A vírabhadrászana mitológiája
A hinduizmus alapjait Shiva, a pusztító, Visnu, a fenntartó és Brahmá, a teremtő istenek hármasa alkotja. Shiva az egyik legfőbb isten a hinduizmusban, több funkciója és megjelenési formája is van. Ő birtokolja a tama-gunát is, ami a tudatlanság kötőereje. Három szeme van: a Nap, a Hold és a tűz. E nagy hatalmú istent szokás 4, 6, 8, 10 vagy akár 32 karral ábrázolni. Hátasállata a Nandi bika. Lakhelye a Kailásza-hegy. Hajfonataiból ered a Gangesz folyó.
Shiva egy olyan aszkétikus teremtőisten, akit jó és rossz tulajdonságokkal is jellemeznek. Egyfelől védelmező és óvó, másfelől kegyetlen pusztító aspektusát ismerjük. Nyakában koponyafüzérrel, olykor félig férfi, félig női alakban ábrázolják. Ezzel kettős természetét, az ellentétek kölcsönhatását, egymásban való feloldódását szimbolizálják. Jobb kezében háromágú szigonyt tart, homlokán félhold alakú díszítés van. Koponyafüzéreket és kígyókat hord a nyakán. Lábát a legyőzött törpén, Mujalaka démonon nyugtatja. Bal kezében egy dobot tart.
Gyakran három szemmel ábrázolják, a harmadik szeme a homloka közepén van.
A testén elhamvasztott holtak hamufoltjai láthatók, ami aszkéta életmódjára utal.
Csapzott, arany, vagy sárgásfehér hajfonatokkal jelenítik meg. Kék nyelvvel és torokkal festik meg a színes szobrokon vagy képeken. Vírabhadrát Siva fiaként vagy teremtményeként tartják számon, most lássuk annak történetét, ahogyan megszületett.
Daksha Brahmá, a teremtő isten egyik fia, aki egy nagyszerű király. Dakshának 24 leánya volt Parsutitól, és még 62 a másik feleségétől, Panchajanitól. Legkisebb leánya, Sati. Sati miután felnőtt egyetlen vágya volt, hogy Shiva asszonya lehessen. Mit tehet ilyenkor egy jó és szerető apa? Természetesen megtiltja. Na, de Satit sem olyan fából faragták ám, érdekelte is őt az apja engedélye, persze, hogy hozzáment Shivához. Dakshának nem sok választása volt.
Ahogy aztán telt-múlt az idő, Daksha nagy áldozatot mutatott be, melyre minden nagy istenség meg volt hívva, kivéve Shiva és felesége Sati. Persze, Sati mint mindig, most is olyan engedelmes volt, hogy érdekelte is őt, hogy megtiltották neki, hogy részt vegyen az ünnepségen, ment ő meghívás nélkül is. (Shiva is ellenezte, hogy elmenjen.) Daksha megalázta és megsértette lányát, Satit, aki erre tűzbe vetette magát és elégett. Na több se kellett, megtudta ezt Shiva és éktelen haragra gerjedt. Mérgében kitépte néhány hajszálát, s a földre hajította, melyből létrejött Virabhadra (Shiva destruktív megtestesülése) és Bhadrakali (főistennő, egy vad és intenzív megtestesülés, Virabhadra menyasszonya). Virabhadra fekete volt, mint a felhők és legalább ezer karja is volt, no meg 3 égő szeme és szörnyű fegyvereket is cipelt. Virabhadra hatalmas démon, hős-szörny, aki miután Shiva lábai előtt meghajolt, hogy tiszteletét és engedelmességét kifejezze, azzal a feladattal lett megbízva, hogy vezesse seregét Daksha ellen és pusztítsa el annak áldozatát. Úgy robbantak be Daksha gyülekezetének kellős közepébe, akár egy hurrikán. Tönkretették az áldozatot, megfutamították az ott lévő egyéb istenségeket, papokat, Dakshát pedig lefejezték.
Shiva mindeközben visszavonult Kailászra gyászolni. És persze mély meditációba vonult. Sati a Himalája tövében Uma alakjában született újjá, és megint élete vágya Shiva szerelmének megszerzése volt.... de az már egy másik történet. Virabhadráról pedig ászanákat (Virabhadrasana I., II. és III.) neveztek el, hogy emlékezzünk a nagy hősről, aki csapozott hajfonatból született. Dél-Indiában Virabhadrát különös imádat lengi körbe mind a mai napig. Shiva legtöbb templomában található Virabhadra szobor is. Andhra Pradesh államban a leghíresebb a Lepakshi-i templom, amely például Virabhadrának van felajánlva/felszentelve. Forrás: yoginicelia.blogspot.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése