Hidegzuhany...

...ként írt mindenkit a hír, hogy az Atma Pest-ben hirtelen elromlott a bojler, és a jó kis izzadós óra után bizony akármerre csavargattad a csapot, csak hideg vízzel tudtál fürödni. na tessék! Már épp hogy megjavult a fűtés, és végre 36 fok van a teremben, erre a zuhany alatt kell szétfagynod! Valami mindig nem klappol ebben a világban. Azért nem kell annyira sajnálni magunkat, mint a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak. Végtére is minden relatív, és ahogy a tegnapi bejegyzésben is írtam, a jóga éppen arra hivatott megtanítani az embert, hogy egy csomó dolog viszonylagossága az elmében dől el, sőt, a jógi megtanulja ezt a viszonylagosságot tudatosan is szabályozni.


Némi vacillálás után én is alávetettem magamat a hidegvíz-terápiának csütörtökön is meg pénteken is, és közben természetemhez híven analitikusan elgondolkodtam a dolog jelentőségén. A gondolatmenet egyik kiváltó oka az volt, hogy krisnás barátaim szitkozódtak a legjobban a hidegzuhany közben, pedig nekik nem kéne, hogy ismeretlen legyen a dolog. egy krisnás szerzetes ugyanis kora hajnalban kel, és ideális esetben hideg vízben zuhanyzik. Ez elősegíti a cölibátus követését, lehűti az érzékeket, ugyanakkor élénkíti a tudatot, felkészít a reggeli meditációra. 


Tudjuk azt, hogy a finnek is a hóban hemperegnek vagy hideg vizes medencébe ugrálnak a szaunázás után, illetve a hideg-meleg váltófürdőt nagyon hasznosnak tartják az immunrendszer erősítésére. Az is igaz, hogy nagyon jól összehozza a másfél-két óra izzadás után kitágult pórusokat, felpezsdíti a mikrokeringést, jó hatású a narancsbőr és a visszér-hajlam ellen is. A zuhanyzás utáni önkéntelen erőteljes törölközős ledörzsöléssel együtt remek módon tonizálja a bőrt, és csökkenti a bőr alatti zsírlerakódást is. 


Az idegrendszerre szintén kiemelkedően pozitív hatást gyakorol a hidegzuhany. Tudjuk azt, hogy a hisztirohamban szenvedő gyerekek lenyugtatásának egyik kiváló szere, illetve a neurológiai betegségek esetében is hideg slaggal szokták veretni az ápolók a betegeket. Arról nem is beszélve, hogy a jógik éppen az ilyen szélsőségekkel szokták az elméjüket edzeni. A saját szememmel is láttam olyan jógikat Indiában, akik a negyvenfokos tűző napon  tüzet raktak maguk körül, és úgy meditáltak, illetve télen, a hidegben beülnek egy jó kis jeges forrásba chilloutolni. Végülis minden csak a mentális percepció kérdése. 


Ezzel szemben mi folyamatosan a saját kényelmünkkel vagyunk elfoglalva, és ezáltal olyan szűkre szabjuk az elégedettség és a frusztráció közötti tartományt, hogy szinte sohasem vagyunk boldogok az életben. A jógi nem az érzékei és az elmélje öncélú és önsanyargató leigázására törekszik, hanem arra, hogy minél inkább függetlenné váljon az őt körülvevő körülményektől, amelyek a csitta-vrittik, vagyis az elmebeli változások kiváltó okai. Ezáltal a jógi képes a szantósa, vagyis elégedettség állapotában leledzeni, hiszen még a látszólag kedvezőtlen körülményekből is képes előnyt kovácsolni. 


Természetesen a bojlert minél hamarabb megjavíttatjuk, mert a jógában nincs kényszer. Ugyanakkor a szabad választás lehetősége továbbra is ott van, a jövőben is akármikor elcsavarhatjátok a zuhanyzó karját a hideg víz irányába! Arról nem is beszélve, hogy ezzel még az ökológiai lábnyomunkat is némileg csökkenteni tudjuk :-)