2018. november 17., szombat

A parvatászana mitológiája

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:


-->
Parvatászana (hegypóz)
Dristi: nászágrai (orrhegyre)
A parvata szó szanszkrit nyelven hegyet jelent, és általában a Himalájai-hegységre értik a szanszkrit írások. A Mahábháratában és más helyeken is említve van a parvaták törzse, akik hegyi népek lehettek, valahonnan a mai Nepál területéről. Nárada Muni, az egyik leghíresebb védikus bölcs barátját is Parvata Muninak nevezték. Ők repülve (lebegve) közlekedtek a Himalája felett. Siva párja Párvatíként ismert, Azaz Himaván (Parvata), a Himalája személyiségének lányaként. Ennek története puránák szerint a következő:
Pradzsápati Daksa, az ősnemző huszonnégy lánya közül Szatí volt az egyik legkiválóbb. Szatí Sivához akart férjhez menni, ám Daksa ellenezte a házasságot. A konfliktus odáig fajult, hogy Daksa nem hívta meg Sivát a tűzáldozatára. Ekkor Szatí egymagában megjelent az áldozati szertartás helyszínén, de mivel az apja nem hívta meg a férjét és így megsértette, Szatí tiltakozásképpen lángra lobbantotta saját testét és öngyilkos lett. Siva ettől annyira szomorú lett, hogy elveszítette érdeklődését a világi dolgok iránt, és visszavonult a hegyekbe lemondást végezni. Ekkor Szatí Párvatíként született újjá, Himaván és Minávatí lányaként. Himaván a Himalája személyisége, a Mahábháratában is említett Himalájai Királyság uralkodója. Himaván lányaként született meg Gangá déví, a Gangesz személyisége, valamint Ráginí és Párvatí. Felesége, Minávatí a Méru hegy leánya volt.
Amikor Párvatí felcseperedett és eladósorba került, eldöntötte, hogy csakis Siva lehet a férje, hiába próbálták lebeszélni a szülei. Indra, a félistenek királya a segítségére akart sietni, és elküldte Kámadévát, a szerelem istenét, hogy ébressze fel Sivát a meditációjából. Amikor Káma megpillantotta a hegy tetején meditáló Sivát, kilőtte felé a szerelem nyilát. Siva azonban kinyitotta a harmadik szemét, és dühében hamuvá égette Kámadévát a pillantásával. Azóta Kámadéva (Kupidó) észrevételenül támad, mivel nincs teste, és Anangának (testnélkülinek) is nevezik. Párvatí azonban nem adta fel a vágyát, és a hegyekbe vonult, hogy ugyanúgy éljen, mint Siva, ugyanúgy végezte a lemondásokat, gyakorolta a jógát és meditált. Ezzel végül kivívta Siva figyelmét. Siva először álruhában kereste fel Párvatít, és igyekezett lebeszélni önmagáról, a gyengeségeiről és jellembeli problémáiról beszélve neki. Párvatí hajthatatlannak bizonyult, és így Siva végül is elfogadta a feleségének. Házasságkötésük után Párvatí Siva lakhelyére, a Kailása hegyre költözött. Két fiuk született, Kárttikéja (a háborúzás istene) és Ganésa (az elefántfejű istenség, az akadályok elhárítója.
A Mahábháratában olvashatunk a Himalája hegység kialakulásáról is. A teremtés kezdetén Visnu istenség egy nagy tenger partján élt. Egy sirály-pár is ott fészkelt a parton. A nőstény minden évben a homokba rakta a tojásait, de a tenger mindig elmosta azokat. A nőstény minden évben egyre messzebb rakta le a tojásokat a parttól, de a tenger mégis eljött értük, és elvitte őket. A sirályok nagyon szomorúak voltak a veszteségük miatt. Kétségbeesésükben Visnuhoz fordultak segítségért. Visnu megsajnálta őket kilátástalan helyzetükben. Kinyitotta a száját, és egy nagy hörpintéssel kiitta az óceánt. A tenger helyén lett az újonnan teremtett Földanya. Visnu nagyon kimerült a tenger elnyelésében, és lefeküdt aludni. A közelben ólálkodott egy nagy démon, Hiranjáksa. Mivel Visnu éppen aludt, Hiranjáksa megtámadta a Földanyát, és össze-vissza törte a csontjait. Így született meg a hatalmas Himalája-hegység a Földanya égnek álló csontjaiból.

Nincsenek megjegyzések: