2017. december 16., szombat

Sírsa-majúrászana

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Sírsa-majúrászana (pávapóz fejenállásból)
Dristi: nászágrai (orrhegyre)

A majúrászana már előfordult a második sorozatban, itt azonban nem a hátraugrás után emeljük ki a lábainkat a levegőbe, hanem fejenállásból engedjük be magunkat a pávapózba.

Vinyásza számolás

Szapta: Belégzésre helyezzük a fejünket a talajra, majd fordítsuk be a tenyereinket úgy, hogy az ujjaink a lábaink felé nézzenek. Emeljük ki magunkat kézenállásba, a kézfejeket minél közelebb tartva egymáshoz.
Astau: Kilégzésre engedjük vissza a lábainkat vízszintesig, majd a törzset lassan kiegyenesítve támaszkodjunk rá a hasunkkal a könyökeinkre. Feszítsük meg az izmokat a testünk hátulsó oldalán (a combhajlítókat, a farizmokat és a gerincfeszítőket), majd a lapockákat hátrahúzva emeljük ki a fejünket a talajról. A hasfalat is tartsuk megfeszítve, és egyenesítsük ki a törzset és a lábainkat teljesen vízszintesre. Végezzünk el öt légzést a pózban.
Nava: Kilégzésre helyezzük a fejünket a talajra, majd emeljük vissza a törzset és a lábainkat sírsászanába.
Dasa: Kilégzésre ereszkedjünk lefelé csaturanga-dandászanába és közben forgassuk át a tenyereinket csaturanga-pozícióba.
Ékádasa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Dvádasa: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.

Aktív elengedés technikája

A törzs és a lábak aktivitását végig fenn kell tartani, nem csak a sírsászanából történő leeresztésnél és kiemelésnél, hanem a pávapózban is. A bandhák behúzásával és a törzs feszesen tartásával elkerülhetjük az egyensúlyvesztést, valamint azt, hogy kidőljünk oldalra, vagy beessünk a két könyökünk közé. Érintsük össze a külső tenyéréleket, mielőtt ráengedjük a hasunkat a könyökünkre.

Rávezető változatok

A majúrászana végrehajtásánál a következő hibák szoktak előfordulni: A törzs és a lábak nincsenek egy vonalban, vagy a felső háti szakasz túl domború, a törzs nem vízszintes, hanem előredől, vagy képtelenek vagyunk kinyújtott lábakkal megtartani a pózt. A felső hát kiegyenesítéséhez a vállöv és a lapockák mobilitását kell fejleszteni. A csípőhorpaszt is érdemes nyújtani, a farizmok erősítésével együtt, hogy egyenes legyen a szög a lábak és a törzs között.

Ha nem tudjuk vízszintesen megtartani a pózt, csak magasra emelt lábakkal, akkor előbbre kell tolni a súlypontunkat a tenyereinken. Ha az alkarok előrefelé dőlnek, akkor a súlypont a tenyerek fölé kerül és egyensúlyban tudunk maradni. Ha mégsem sikerül kinyújtott lábakkal megtartani a pózt, akkor gyakoroljuk behajlított térdekkel, és lassan dolgozzunk a nyújtott lábak felé.


Rávezető pózként gyakorolhatjuk a fejenállást a majúrászana kézpozíciójával, vagyis összeérintett külső tenyérélekkel. Ebben végezhetjük a sírsa-dandászanát is vízszintes lábbal.

Nincsenek megjegyzések: