"Hatrészes fel-le hullám
Ez
a hullám szolgál a csakra-légzés és csakratisztítás alapjául,
mivel mindegyik hullám-csúcs egy-egy csakrát érint. Mivel a
hatodik csakra a fejünkben található, be kell építeni egy
biztonsági óvintézkedést, hogy a koponyaűri nyomás ne
emelkedjen meg. Ennek elérése érdekében nem lélegzünk át az
egész törzsön, csak a szusumnán, mely egy nagyon vékony
cső, és a gerinc mentán húzódik. Ez nehezebbnek hangzik, mint
amilyen a valóságban. Mivel a prána oda megy, ahová a
vritti (gondolati hullám), ennek elérése érdekében csupán
annyit kell tennünk, hogy állandóan a szusumnára
koncentrálunk.
Ez
a hullám alkotja a meditáció bevezető szintjét. Amikor arra
használjuk, hogy föl- illetve lelélegezzünk az össze csakrán
(energiaközponton) keresztül minden belégzés és kilégzés
során, ez a hullám megteremti azt a képességet, hogy spontán
módon abba a központba juttassuk a pránát, amelybe éppen
kell, mivel nincs egyetlen csakra, amely minden esetben megoldást
nyújt. Ennek fontosságát részletesen el fogom magyarázni a 13.
fejezetben.
A
csakra-légzés módszerét, mely ezt a hullámot használja, a 8.
fejezetben fogom bemutatni, és a 9. fejezetben írom le részletesen.
Hatrészes
fel-fel hullám
Ez
a Kundaliní felébresztésének természetes légzéshulláma. A
belégzés és kilégzés közben is a csakrákra koncentrálunk, de
ahelyett, hogy engednénk az apánát lefelé mozogni,
kilégzés közben felemeljük azáltal, hogy felfelé mutató
sorrendben koncentrálunk a csakrákra, mint ahogy belégzésnél
természetesen tettük. Ez az a hullám, ami el fog vezetni a
meditáció legvégső szintjéhez, ahogy azt a 16. fejezetben leírom
majd. Mivel ez a pulzáló hullám folyamatosan felfelé fogja vinni
a Kundalinít, a magasabb csakrák felé, előtte el kell
sajátítanunk a többi hullámot, különösen a hatrészes fel-le
hullámot. Nagyon káros, ha a felső csakrákba juttatjuk a pránát,
mielőtt megnyitottuk volna az alsó csakrákat, például a
manipúrát és az anáhatát. Hogy ez miért van így,
és mi lenne a következménye, azt a 13. fejezetben tárgyaljuk meg.
A
hatrészes meditációs hullámok természetesen fejlődnek ki a
háromrészes hullámokból, mint ahogyan a meditáció természetesen
fejlődik ki a pránájámából, a pránájáma pedig
az ászana-gyakorlásból. Ezek az összetett hullámok számos
hozzájuk kötődő aspektussal rendelkeznek, például mantrákkal,
csakrákkal, bandhákkal és múdrákkal, melyeket e
könyv második és harmadik részében fogok részletesen
ismertetni.
Hagyjunk
elegendő időt a különböző hullámok megtapasztalására,
melyeket itt leírtam. Amikor a 3. részhez érünk, akkor az elménk
teljesen le lesz foglalva a mantrák, csakra-vizualizációk
és a különböző rádzsa-jóga technikák végzésében,
melyek megakadályozzák az érzékek kifelé fordulását
(pratjáhára). Amikor ehhez a részhez érünk, már bizonyos
automatikus megértéssel kell rendelkeznünk a légzés zónákra
való osztása és a kilégzés lefelé engedése vagy felemelése
terén. Fontos, hogy itt véssük be ezeket a légzéshullámokat,
mivel az utolsó hullám, a hatrészes fel-fel hullám fogja a
Kundaliní felébresztésének negyedik hajtóművét alkotni a
tizenhatodik fejezetben."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése