Húsevés pro és kontra - higgadt fejjel

Számos olyan megnyilvánulást látok vegetáriánusok és vegánok részéről, ami elítélő, kirekesztő vagy lenéző módon nyilatkozik a húsevőkről. Szerintem ez nem igazán célravezető, mert inkább elriasztja a húsevőket vagy vegyes táplálkozásúakat a tisztán növényi étrend kipróbálásától, minthogy meggyőzné őket, hogy a vegánok milyen jó fejek, és milyen nyitott emberek. "Az vagy, amit eszel" - szoktuk mondani, és ha egy vegán fölényesen nyilvánul meg, és azt sugallja másoknak, hogy ők alávalóbbak, vagy undorító, kegyetlen és bűnös lelkek, amiért húst esznek, akkor egy húsevő hamarabb levonja azt a következtetést, hogy "Én nem akarok ilyen lenni", mint hogy elgondolkodjon a vegán életmód bármelyik pozitívumán is. Ha tehát ténylegesen az a célunk, hogy minél több embert rávegyünk ennek az életmódnak, táplálkozási rendszernek a kipróbálására, akkor inkább a (lehetőleg) tudományos kutatásokkal alátámasztott tényeket kellene hangsúlyozni, és a növényevés előnyeit, mintsem fenyegetőzni, az emberek bűntudatára apellálni, vagy megbélyegezni, alacsonyabb rendűnek kikiáltani azokat, akik másképp gondolkodnak. 

Az "egyetlen igaz út" elvéből már a vallásban és a spiritualitásban is régóta kiábrándultam, mert nekem azt sugallja, hogy aki ezt hangoztatja, az szűk látókörű, és nem hajalndó elismerni az értékeket másokban. Nos, akkor lássuk a tíz leggyakrabban emlegetett okot a Filantropikum.com cikke alapján, ami miatt le kéne szoknunk a húsevésről, és tárgyaljuk meg ezeket a meglehetősen agresszív érveket pártatlan, tárgyilagos módon.

1. Az embernek nincsenek karmai, agyarai, vagy hosszú, éles és erős metszőfogai. 

Való igaz, hogy az embernek sem a felszereltsége, sem az emésztőrendszere nem hasonlít a ragadozó állatokéra. Inkább a mindenevő állatok emésztő- és táplálékszerző rendszerével rendelkezik, ami nekem azt sugallja, hogy nem vagyunk genetikailag sem a húsevésre, sem a vegetáriánizmusra predestinálva - választási lehetőségünk van, annak minden következményével együtt. 
2. A mód és a kontextus, ahogy az emberi élőlények húst fogyasztanak nem egyéb, mint dögevés. 

Ez az érv az előző folytatása. Az ember valószínűleg éppen azért fejlesztette ki a különböző fegyvereket (amellett, hogy egymást gyilkolásszák vele és politikai hatalmat gyakoroljanak a gyengébbek felett), hogy el tudja ejteni a nála ügyesebb és veszélyesebb állatokat. Így került az ember a tápláléklánc csúcsára, és vált "élet-halál" urává. Azt már tudjuk, hogy nem biztos, hogy a természetes környezetünkre képesek vagyunk vigyázni, és   ez szoros kapcsolatban van az étkezési szokásainkkal is. A vadászást elég hamar felváltotta az állattartás, ami szintén messzemenő környezeti károkat okoz, és a konyhaművészet és a megölt állatok húsának feldogozása és tartósítása köré rendeződött. Mondjuk a növényekkel is ezt tesszük, hiszen konzerv, befőtt, mirelit stb. formájában is elfogyasztjuk őket.

3. Az ember genetikai és fizikai felépítése nem indokolja a húsevést. Az emberek és a húsevő állatok közötti biológiai különbségek nagyok. A ragadozók emésztőrendszere alig háromszorosa a testük hosszának, a mindenevőké 3-4 szerese, míg az emberi emésztőrendszer 10-12 szerese a testhossznak, hasonlóképpen a növényevőkéhez. Továbbá az emberi nyál lúgos, míg a húsevőké és mindenevőké savas, ugyanakkor a húsevő állatok sósav kiválasztása 20-szor erősebb, mint az emberek esetében. E miatt a húsmaradékok napokig, hetekig, vagy akár évekig is emésztetlenül maradhatnak a vastagbélben.

Ezzel szemben az igazság itt is az, hogy az emberi emésztőrendszer valahol a tisztán növényevők és a ragadozók között helyezkedik el. A legtöbb pártatlan orvosszakértő vélemény e szerint a túlzott állati fehérje-bevitel feldolgozására valóban nem alkalmas a szervezetünk, viszont tisztán növényi étrenden a legtöbb ember vígan elél akár száz évig is.

4. A hús számos okból mérgező az emberi szervezetre. Elsősorban a hús savas. Tudjuk, hogy az ideális emberi étrend 80 százalékban lúgos, és csak 20 százalékban savas.A savas élelmiszerek túlzott fogyasztása számos betegséghez vezethet. Tudományosan igazolt tény, hogy a lúgokban gazdag szervezetben nem élnek túl a vírusok, a baktériumok és a rákos sejtek. Szintén tudományosan igazolt, hogy az állati fehérjék, mint a hús is rákkeltők, és elősegítik a rákos sejtek számának növekedését. A húsfogyasztás miatt megjelenő leggyakoribb rákos megbetegedések: vastagbélrák, májrák és a hasnyálmirigyrák.

A hús és állati fehérje fogyasztása által "elősegített" betegségek sora valóban hosszú, de tegyük hozzá, hogy az agyonfeldolgozott növényi táplálékok (cukor, fehérliszt, transz-zsírok stb) szintén számos betegség táptalajaként szolgálnak, és a természetes, növényi étrenden élő emberek is megbetegedhetnek. A táplálkozás mellett ugyanis számos más betegség-faktor jelen van még (életmód, stressz, pszichés okok, genetika stb).

5. A húsfogyasztás súlyos betegségeket okozhat a rákon kívül, ezt is számos kutatás igazolja. A húsfogyasztás felelős a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri megbetegedésekért, súlyos szívbetegséget, magas vérnyomást, agyvérzést, Parkinson-kórt és Alzheimer-kórt okozhat. Az állati eredetű táplálék másik súlyos következménye az elhízás. A telített állati zsírok mérgezőek a szervezetre, míg a növényi zsírok telítetlenek, egészségesek és nem vezetnek elhízáshoz. A húsfogyasztás másik lehetséges következménye a sokakat érintő impotencia és meddőség. Az állati húsban található húgysavat, sósavat és foszforsavat nem szintetizálja, nem semlegesíti az emberi szervezet, ami szövetgyulladáshoz, köszvényhez vezethet. Az állat húsában található hatalmas adrenalinmennyiség, ami a kegyetlen mészárlás következtében halmozódik fel agresszivitást vált ki a fogyasztóból.

Megint legyünk reálisak: a fenti betegségeket, még ha ritkábban is, de a vegánok is megkaphatják, például ha mozgásszegény életmódot élnek és túl sok finomított élelmiszert fogyasztanak. Vannak kövér vegetáriánusok is, hiszen a növényekben alapból több a szénhidrát. A telített zsír sem szúkségszerűen káros, viszont nem is esszenciális, mint az omega 3 és 6. A szervezetük képes koleszterint és triglicerideket szintetizálni növényi olajokból is. Az agresszivitás pedig egy vegánra is jellemző lehet, mert a szervezetünk önmaga is termel adrenalint és tesztoszteront is.

6. A húsfogyasztás csontritkulást okozhat, mivel az állati protein, ami a tejtermékben sokkal magasabb, mint a húsban nemhogy kalciumot vinne be a szervezetbe, hanem eltávolítja azt onnan. A szervezet ugyanis úgy védekezik az állati fehérjék negatív hatásainak semlegesítése érdekében, hogy felszabadítja a kalcium-tartalékokat.

Ez már viszonylag köztudott tény, viszont egy vegánnak is oda kell figyelnie a megfelelő kalcium-bevitelre (például algákból, zöld levelesekből), és a hormonális változások vagy mozgáshiány miatt egy vegánnál is kialakulhat a csontritkulás. tehát megint csak, a vegán étrend nem mindentudó csoda, még ha nagyon körültekintően csináljuk is!

7. A húsfogyasztás az életenergia elvesztéséhez és a korai halálhoz járulhat hozzá. Széles körben elterjedt az a mítosz, hogy hús nélkül a férfiak nem lennének képesek megerőltető fizikai tevékenységek elvégzésére. Hibás! A hús megemésztése és az állati fehérjék szintetizálására befektetett energia sokkal nagyobb, mint a hússal bevitt energiamennyiség. A húsevés egyenes következménye az idő előtti halál.

Na ezt az állítást elég nehéz lenne ellenőrizni, én legalábbis nem olvastam még meggyőző statisztikát a vegán populáció magasabb átlagéletkoráról. Persze nem mindegy, hogyan éljük le addig is az életünket, lásd a fentebb felsorolt egészségkárosító hatásokat! Az élethossz kérdése szerintem sokkal komplexebb, minthogy csak az étrenden múlna. Az életmódunkat meghatározó számos tényező szerepet játszik benne, illetve a genetika és a karmánk is jelentős, ámde viszonylag megfoghatatlan tényező. Láttam én már 110 éves húsevőt is, és sok vegán is meghal fiatalon különböző okoknál fogva.

8. A kereskedelmi forgalomban kapható húsok nagy többsége növekedési hormonokkal, veszélyes injekciókkal kezelt, szennyezett táplálékkal, csontliszttel és állati tetemekből készült takarmányokkal táplált állatok levágásából származik. Miért akarna valaki is mérgezett tetemekkel táplált tetemekből lakmározni? Leonardo da Vinci szavaival, miért akarnánk, hogy a testünk állati temetkezőhely legyen?

Ez a tipikus elriasztó érvelés sem mindenkinél válik be. Egészen egyszerűen azért, mert a hús és állati fehérje (tejtermék) addiktív, ugyanúgy, mint a cukor, a fehérliszt, vagy a koffein is. Így sok ember azt mondja, hogy ő szereti a hús ízét, és a világért sem mondana le róla, nem érdekli, mivel szúrják és etetik a haszonállatokat.

9. Előfordulhat, hogy átverés áldozatai leszünk, és macskahúst, kutyahúst, vagy éppen patkányhúst etetnek meg velünk.

A húsipar és az áruházláncok manipulációiról sok mindent lehet hallani, de a legtöbb ember itt is a hiedelmei alapján dönt, hiszen általában nincs konkrét lehetősége, hogy ellenőrizze az általa vásárolt hús vagy tejtermék minőségét. Egyes országokban az elejtett vadállatok radioaktivitását is mérik (nálunk tudtommal nem), és például Németországban is minden harmadik elejtett vadkan radioaktív.

10. Az emberiség nagy elméi, művészei, géniuszai közül a legtöbben vegetáriánusok voltak: Leonardo da Vinci, Hippokratész, Albert Einstein, Szókratész, Pitagorasz, Platon, Isaac Newton, Lev Tolstoy, Mahatma Gandhi, Voltaire, Konfucius, Albert Schweitzer, George Bernard Shaw, Mary Shelly, Immanuel Kant, Vincent Van Gogh és sokan mások.

Ez valóban igaz, de például Hitler is vegán volt, és több hírhedten gonosz és kegyetlen ember. Ugyannakor a húsevők között is akadtak jóindulatú és zseniális elmék, akiknek munkássága szintén nem tagadható ki a világ kulturális örökségéből. Tehát a konklúzió az, hogy mindenki előtt ott van a választási lehetőség, a pro és kontra érvek megismerése, és ennek tudatában kísérletezhetünk, hogy emberi születésünk számára melyik étrend a legmegfelelőbb.