"5. Gyakorlat: Váltott orrlyukas légzés
Erről
az egyszerű gyakorlatról azt tartják, hogy három hónap alatt
képes megtisztítani a nádíkat,
ha naponta gyakoroljuk. Ideális esetben közvetlenül az
ászana-gyakorlás
után végezzük, és még jobb, ha előtte 3-5 percig gyakoroljuk a
kapálabhátí
kriját. Mindezeket
a technikákat és összefüggéseiket részletesen ismertettem a
„Pránájáma:
a jóga légzése”
című könyvemben.
Üljünk
a kedvenc meditációs ászanánkba,
és zárjuk el a jobb orrnyílást azáltal, hogy a jobb
hüvelykujjunkkal befogjuk. Most lélegezzünk be kizárólag a bal
orrnyíláson keresztül. A belégzés végeztével zárjuk le a bal
orrnyílást, és a jobb kéz gyűrűs- és kisujjával, és engedjük
el a jobb orrnyílást. Most fújjuk ki a levegőt kizárólag a jobb
orrlyukon keresztül. A kilégzés végeztével ismét lélegezzünk
be a jobb orrnyíláson keresztül. A belégzés végén ismét
zárjuk el a jobb orrnyílást és lélegezzünk ki a balon
keresztül. Ez egy teljes kör. Gyakoroljuk ezt minden nap 10-15
percig, vagy akár 30 porcig is emelhetjük a gyakorlás idejét.
Amikor
már megszoktuk a technika végzését, kezdjük el számolni a
légzés hosszát. Eleinte mindegyik belégzés legyen ugyanolyan
hosszú, mint a kilégzés. Használjunk egy órát vagy metronómot
a háttérben, amivel mérni tudjuk a légzések hosszát, és ahogy
megszokjuk a technikát, lassítsuk a légzésünket.
6.
Fejezet
6.
Törvény: A pratjáhárát
akkor érjük el, amikor lunáris pránát
(amritát)
megállítjuk a koponyában
A
test, a légzés és az elme szoros összefüggésben vannak
egymással, és bár lehetséges egyiket uralni a másik nélkül,
javítjuk az esélyeinket, ha mindhárommal egyszerre dolgozunk. E
könyv második része megtanítja az elme uralásának technikáját,
a rádzsa-jógát.
Az, hogy milyen gyorsan fogunk fejlődni benne, persze attól függ,
hogy mennyi időt fektetünk bele – és még inkább attól, hogy
mennyire hatékonyak az erőfeszítéseink ezalatt. A siker sebessége
azonban nagyban függ attól is, hogy a légzésünk és a testünk
támogatja és felerősíti az elme irányítására tett
erőfeszítéseinket, vagy pedig lekötik az elménket a múlthoz.
Ez
a fejezet olyan jóga-technikákat mutat be, melyek abba az állapotba
hozzák a testünket és a légzésünket, amely támogatja a
mentális erőfeszítéseinket. Ezek a technikák a fordított pózok,
és az állapotot, amit előidéznek, amrita
sziddhinek nevezzük.
Bár a fordított pózokat – főleg a vállállást és a
fejenállást – minden jógi ismeri, kevesen gyakorolják annyira
komolyan, hogy elérjék az amrita
sziddhit. Az
alábbiakban elmagyarázzuk az amrita
sziddhit, és azt,
miként érhetjük el a fordított pózok gyakorlásával."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése