Tanorexia: szolárium-függőségnek is nevezik, bár én nem járok szoláriumba, de nyáron szeretek a napon edzeni meg általában a napon tartózkodni. Persze most ennek vége, jön az esős ősz, én meg kifakulok, mint egy albinó nyuszi :-)
Ortorexia: egészséges étkezés-függőség. Ennek a viselkedészavarnak az a definíciója, hogy a benne szenvedőt állandóan az foglalkoztatja, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak a tápláléknak, amit eszik, és mániákusan csak a legegészségesebb ételeket hajszolja, időt és pénzt nem kímélve. Na jó, én valóban nem eszem szemetet, de azért nem stresszelek ezen az ügyön. Beszerzem a jó alapanyagokat, magamba tömöm, és jóllakom vele. Igyekszem minél változatosabban étkezni, és nem parázok állandóan azon, hogy milyen betegségekkel hozzák összefüggésbe ezt vagy azt az élelmiszert. De azért nem baj, ha természetes ételeket eszünk, a junkfood-evésre nem jó kifogás az, hogy "nem vagyok egészségmániás".
Exorexia: edzésfüggőség. Majdnem minden nap edzem, illetve jógázom is párhuzamosan. Összességében azért nem szokott 2-3 óránál több időm jutni rá, mert van még a család, az Atma, a blog stb. Nem érzem azért úgy, hogy az életem minden aspektusát az edzésnek rendelném alá. Megint csak nem jó kifogás ez arra, hogy ne eddzünk rendszeresen. A sport legalább ugyanolyan fontos, mint az evés, így időben is annyit kellene rászánni minden nap.
Negatív anorexia (más néven machizmus): a férfiak azon viselkedészavara, amikor túl kicsinek érzik magukat, és állandóan az izmaik növesztésével vannak elfoglalva. Az igaz, hogy nem szeretnék megint 63 kiló lenni, mint 3 éve voltam, meg persze zsírra hízni sem, de a brutális izomépítés sem a célom, mert a túl nagy izmok megnehezítik egyes jógapózok végrehajtását, és ezt már most is érzem. De azért szeretek célokat kitűzni magam elé, és a funkcionális erő nem árt, ha van. Ez pedig bizonyos mértékű izomnövekedéssel is jár hosszú távon, remélem, ezzel nem bántok meg senkit :-)
Összefoglalva, nyilván nem jó, ha valaki mániákus függőségbe kerül valamitől, legyen az akár a jóga, a sport, vagy az egészséges életmód. Szerintem az ilyen jellegű függőség azokra az emberekre jellemző elsősorban, akiknek az egyéb fontos életterületei nem kiegyensúlyozottak, valami elől menekülnek, vagy pótszernek használják az ilyen jellegű függőségeket, amelyek azért valljuk be, sokkal kevésbé károsak az egészségre, mint a drog, az alkohol vagy nikotin, koffein-függőség és egyéb szenvedélybetegségek. A napozással kapcsolatban is több a para, mint a valós veszély. Ha az ember vigyáz arra, hogy ne égjen le, és nem keni magát mindenféle kommersz, vegyszeres naptejekkel, akkor semmi baja nem lesz tőle, sőt, sokkal egészségesebb lesz, mint az orvosi patkány-életmódot folytató városi emberek. Az edzéssel kapcsolatban is előfordulhatnak sérülések, sportártalmak, de ha ésszel és megfelelő irányítás alatt végezzük, akkor ezek javarészt elkerülhetők. Nem vagyunk olimpikonok, az egészségünk megőrzése érdekében sportolunk. Ezért a különböző teljesítménynövelő szerek szedése sem indokolt, amelyeknek valóban vannak veszélyei, főleg, ha orvosi háttér nélkül, sufni-módszerrel beszedünk mindent, amire azt mondja valaki, hogy mennyire ütős cucc.
Az étkezéssel kapcsolatban pedig sajnos sokkal több az igénytelen és felvilágosulatlan ember, mint azok, akik túl szigorúan vesznek valamilyen egészégesnek mondott étrendet. Nekik sem lesz nagy bajuk, ha elegendően változatos alapanyagokat használnak, bár egyes vitaminokat tényleg érdemes pótolniuk a vegánoknak. Szóval ne legyen mánia az egészség, de jól járunk, ha az életmódunkká tesszük a rendszeres testedzést és az egészséges étkezést. nem kell túl szigorúnak lenni önmagunkkal szemben, de a túlzottan elnéző hozzáállással sem jutunk előrébb. Mindenki a maga egészségének a kovácsa, kezdjünk el kísérletezni, és nézzük meg, mire jutunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése