Azt viszont nem vitathatjuk el a xilittől és ez egyéb cukoralkoholoktól, hogy a glikémiás indexük valóban jóval alacsonyabb, mint a répacukoré vagy nádcukoré, így jó helyettesítő lehet a cukorbetegek és inzulin-rezisztensek számára. Az emészthetősége viszont sokkal rosszabb, így a vastagbélbe érve is igen sok vizet megköt, hígabbá teszi a székletet, vagy egyeseknél hasmenést okoz. persze fogyókúrás ételként így is eladható, de kérdem én, hogy miért kel egyáltalán bármibe is beletenni?
A szervezetünknek, az agyunknak és az izmainknak is szüksége van a folyamatos glükóz-ellátásra. A glükóz ás fruktóz, mit egyszerű cukrok, bőven előfordulnak a gyümölcsökben, a mézben és az összetett cukrokban (maltóz, szacharóz) is. A többszörösen összetett cukrokról, pl. keményítő, cellulóz majd egy másik bejegyzésben értekezem, egyelőre maradjunk az édesítőszereknél.
A szénhidrátokat kizáró diétákról már korábban írtam, hogy nem tekinthetők egészségesnek, mivel a szervezet első számú és legtisztább üzemanyagának, a glükóznak a megvonásával járnak. A kérdés azonban továbbra is az, hogy miképpen juttassuk a szervezetünket megfelelő mennyiségű cukorhoz, anélkül, hogy megbetegednénk. A tápanyagszükséglet mellett az édes íz lélektani hatásairól se feledkezzünk meg, hiszem minden, ami édes, azonnali jutalmazási reflexet vált ki az agyban. Ettől még persze nem kell, hogy egészségtelen legyen az, amit eszünk, illetve az édes és nem-édes ételek arányára is oda kell figyelni. Vagyis egy természetes étrenden élő ember számára az édesítés mint kérdés eléggé minimális jelentőséggel bír.
A következőkben felsorolok néhány olyan édesítőszert, illetve cukorforrást, ami szerintem biztonsággal fogyasztható, persze a megfelelő mértéket betartva. A felsorolás végén lesz egy glikémiás index-táblázat is, ami segít eligazodni a különböző cukortartalmú élemiszerek és édesítőszerek között. Ez az az érték, amit szerintem a leginkább figyelembe kell vennie annak, akinél már kimutatták az inzulin-rezisztenciát (2-es típusú, "öregkori" cukorbetegség" előfutára), illetve akit már kezelnek cukorbetegséggel, vagy a családjában ennek előtörténete van. tegyük hozzá, hogy a cukorbetegség kiváltó oka nem kizárólag a mértéktelen finomított cukor-fogyasztásban, hanem az állati fehérjék és egyéb feldolgozott ételek fogyasztásában is keresendő, valamint a mozgáshiányos életmódban.
1. Gyümölcsök. A gyümölcsök glükózt és fruktózt tartalmaznak, számos más esszenciőális tápanyag mellett. ha friss formában esszük őket (ésd nem pl. cukrozott lekvárként), akkor általában hozzájárunak az egészségünk fenntartásához. Vannak alacsonyabb és magasabb glikémiás indexű gyümölcsök, így akinél ez szempont, az választhatja a kevésbé cukros, több rostot tartalmazó gyümölcsöket. Az azsalt gyümölcs már becsapósabb, mert sok fajtát cukorszirupban áztatnak vagy főznek, így a glikémiás indexe kiugróan magas lehet.
2. Méz. A méz hőérzékeny összetevőket tartalmaz, vagyis forró ételekbe, sült, főtt dolgokat nem érdemes beletenni, mert elvesznek a kedvező élettani értékei. Minél nyersebb, feldolgozatlanabb a méz, annál ideálisabb energia- és tápanyagforrás, de azért használjuk mértékkel! Napi egy-két kanál méz nem árthat meg, ha toleránsak vagyunk a magas GI-jű ételekre. Bár egyes mézek GI-je egészen alacsony.
3. Kókuszvirág-cukor. Az alacsony glikémiás indexű cukrok közül talán ez a legtermészetesebb és legfinomabb, és a xilithez hasonló árban már hozzáférhető. Ezt sem kell azért kanalazni, de ha nagynéha süteményt készítünk, akkor jól használható cukor helyett.
4. Stevia. Ennek nulla a cukortartalma, és így a GI-je is, az íze mégis édes. Sokan nem szeretik az ízét, köztük én sem, de egészséges mivolta tagadhatatlan. Szóval ha az édes íz iránti vágyunkat szeretnénk csillapítani, akkor elő a Steviával!
A mesterséges édesítőszereket (szacharin, ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám, szukralóz stb) inkább hagyjuk, mert nem tudnám biztonsággal kijelenteni, hogy melyik az, ami veszélytelen közülük. vannak pro és kontra szóló tudományos publikációk is, de ezekről sohasem tudni, hogy mennyire pártatlanok. A xilitről és eritritről már fentebb írtam, és bár manapság divatosak, egyik sem lopta be magát a konyhámba. Én a gyümölcsöt részesítem előnyben, a mézet és kókuszvirág-cukrot csak kis mértékben használom. Az összetettebb keményítők is nagyon jó glükóz-források, de ezekről majd máskor írok részletesebben.
Glikémiás Index (gyümölcsök és édesítőszerek)
Glükóz (szőlőcukor) 100
Méz 35-87
Dinnye 72
Nádcukor 68
Kristálycukor 68
Mazsola 64
Banán 62
Szőlő 59
Juharszirup 54
Maltit 52
Laktóz (tejcukor) 46-48
Datolya 42
Barack 42
Narancs 40
Alma 39
Módosított kukoricakeményítő 39
Körte 38
Kókuszvirág-cukor 35
Aszalt szilva 29
Grapefruit 25
Fruktóz 11-23
Agavé 10-19
Xylitol 10
Izomaltit 9
Szorbit 9
Laktitol 6
Mannit 0
Eritritol 0
Stevia 0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése