2016. május 19., csütörtök

A meditáció tizennyolc törvénye

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Míg a dháranában és a pratjáhárában elért eredmény mennyiségi módon is mérhető, a hetedik és nyolcadik ág, a dhjána (meditáció) és a szamádhi (elmerülés) minőségi ágak, melyek a pratjáhára és a dháraná helyes és mélyülő gyakorlásának eredményei.

A meditáció csak akkor tekinthető jóga-meditációnak, ha bizonyos jógikus elvekre épül. Több, mint harminc évnyi kutatás és gyakorlás során a meditáció tizennyolc törvényét sikerült beazonosítanom, melyeket ebben a könyvben ismertetek. Ezzel a számmal természetesen a Mahábhárata és a Bhagavad-gítá iránt is kifejeztem a tiszteletemet, mely tizennyolc fejezetből áll. Ez az a tradíció, melyben spirituális értelemben nevelkedtem. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy ez a tradíció monopóliummal rendelkezik az igazságot illetően. A helyzet éppen az ellenkező. Olyan módosításokat fogok javasolni ehhez a módszerhez, melyek más tradíciók követői számára is lehetővé teszik a gyakorlását, anélkül, hogy bármiféle konfliktusokat élnének át.

Minden vallás és spirituális filozófia mögött egy végső igazság rejtőzik, ez pedig az isteni szeretet megtapasztalása (akkor is, ha így hívják, és akkor is, ha máshogy). Ha megtapasztaljuk ezt a szeretetet, akkor képesek leszünk értéket hozzáadni az emberi fejlődéshez és társadalomhoz. Hozzá tudunk járulni az egységben éléshez a különbözőségek ellenére is, összhangban az isteni törvénnyel. A spirituális megvilágosodás és az isteni megnyilvánulás nem valami távoli dolog, amit csak néhány kiválasztott érhet el. Ellenkezőleg, ez a születési jogunk és isteni kötelességünk. Az itt leírt meditációs technika ereje képes ezt megadni. Ez első olvasatra bátor kijelentésnek hangozhat, de ha gyakoroljuk a tizennyolc törvénnyel kapcsolatos technikákat, akkor saját magunk is meggyőződhetünk erről.


Hogyan kell használni ezt a könyvet?

A meditáció tizennyolc törvényét, melyet ebben a könyvben ismertetek, három részre osztottam, mindegyik rész hat törvényt tartalmaz. Hat törvény a hatha-jógához kapcsolódik. A hatha-jóga a meditáció fizikai dimenziója, és általában a testhelyzetekből (ászanákból), a légzőgyakorlatokból (pránájámából) és a tisztító gyakorlatokból (krijákból) áll. Az első rész azt magyarázza el, hogy ezek a fizikai technikák milyen kapcsolatban vannak a meditáció gyakorlásával, és hogyan támogatják, illetve idézik elő azt. Ha az olvasó már ismeri az előző könyveimet, illetve gyakorolta a bennük leírt technikákat, és szeretné minél előbb elkezdeni a meditációt, akkor kihagyhatja az első részben ismertetett gyakorlatokat, kivéve a harmadik és hatodik fejezetben lévőket, melyek újak. Bár az első rész bizonyos tekintetben az előző könyveim összefoglalója, sok témát új perspektívából, kifejezetten a meditáció szemszögéből ismertet. Ezeket a témákat a következők miatt veszem sorra:

  • Hogy a meditálók megértsék, hogy a hatha-jóga módszerei nem furcsa gyakorlatok, melyeknek semmi közük a meditációhoz, hanem a meditáció és a rádzsa-jóga fontos előkészítő gyakorlatai.
  • Hogy rámutassak a hatha-jóga kapcsolatára a meditációval és a spirituális jógával (bhaktival), hogy az ászana és a pránájáma gyakorlói megértsék őket és beintegrálják a jóga-meditációt a meglévő gyakorlásukba."

Nincsenek megjegyzések: