10. Trinidad és Tobago - 30%
9. Venezuela - 30.8%
8. USA - 31.8%
7. Mexikó - 32.8%
6. Dél-Afrika - 33.5%
5. Arab Emirátusok - 33.7%
4. Jordánia - 34.3%
3. Egyiptom - 34.6%
2. Szaúd-Arábia - 35.2%
1. Kuvait - 42.8%
Igaz, hogy Magyarország nem került be az első tízbe, de viszont az Európai Unión belül toronymagasan vezetünk 28.5%-kal. Azért ez is szép teljesítmény. A fenti adatokból kitűnik, hogy nem feltétlenül egy ország gazdasági helyzete határozza meg, hogy az állampolgárai mennyire elhízottak. Vagyis a szegény országokban is sok kövér ember van, viszont az, hogy kevesebbet együnk, nem kerül plusz kiadásba. Ha okosak vagyunk, akkor még az sem kerül sokkal több pénzbe, hogy egészséges, értelmes kajákat együnk a hulladékok helyett, amiket a McDonalds és az áruházláncok ránk zúdítanak kajának álcázva.
Mielőtt (immáron sokadszorra) rátérnék annak az egyszerű kérdésnek a megfejtésére, hogy miképpen kerülhető el a dagadtra hízás, nézzünk néhány szempontot, ami talán elriasztja a jobb érzésű olvasókat a dagadó hurkák kifejelesztésétől, vagy ha már eljutott a szupernehézsúlyú kategóriába, akkor talán inspirációt ad a komoly életreform megkezdéséhez.
1. A túlsúlyos emberek ízületei sokkal nagyobb eséllyel tropára mennek, még akkor is, ha kínosan ügyelnek arra, hogy minél kevesebbet használják őket, mint a normál testsúlyú, és fizikailag aktív életmódot élő emberek ízületei.
2. A szívről és az érrendszerről ne is beszéljünk, amelynek szintén annyit kell dolgoznia, int egy maratoni futóénak, anélkül, hogy a megfelelő edzettségre szert tudott volna tenni. Ez már két indok, ami miatt a kövér emberek eleve hátránnyal indulnak, bármilyen életmódváltást is tűznek ki célul maguknak.
3. A túlterhelt és szeméttel telepakolt emésztőrendszer sokkal hamarabb felmondja a szolgálatot, mint az egészséges kajával, mértékkel táplált szervezet. A felhalmozódott méreganyagok pedig mindenféle betegség táptalajául szolgálnak, említhetjük például a rákot, az egyik vezető halálokot ezekben a társadalmakban.
4. A mértéktelen zabálás a metabolikus szindróma melegágya, ami a fent említett ízületi, keringési, daganatos és autoimmun betegségek mellett például a cukorbetegség járványszerű terjedését is elősegíti.
5. A gyorskaják tele vannak függőséget okozó anyagokkal, így nem is olyan könnyű leszokni róluk, mert amint úgy érezzük, hogy leszaladtak a plusz kilók, azonnal rohanunk a cukrászdába, a Mc Donaldsba vagy a Don Pepébe. Így belekerülünk a jojózás körforgásába.
6. Kövér testtel szexelni is sokkal nehezebb.
Na jó, nem elmélkedem tovább, aki eldöntötte, hogy végérvényesen lefogy, vagy pedig nem is fog meghízni, annak jár a piros pont, aki meg nem, az inkább rendeljen még egy pizzát az esti film mellé.
Most pedig a megoldásról, amiről már annyi szó volt mindenütt.
1. Nem a koplalástól fogsz lefogyni, hanem attól, hogy elkezded a megfelelő dolgokat enni. Valahogy a legtöbb sztárdiétából kimaradnak a zöldségek és a gyümölcsök, és fehérjék meg zsírok tömkelegét diktálják belénk mindenféle zsírégető kapszulák kíséretében, vagy pedig koplalásra, egyoldalú diétára fognak (kedvencem a csoki-ásványvíz-diéta).
2. Nem jó a szervezetet kiéheztetni, sem össz-kalória-ügyileg, sem bizonyos nutriensek, például vitaminok szempontjából, mert akkor nem fogunk tudni gátat szabni a zabálási kényszernek. A kalóriabevitelt úgy kellene belőni, hogy kb 20%-kal maradjon alatta a kalória-felhasználásnak.
3. Edzés nélkül nincs fogyás! Persze ezt is ésszel, fokozatosan kezdjük el, ha előtte évekig nem mozogtunk! De az edzés közben és utána elégetett kalóriákat visszatölthetjük megfelelő minőségű tápanyagokkal, és a zsír csökkenni fog, az izom pedig erősödni.
Magyarul, ha rendszeresen edzünk, és értelmes kajákat eszünk, akkor minden különösebb erőfeszítés nélkül el tudjuk kerülni a disznó méretűre hízást, és még jól is fogjuk magunkat érezni. Az edzés ugyanis endorfint szabadít fel a szervezetünkben, amitől elmúlik a depressziónk, és életvidámak leszünk. Ezzel szemben a zsíros és szénhidrát-dús kaják felnyomják a dopamin-szintet, vagyis azonnali kielégülést érzünk, miután bezabáltunk. Egy-két óra múlva azonban jön a depresszió és a frusztráció, amit pontosan a létfontosságú nutriensek hiánya és a mozgáshiány idéz elő.
A negatív énképről nem is beszélve, de hát azt mindannyian tudjuk, hogy az elhízásnak számos pszichés tényező is lehet a hátterében. Ezt persze ne akarjuk kifogásként használni, hiszen a legalapvetőbb pszichés tényező általában az akaratgyengeség és a lustaság szokott lenni. Ha teszünk valamit az egészségünkért, akkor annak meglesz az eredménye. Ahogy a mondás tartja: "Ha kifogást keresel, megtalálod. Ha megoldást keresel, azt is." Csakis rajtad múlik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése