

Az előző fejezetben említett Bikram/Ghosh tradícióban oktatott 84 klasszikus ászana forrásainak kutatása során Gudrun Bühnemann felülvizsgálta azokat az írásos forrásokat, amelyek az ászanák különböző listáit tartalmazzák, ugyanis több tradíció hivatkozik 84 kiemelt ászanára, bár egyértelmű és mindenki által elfogadott lista természetesen nem létezik. Nyilvánvalóan a többnyire szanszkrit nyelvű forrásművekkel az az elsődleges probléma, hogy az egyes ászanák neveit sok esetben felcserélhetően vagy éppen különböző jelentéstartalommal használják az egyes források, így ahol nem találunk leírást vagy képes ábrázolást, esetenként nehéz beazonosítani, hogy az egyes felsorolások konkrétan mely ászanákra utalnak.

Az astánga vinyásza tradíció szempontjából valójában a 84 kiemelt ászanának nincs akkora jelentősége, bár a létező forrásművekkel sok esetben jelentős az átfedés. E fejezetben inkább az lesz a célunk, hogy az astánga vinyásza sorozataiban előforduló ászanákra utaló klasszikus referenciákat keressünk. A misztikus 84-es szám megjelenéséről csupán annyit, hogy a legtöbb klasszikus szöveg (Góraksa-sataka, Gheranda-szanhitá, Siva-szanhitá) szerint Siva 8 millió 400 ezer ászanát próbált ki, és ezek közül választotta ki a 84 legfontosabbat, amelyek hasznosak az emberiség számára.¹

Következésképpen a Gheranda-szanhitában 32 ászana felsorolását és ismertetését találjuk, a Hatha-jóga Pradípikában 16 ászanáét, a Siva-szanhitában négyét (padmászana, sziddhászana, szvasztikászana és ugrászana), a Góraksa-satakában pedig csupán kettőét (padmászana és sziddhászana). Az astánga vinyásza-sorozatok ászanáinak beazonosításánál még két forrást fogunk figyelembe venni. Az egyik a Mysore-i palotában található Srí Tattva-nidhi, amely 122 ászana leírását tartalmazza, illetőleg a Krishnamacharya által felkutatott Jóga-rahaszja körülbelül 75 ászanát sorol fel, bár egyeseknél megemlíti, hogy többféle változata is létezik. Ez utóbbi forrással az a probléma az előzőkhöz képest, hogy csupán felsorolja az ászanák neveit, és nem ad róluk leírást, így nem mindegyiknél azonosítható be egyértelműen, hogy ugyanarra az ászanára utal-e, mint amit az astánga sorozatokban gyakorolunk.

1 “Nyolcmillió-négyszázezer ászanát írt le Siva. Annyiféle póz van, ahány féle teremtett élőlény van az univerzumban. Közülük nyolcvannégy a legjobb, és ebből a nyolcvannégyből harminckettő találtatott hasznosnak az emberiség számára ebben a világban.” Gheranda-szamhitá 2.1-2. Singh 2004, 89. old.